2018. nov. 12.

0_9 ANYAGOK ÉS FELÜLETEK

Mi számít a lakóhelyeden hagyományos (vagy jellegzetes) épü- letnek? 

Miből és milyen technikával épültek ezek?
Milyen különleges épületdíszítéseket találsz a lakóhelyeden?

Melyik a kedvenc graffitid?


Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a kilencedik feladatlapunk segítségével.


Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

2018. nov. 5.

0_8 FORMÁK

Mikor válik egy épület a formakincse miatt az épített örökségünk részévé?

Milyen formai szempontok fontosak? Mikor jó egy épület formája? 

A lakókörnyezetedben milyen stílusbeli különbségek vannak az egyes épületek között?

Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a nyolcadik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:




Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:



2018. okt. 29.

0_7 SZERKEZETEK

Hogyan válhatnak épületek vagy építmények az újszerű, innovatív szerkezetük miatt műemlékké, az épített örökség részévé?

Mi a különbség a Kilenclyukú híd, a Lánchíd és a Megyeri híd között? Mi befolyásolta a szerkezetük kialakítását? 

Milyen kihasználatlan műemléki épületeket ismersz, és hogyan hasznosítanád ezeket? 

Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hetedik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:




Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

2018. okt. 22.

0_6 ÉPÜLETEK, ÉPÜLETTÍPUSOK

Mikor válik egy épület az épített örökség részévé?

Milyen különleges, értékes épületek vannak a te lakókörnyezetedben? 

Szerinted ezek az épített örökség részét képezik?

Szerinted tekinthetjük-e az épített örökségünk részének a panel-házakat?

Számodra mely kortárs üzletek jelentenek értéket és miért? 

Szerinted hol és hogyan fognak az unokáid vásárolni?

Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hatodik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:




Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

2018. okt. 15.

0_5 ÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK

Mitől lesz valami világörökségi helyszín?

Melyek a magyarországi világörökségi helyszínek?

Melyek a nemzeti emlékhelyek? Melyik van a legközelebb a lakóhelyedhez, és ez milyen történelmi eseményhez kötődik?

Milyen tanúhelyeket ismersz?

Melyek a nemzeti kegyhelyeink, és milyen csodák fűződnek hozzájuk?



Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a ötödik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:



Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:



2018. okt. 8.

0_4 HELYI ÉS EGYETEMES

A te településeden mi számít egyedinek, értékesnek?

Mi szerepel a helyi Értéktár Bizottság gyűjteményében?

Melyek a magyar épített örökség legjelentősebb példái?

Mely magyar helyszínek váltak eddig az európai örökség részévé?

Melyek a magyarországi UNESCO Világörökség helyszínek?



Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a negyedik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:



Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:



2018. okt. 1.

0_3 MEGŐRZÉS ÉS ALAKÍTÁS

Mit jelent az örökség? Érték vagy felelősség?

Mi az a múlt emlékei közül, ami értékes, menő manapság, és mi az, ami nem? 

Mi az, amit változatlan formában őriznél meg az utókor számára? 

Hogyan és meddig őriznéd meg ezeket? 

Hogyan tudjuk szerinted megőrizni a matyó hímzés hagyományát, az Iparművészeti Múzeum épületét, vagy a kulturális értékkel bíró videójátékokat? 

Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a harmadik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:




Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:
0_2_Állandó és változó

2018. szept. 24.

0_2 ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ

A te környezetben mi hagyományozódik generációról generációra?

Miben nyilvánul meg az állandóság vagy a változás?

Lehet érték a folyamatosság (kontinuitás)? 

És a folytonosság megtörése (diszkontinuitás)?



Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a második feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:





Az első feladatlapunkat innen töltheted le.

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

2018. szept. 17.

0_1 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

Mi a kulturális örökség?

Ki határozza meg, hogy mi számít kulturális örökségnek?


Mi számít építészeti és szellemi örökségnek?


Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ az első feladatlapunk segítségével, amelyet az alábbi képre kattintva lehet letölteni:



Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

2018. szept. 14.

örökSÉG projekt bemutatása



2018 az Európai Kulturális Örökség Éve. Ebből az alkalomból indítottuk
az örökSÉG projektet, ami a fiatal, középiskolás korosztály
érdeklődését kívánja felhívni az épített örökség iránt.

Innen letöltheted az örökSÉG projektünk leírását:


A honlapunkon is megtalálod a projektbemutatót, és november végéig hetente felkerül a blogra és a honlapra egy-egy tematikus ismeretterjesztő anyag.

