2020. nov. 20.

Gyermek és intézmény: Vizafogó Tagóvoda és környéke

Sétánk a Viza utca és a Vizafogó sétány kereszteződésétől vezet a Vizafogó Tagóvodáig, hogy felfedezzük a  környéket. A zöldterületeket az itt lakók ötleteit is figyelembe véve újították meg 2015-ben. Az óvodát az Archikon építésziroda tervei alapján bővítették 2019-ben.

A sétalapot a képre kattintva tudjátok letölteni.



2020. nov. 9.

Gyermek és intézmény


A gyermekkor békés világában, a szobánk, a többi szoba, a házunk, a szomszéd, a nagyszülők és a játszótér után életünk első intézményi helyszíne az óvoda. Ezt pedig további intézmények sora követi. A 21. századi városok szövevényes és követhetetlen gyorsasággal változó hálózataiban otthonosan mozogni igazi kihívás, a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