A projekt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

2018. jún. 15.

Biztonság. Város. Közösség - Fókuszban az építészeti bűnmegelőzés - Nyitókonferencia


Időpont: 2018. június 7. (csütörtök) 9.00 órától 14.00 óráig
Helyszín: Budapest, Benczúr Palota 1068 Budapest, Benczúr utca 27.


A városi terek kialakításának nagy szerepe van a bűnesetek terjedésében vagy csökkentésében. A sötét aluljárók és parkok, takarásban lévő buszmegállók, rosszul megvilágított parkolók nem csak félelmet vagy szorongást váltanak ki a térhasználókban, hanem valóban elősegítik a bűncselekmények elkövetését. Az építészeti bűnmegelőzés az épített környezet tudatos tervezésére hívja fel a figyelmet, amely csökkenti a bűnalkalmakat, javítja az életminőséget, a közösség hangulatát és növeli a szubjektív biztonságérzetet.

A Biztonság. Város. Közösség című projekt célja az építészeti és környezetformálási eszközök bűnmegelőzési lehetőségeinek feltérképezése és népszerűsítése Magyarországon. A projekt a kultúrAktív Egyesület, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Lechner Tudásközpont egyéves szakmai együttműködésében valósul meg, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia településbiztonságra fókuszáló prioritásához kapcsolódik. A projekt során megvalósuló felsőoktatási és szakmai képzések, önkormányzati és iskolai mintaprojektek, valamint szakmai konferenciasorozat keretében ismerhetik meg a témához kapcsolódó szakemberek az építészeti bűnmegelőzés elméleti alapjait, gyakorlati eszközeit és a nemzetközi jó gyakorlatokat.

A programsorozatot indító Nyitókonferencia különböző területek, többek köött a környezetpszichológia, az építészet és városfejlesztés, valamint a szociológia és a kriminológia szempontjából ismertette az építészeti bűnmegelőzéshez kapcsolódó tudományos eredményeket, kérdéseket és jó gyakorlatokat.

 

A konferenciát Dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke nyitotta meg. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Kormány határozat 8.1.2. pontja feladatként határozza meg az NBT és Titkársága részére az építészeti bűnmegelőzés magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálatát, a módszer népszerűsítését, a témához kapcsolódó szakemberek bevonását, érzékenyítését, valamint a jogszabályi környezet felülvizsgálatát. Dr. Hatala József köszöntőbeszédében kiemelte meggyőződését, miszerint a Stratégia elsődleges célja az önkormányzatok, iskolák, állampolgárok érzékenyítése a téma iránt, és ennek megvalósítása érdekében indították el Biztonság. Város. Közösség c. projektet.

Ezt követően együttműködési megállapodások aláírására került sor az NBT és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint az NBT és az Óbudai Egyetem között. Előbbi vonatkozásában az együttműködés célja az önkormányzatok minél hatékonyabb elérése, bűnmegelőzési stratégiáik kidolgozásának támogatása. Az Óbudai Egyetemmel megkötött együttműködés egy az egyetemen folyó projektre vonatkozik. Az Intelligens Integrált Vasútfejlesztési Rendszer kidolgozása során ugyanis létrehozásra kerül egy mintatelepülés is, amely nemcsak a smartcity követelményeknek kíván megfelelni, hanem figyelemmel kíván lenni az építészeti bűnmegelőzés alapelveire is.

 

A konferencia első felében a Biztonság. Város. Közösség c. projekt került bemutatásra. A projekt hátterét Dr. Molnár István Jenő, a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkárság főosztályvezető-helyettese ismertette. Az NBT évek óta kiemelten foglalkozik a bűnmegelőzés építészeti aspektusaival, különös tekintettel a jogszabályi környezet vizsgálatára. Az új, 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia célkitűzései azonban csak más szakmai szervezetekkel együttműködésben tudnak hatékonyan megvalósulni. Ennek első eredménye volt Kara László, Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel c. könyvének publikálása a Lechner Tudásközponttal együttműködésben, és ehhez a folyamathoz kapcsolódik a Biztonság. Város. Közösség c. projekt, amely során az NBT a Lechner Tudásközponttal és a kultúrAktív Egyesülettel dolgozik együtt. A cél az építészeti bűnmegelőzés népszerűsítése, és olyan szakmai anyagok kidolgozása, amelyek hosszú távon biztosítják az eredmények továbbélését.
Kara László Pro Arhitectura díjas építész a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. képviseletében ismertette a projekt szakmai hátterét, az építészeti bűnmegelőzés alapjait. Ma már nyilvánvaló, hogy tudatos környezetalakítással jelentősen csökkenthető a bűnesetek száma, és egyre többet tudunk arról, hogy milyen beavatkozásokkal hozhatunk létre biztonságos tereket. Kara László kiemelte, hogy a középkori szemlélet, mely szerint a biztonságot a magas, tömör falak nyújtják, meghaladott – a cél a biztonság és szabadság érzése egyszerre. A biztonságos építészet négy alapelve közül ezért az első és legfontosabb a természetes felügyelet (közösségi kontroll) biztosítása, ami az emberi jelenlét és a társas interakciók intenzitására utal. Minél több járókelő, ablak, átlátás jellemzi a tereket, annál kevesebb lehetőség nyílik bűnesetek elkövetésére. A második alapelv a jogosultság természetes szabályozása például sövénnyel, vagy kerítéssel, amelyek távol tartják az illetéktelen személyeket. Ehhez kapcsolódik a harmadik alapelv, a birtokviszonyok jelzése, amely a különböző jogosultságokat egyértelművé teszi. A negyedik alapelv a fenntartás és karbantartás, amelyekre már a tervezési fázisban szükséges gondolni: az elhanyagolt, gazdátlan terek ugyanis csökkentik a szubjektív biztonságérzetet, ugyanakkor növelik a bűnesetek valószínűségét. Az építészeti bűnmegelőzés eszköztára (CPTED=Crime Prevention Through Environmental Design), amely kiterjed a megvilágítástól, a növényzeten keresztül egészen az esztétikai kialakításig, gyakorlati segítséget nyújthat a biztonságos épületek, terek, városok létrehozásához.
Végül Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület alelnöke és a Biztonság. Város. Közösség projekt koordinátora mutatta be a projekt tervezett elemeit és tevékenységeit. Kiemelte, hogy a projekt célja a téma népszerűsítése és a szakemberek képzése mellett olyan gyakorlati mintapéldák megvalósítása, amelyek hozzájárulhatnak egy hatékony, a helyi igényekhez szabott magyarországi modell kialakításához. Ezért a tervezett felsőoktatási képzések, külföldi tanulmányutak, és online szakmai anyagok mellett egy-egy települési és iskolai mintaprojekt is megvalósul a következő egy évben. A kultúrAktív Egyesület a projekt sikeréhez a szemléletformálás kreatív eszközeivel, az ifjúság célzott bevonásával, valamint az interdiszciplináris megközelítéssel, és így a szakmák közötti együttműködés és párbeszéd támogatásával tud hozzájárulni.

 

 

A konferencia második részében öt előadás tárgyalta az építészeti bűnmegelőzést különböző nézőpontokból. Elsőként Dr. habil Benkő Melinda PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense tárgyalta a témát építészeti, városépítészeti megközelítésből. Hogyan érhető el a biztonság és a biztonságérzet környezeti eszközökkel? Két alkalmazott modellt mutatott be, a védett, kizáró, vagyis a zárt, és a védhető, befogadó, vagyis a nyitott térhasználatot és városformát. Előbbi főleg angol mintára, privatizált közterek és körbekerített lakóparkok formájában terjed, a biztonság hamis illúzióját keltve. Utóbbi az európai városépítészet hagyományait követi, akár a közterek és városközpontok, akár a kelet-európai lakótelepek formájában. Fontos ezek eszközeit és hatását tudatosítani az építészek körében. A bűnmegelőzés szempontjainak érvényesítése az építészeti tervezésben különböző szinteken jelenhet meg: 1) tudatosan vagy nem tudatosan a tervekben, 2) tervezés folyamatába beépített tematikus konzultációk formájában, 3) a stratégiai célként a fejlesztési tervekben, vagy 4) a tervek hatósági ellenőrzése részeként. Dr. habil Benkő Melinda PhD ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szabályozás nagyon érzékeny az építészek számára, ezért a szabályozás szigorítása helyett az érzékenyítést kell előtérbe helyezni: mi az, amit be lehet építeni az építészeti gondolkodásba és gyakorlatba? 

Prof. Dr. Barabás Andrea Tünde Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszék intézetvezető egyetemi tanára előadásában a kriminológiai szempontokra helyezte a hangsúlyt. A bűnesetek 80 %-a nagyvárosokban történik, hazánkban a rendszerváltás után ez a tendencia pedig csak fokozódott, a megnőtt a munkanélküliség, és a bűnesetek száma többnyire a lakótelepekre koncentrálódott. A 90-es éveket bűnözési boom jellemezte (az évi bűnesetek száma a korábbi 70-80.000-ről évi 600.000-re nőtt), így jelentősen megnövekedett a lakosság félelemérzete. Most hiába csökken évek óta a bűnesetek száma, az emberek biztonságérzete nem javul. A kriminológiai vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a szubjektív biztonságérzet és az objektív biztonsághelyzet nem feltétlenül esik egybe. Ezért a helyzet megértéséhez és a hatékony magoldások kidolgozásához szükség van széleskörű áldozatvizsgálatokra, a potenciális áldozatok tájékoztatására és felkészítésére, ugyanakkor a biztonsági és megelőzési standardok alkalmazására a várostervezésben és az építkezések során. Ennek „új” eszközrendszere az épített környezeti prevenció (CPTED), amelynek egyszerre kell megelőzni a bűneseteket és csökkenteni a félelemérzetet.
Dr. habil Dúll Andrea az ELTE PPK Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a környezetpszichológiai megközelítést képviselte, amely az ember-környezet tranzakció tükrében vizsgálja a hétköznapi mechanizmusokat, és így a pszichológiai folyamatok komplex megértésére törekszik. Míg az általános pszichológia a társas környezet hatásmechanizmusait vizsgálja, a környezetpszichológiai a fizikai környezet hatását is figyelembe veszi. A biztonságérzet megértése szempontjából is fontos a komplex megközelítés: a humán oldal mellett (például a szülő-gyerek kapcsolat minőségének hatása az általános biztonságérzet kialakulására), a környezeti oldal (a fizikai környezet hatása) is elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, és komplex, adaptív megoldásokat dolgozzunk ki mind a bűnmegelőzés, mind a szubjektív biztonságérzet javítása érdekében. Általános példa, hogy a lerobbant, elhanyagolt környezet csökkenti a biztonságérzetet. A magas kerítés ugyanakkor hiába javít a szubjektív biztonságérzetünkön – a bűnelkövetőket is felbátorítja, hiszen ők is biztonságban érezhetik magukat a zavaró tekintetektől. A fizikai terek biztonságos kialakítása során tehát fontos szempont mind az észlelés (tér fizikai jellemzői), mind a tájékozódás (átláthatóság), mind pedig az emberek közötti kapcsolat lehetősége, vagyis a szabadtéri tartózkodást és intenzív társas érintkezést facilitáló térkialakítás.

 


Gyakorlatorientált kezdeményezést ismertetett Kovács Gábor, a Nógrád Megyei Építész Kamara elnökhelyettese. „A biztonság kedvéért…” c. pályázat a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztálya, valamint a Nógrád Megyei Építész Kamara együttműködésében valósult meg azzal a céllal, hogy felhívja a gyakorló építészek figyelmét a biztonsági és bűnmegelőzési szempontokra. A megye több városában került sor szakmai beszélgetésekre, amelyeken részt vettek a kormányhivatalok és építési hatóságok dolgozói, az építész kamara tagjai és a városi főépítészek. A szakmai rendezvények célja az építészek szemléletformálása volt, az építészeti bűnmegelőzés pedig tág értelmezést kapott az építészeti gyakorlatban, amely a funkcionalitást helyezte a középpontba. Kovács Gábor példájával élve, „ha az ajtók állandóan összeakadnak, előbb-utóbb megölöm a feleségem”.  A jó épületek tervezése tehát a biztonság megteremtésének alapja.
Végezetül ifj. Erdősi Sándor szociológus, a RÉV8 Zrt. kutatási programvezetője beszélt a biztonság alapú városrehabilitáció kihívásairól a józsefvárosi Magdolna és Orczy negyed példáján keresztül. A bemutatott kutatási adatok kiterjedtek a regisztrált bűncselekmények számának alakulására, a reprezentatív viktimizációs vizsgálat tanulságaira, valamint az építészeti bűnmegelőzési megoldások elemzésére a Magdolna és Orczy negyedekben. A város-, és köztér-rehabilitáció pozitív példáiként ismert helyszínek (például a Kálvária tér vagy a Teleki tér) alapos, kritikus vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat az építészeti bűnmegelőzés gyakorlata számára. A bemutatott példákból kiderült, hogy nincsenek egyszerű megoldások, a problémákat több szempontból kell feltárni, és a megoldásokat nyomon kell követni. A játszótér új nyilvános wc-je a térhasználók közötti feszültség forrásává vált, a közösségi tervezéssel és bevonással átalakított Teleki tér nem szüntette meg, csak néhány sarokkal áthelyezte a bűnözést. A bűnmegelőzési programok általános veszélye pedig a dzsentrifikációs folyamatok beindítása, amely során bizonyos csoportok kiszorulnak a korábbi lakóhelyükről.

 

 A konferencia harmadik blokkja az NBT által készített, hamarosan tv-ben lejátszásra kerülő dokumentumfilm jellegű sorozat egyik epizódjából készített, rövidített verziójának levetítésével kezdődött, amely az építészeti bűnmegelőzés témáját dolgozta fel. A bejátszásban megszólalók által elmondottak vitaindítóként szolgáltak a konferenciát záró tematikus kerekasztal-beszélgetésekhez. A három témakör a Bizonság. Város. Közösség projekt kulcselemeihez igazodott. Az építészeti bűnmegelőzés felsőoktatási képzésekbe való integrációjáról folyó beszélgetés során különböző egyetemek oktatói számoltak be a náluk zajló gyakorlatról, és az esetleges együttműködés lehetőségeiről és formáiról. A szakmai képzések iránt érdeklődő közönség pedig megoszthatta a felmerülő igényeket, szükségletek és ötleteket. A települési és az iskolai mintaprojektekről szóló beszélgetéseken részt vevő önkormányzati dolgozók, főépítészek, rendőrök vitatták meg közösen a települések és oktatási intézmények számára releváns szempontokat, problémákat, valamint a szakmák közötti együttműködés lehetséges formáit és módszereit, amelyek alapul szolgálhatnak a mintaprojektek megtervezéséhez.

 

  

A konferencián több, mint 70 szakember vett részt, számos minisztérium, hatóság, önkormányzat, felsőoktatási intézmény, szakmai és civil szervezet részéről. A konferencia célja a projekt bemutatásán és népszerűsítésén túl a téma átfogó ismertetése, hosszú távú szakmai diskurzus ösztönzése és közös platform teremtése volt a témával foglalkozó, vagy a téma iránt érdeklődő szakemberek és intézmények számára. A színvonalas előadások az építészeti bűnmegelőzés komplex, multidiszciplináris megköze-lítését segítették, a tematikus kerekasztal beszélgetések pedig lehetőséget teremtettek egyfelől a résztvevők szerteágazó tudásának és igényeinek a projektbe való integrálására, másfelől a szakmai együttműködések megalapozására.

Az eseményen készült fotókat itt lehet megtekintinteni. 
Az összefoglalót írta: Tóth Eszter
Fotók: Bán András

A Biztonság. Város. Közösség a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület, és a Lechner Tudásközpont közös projektje. 


2018. jún. 3.

Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban konferencia beszámoló

Időpont: 2018. április 6.
Helyszín: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar | 1126 Budapest | Kiss János altábornagy u. 40.

A térérzékelés, a térhasználat és a téralakítás képességeinek fejlesztésének, valamint az épített környezettel kapcsolatos ismeretek átadásának az oktatás és nevelés részét kell képeznie már a legkisebb kortól, hogy a felnövekvő generációban kialakuljon a minőségi környezet iránti igény, illetve az esztétikai és társadalmi kérdések iránti érzékenység.

A kultúrAktív Egyesület Építészet és Pedagógia konferenciasorozatának utolsó rendezvénye ezért kiemelten a kisgyermekkori nevelés gyakorlatát, elméletét és lehetőségeit helyezi a középpontba. Az Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban c. konferencia az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 3612 Vizuális Képességek Kutatóműhelyével és a Bálványos Huba Vizuális Nevelési Kutatóműhely együttműködésben valósult meg.



Az épített környezeti nevelés célja a fizikai környezettel kapcsolatos tudás átadása, az épített terekben megnyilvánuló kulturális és társadalmi értékek iránti figyelemfelkeltés, illetve a környezet alakításában való társadalmi részvétel elősegítése. Az épített környezeti nevelés gyakorlata arra irányul, hogy tudatosítsa a személyes igényeket, térhasználati szokásokat, az építészeti minőség szempontjait, és az épített környezetet meghatározó bonyolult összefüggéseket és viszonyrendszereket (Guba, Pataky, Tóth, 2017). E speciális pedagógiai terület célja tehát az érzékenyítés, a kritikus szemlélet és a véleményalkotás ösztönzése, amely a megfelelő módszerekkel már kisgyermekkorban is fejleszthető.
A konferencia előadásai és szakmai műhelyei az épített környezeti nevelés módszertanának, alapvető ismeretanyagának és a benne rejlő pedagógiai lehetőségeknek a kora- és kisgyermekkori nevelésben való alkalmazására irányultak. Az előadások a témakört elsősorban a komplex művészeti nevelés, valamint az alsófokú pedagógusképzés és a rajz- és vizuális kultúra szakos tanárképzés kontextusában vizsgálták.


A konferencia programja

A konferencia nyitó szekciójában dr. habil. Márkus Éva, az ELTE TÓK megbízott dékánja, Bálint Imre, a Magyar Építész Kamara megbízottja, Tóth Eszter, a kultúrAktív Egyesület elnöke és Pataky Gabriella, az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszékének adjunktusa mondtak köszöntő beszédet. Dr. habil. Márkus Éva köszöntőjében hangsúlyozta az épített környezeti nevelés jelentőségét a kisgyermekkori nevelésben, és kiemelte, hogy a vizuális nevelés és a felnőttkori nyitott gondolkodás alapjainak megteremtése alapvető feladata az óvodai nevelésnek. Az ELTE TÓK az ország legnépszerűbb kisgyermekkori nevelő, alsó fokú pedagógusképző intézménye, amelyben fontos szerepet kap a korszerű vizuális nevelés, a nemzetközi irányzatok és az aktuális kutatási eredményekre épülő pedagógia. Így a külföldi minták alapján 2011 óta már egyre intenzívebb épített környezeti nevelés folyik a karon, a kultúrAktív Egyesülettel együttműködve pedig  2013 óta az épített környezeti nevelés önálló részterületként is jelen van a óvópedagógus képzésben. Ezt követően Bálint Imre a Magyar Építész Kamara elkötelezett támogatását fejezte ki az épített környezeti nevelésre irányuló kezdeményezések iránt.
A továbbiakban a konferencia előadásai két markánsan különböző szekcióban tárgyalták az épített környezeti nevelés aktuális helyzetét és fejlesztési lehetőségeit a pedagógusképzésben. Az első részben rangos hazai és nemzetközi szakemberek előadásaiból nyertek tájékoztatást a résztvevők, amelyek tapasztalatait a második részben interaktív műhelymunkában és műtermi alkotásban ültethették át a gyakorlatba. 

Miért fontos az épített környezeti nevelés – már kisgyermekkorban?

Az elméleti előadások első blokkja arra kereste a választ, hogy miért fontos az épített környezeti nevelés. Dr. habil. Dúll Andrea, az ELTE PPK Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék tanszékvezetője a környezetpszichológia felől közelítette meg a kérdést. Kiemelte, hogy a környezet és az ember mindig egymásra értelmezett, vagyis az embert csakúgy meghatározza az (fizikai, társas, stb.) környezete, mint ahogy a környezetet is az ember alakítja. Ez a folyamatos meghatározottság azonban nem tudatos. A gyermekek fejlődése során a környezeti ingerek hamar kikerülnek a tudatos tartományból, ami természetes és szükséges folyamat, hiszen fontos az ingerek tömegét kordában tartani, szelektálni, hogy a koncentrációnk valóban a létfontosságú dolgokra irányuljon. Azonban ezáltal a hosszútávú hatást kifejtő környezeti ingerek rejtve maradnak – nem tudjuk, hogy milyen terek miért vannak pozitív vagy negatív hatással a közérzetünkre, társas kapcsolatainkra, teljesítményünkre. Az épített környezeti nevelés ezen a ponton lép közbe, és kíván hatást elérni, úgy, hogy a figyelmet a környezet tudatos megfigyelésére és értelmezésére, az ember-környezet kölcsönhatás tudatos alakítására irányítja.  


Tóth Eszter, a kultúrAktív Egyesület elnök a személyiségfejlődés szempontját előtérbe helyezve, pedagógiai megközelítésből világított rá az épített környezeti nevelés szerepére. Kisgyermekkorban a kognitív fejlődés a szűkebb értelemben vett környezet felfedezése során történik, sőt a környezetnek a különböző képességeken túl az identitás fejlődésében is meghatározó szerepe van - a környezet felfedezése összekapcsolódik az én felfedezésével. A környezetnek, a környezettel való interakciónak tehát kulcsszerepe van a személyiségfejlődésben, azonban a fizikai környezet megismerése az elvárosiasodás és a motorizáció következtében jelentősen megváltozott. Ezért fontos tudatos nevelési tevékenységekkel segíteni ezt a folyamatot, és fejleszteni a környezeti kompetenciákat. A pedagógia feladata, hogy olyan módszereket fejlesszen és alkalmazzon, amelyek az épített környezet összetett értelmezését komplex nevelési formákkal teszik lehetővé. 

Hogyan lehet beépíteni az épített környezeti nevelést a pedagógusképzésbe?
Az elméleti előadások második blokkja az épített környezeti nevelésnek a pedagógusképzésben betöltött helyét és szerepét járta körül. Dr. Helené Illeris, az Agderi Egyetem, Művészeti Kar Vizuális és Előadói Művészetek Tanszékének egyetemi tanára a közösségi művészet lehetőségein keresztül vizsgálta a témát. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak és a kutatóknak olyan tanulási folyamatokat kell kialakítaniuk, amelyek az identitásépítést, a közösséget és a fenntarthatóságot hangsúlyozzák. A konferencián bemutatott, helyi művészekkel és kutatókkal indított művészeti-kutatási projekt erre a pedagógusi szemléletmódra nyújtott elméleti és gyakorlati segédletet. A projekt során a közösségi alkotás lehetőségeit kutatta az oktatásban, és kitért az eredményeknek a pedagógusképzésbe való beemelésének módjára.


Christiane Schmidt-Maiwald, a Ludwigsburgi Pedagógiai Főiskola Művészeti, Zenei és Sport Intézetének helyettes egyetemi tanára a környezet tudatos alakításához, a tárgykészítéshez és konstruáláshoz szükséges fejlesztési szempontokat ismertette. Az előadásban egy empirikus kutatás eredményeire támaszkodott, amely során német és kínai tanítóképzős hallgatók térérzékelési és –ábrázolási képességeit vizsgálta. A térbeli reprezentáció hibáit megfigyelve szisztematikus didaktikus beavatkozásokat dolgozott ki, amelyek a perspektivikus térbeli ábrázolás fenntartható tanítását segítik – akár az iskolában, akár a pedagógusképzésben.  

Mi a szerepe a pedagógiai tereknek a nevelésben?
A harmadik elméleti blokk előadásai a pedagógiai terek szerepét járták körül. Dr. Pataky Gabriella, az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszék adjunktusa az oktatás tereiről beszélt, melyek a rejtett tanterv részei: meghatározzák a pedagógiai kultúrát, befolyásolják az azokban fejlődők személyiségének alakulását. Ezeket pedig érdemes kritikával szemlélni! Ehhez érdekes tanulságokkal szolgált egy nemzetközi művészeti kutatási projekt, egy metafora kutatás és egy 714 óvodás és kisiskolás korú gyerek részvételével zajló ikonográfiai vizsgálat eredménye.
Zajacz Judit, a kultúrAktív Egyesület titkára építész szempontból vizsgálta a pedagógiai terek minőségi kritériumait. Mesterdiplomájában egy budapesti óvoda terveit készítette el gyermekek bevonásával. Előadásában bemutatta a gyermekekkel való tervezés folyamatát és módszereit, kiemelve az építész számára szerzett tanulságokat. 
Juhász Csilla, a Deutscher Kindergarten Budapest óvodavezetője a budapesti német óvoda innovatív pedagógiai szemléletét mutatta be, kiemelve az óvodai környezet minőségét és szerepét a nevelői munkában.  Az inspiráló környezet itt nem csak díszlet, hanem pedagógiai eszköz a hétköznapokban, amelyet az óvópedagógusok tudatosan használnak a gyermekek fejlesztése során. 


Hogyan illeszkedik az épített környezet az kisgyermekkori nevelési gyakorlatba?
A negyedik elméleti blokk a kisgyermekkori épített környezeti nevelés gyakorlati aspektusait tárgyalta, hidat képezve az elméleti és gyakorlati szekciók között. Dr. Monika Miller, a Ludwigsburgi Pedagógiai Főiskola, Művészeti, Zenei és Sport Intézetének egyetemi tanára kutatásai a gyermekek építő és tárgyalkotó tevékenységek közben végbemenő fizikai-térbeli képzelőerejének fejlődésére irányulnak. Előadásában egy empirikus kutatás került bemutatásra, amely során alsó tagozatos gyerekek terveztek és maketteztek játszótéri elemeket, majd a megfigyelésekre épülő konkrét oktatási minták kerültek bemutatásra. 
Végül Berta-Szénási Panna, a PTE, „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, és Fekete Nóra, a Hello Wood tervezője ismertették a DEMO WOOD építészeti gyakorlatát, és az óvodás korosztállyal alkalmazott Design és Egészség Modellt.

Gyakorlati műhelymunka és kísérő programok
A konferencia második részében a kisgyermekkori nevelésben alkalmazható módszereket ismerhettek meg és próbálhattak ki a gyakorlatban a résztvevők. Szentandrási Dóra építész, a GYIK Műhely oktatója, és a MOME doktorandusza Zegzugos tereink címmel tartott workshopot. A résztvevők különböző szélességű kartoncsíkokból, ragasztó nélkül, illesztéses technikával építették meg egy képzeletbeli város fantasztikus építményeit.


Bodócky István a MOME címzetes egyetemi tanára egy mesére épülő alkotóműhelyt vezetett, amelyben a mesejáték során a résztvevők a konszenzuális térhasználat gondolatát formálták meg egy metaforikus tárgy elkészítése során.

 

A workshopok mellett számos kiállítás mutatta be az épített környezeti nevelés változatos módszertani lehetőségeit – az óvodától (Tamás Adrienn: Esettanulmány / Deutscher Kindergarten Budapest) és az általános iskolától (a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium  1-4. osztályos tanulóinak kiállítása, amely Egyszerűen megvalósítható téri feladatokat mutatott be. Vezetőtanár: Mészáros Zsuzska építőművész), a középiskolán át (a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium  5-12. osztályos tanulóinak kiállítása a TérKommandó szakkör keretében megvalósult iskolai közösségi terek kialakításáról. Vezetőtanár: Mészáros Zsuzska építőművész) egészen a felsőoktatásig (a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművészet BA és MA hallgatóinak pop-up kiállítása. Szervezők: Szerencsés Rita, Petrányi Luca); és természetesen a tanárképzésig (Pataky Gabriella: Plasztikai és vizuális kompetenciák fejlesztése műtermi épített környezeti nevelés gyakorlatokkal. ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszék).
Ezek mellett kiállításra kerültek a Fővárosi Komplex Rajzverseny 2018 téri feladatai (Garamvölgyi Béla festőművész, vizuális kultúra vezetőtanár, Mészáros Zsuzsanna építőművész, vizuális kultúra vezetőtanár, Póczos Valéria textiltervező designer, vizuális kultúra vezetőtanár, Zele János szobrászművész, vizuális kultúra vezetőtanár). Az előadásokat a MOME Elméleti Intézet Design- és vizuálisművészet-tanár mesterképzési szak hallgatóinak flashmobja (Vezető oktató: Dr. Pataky Gabriella).



Eredmények és kitekintés
A téma relevanciáját bizonyította a nagy szakmai érdeklődés, amely konferenciát övezte. Több, mint 150 résztvevő volt jelen az ország különböző részeiről, jelentős szakmai, felsőoktatási, közoktatási és közművelődési intézményeket képviselve.
A konferencia előadásai online elérhető konferenciafüzetben jelennek meg, szélesebb közönséget is megszólítva.

Tóth Eszter
az írás megjelent az Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban c. konferenciakötetben


Irodalom:
Guba Anna, Pataky Gabriella és Tóth Eszter (2017): Épített környezeti nevelés az óvodában. Pécs: kultúrAktív Egyesület és Magyar Építész Kamara

Tóth Eszter és Pataky Gabriella (szerk.) (2018): Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest 2018. április 6. Pécs: kultúrAktív Egyesület


A kultúrAktív Egyesület 2017/18-ban Építészet és Pedagógia címmel konferenciasorozatot szervezett, amelynek célja, hogy az épített környezeti nevelés legújabb irányait és eredményeit tárja fel a szakmai közönségnek. 


A konferenciasorozat további rendezvényei:
I.          ÉPÍTETT KÖRNYEZETI NEVELÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
Időpont: 2017. május 11.
Helyszín: Budapest, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

II.        ÉPÍTÉSZEK AZ ISKOLÁBAN
Időpont: 2017. november 2-3. 
Helyszín: Pécs, PTE Műszaki és Informatikai Kar



Partnerek: ELTETanító- és Óvóképző Kar, 3612 Vizuális Képességek Kutatóműhelye, Magyar ÉpítészKamara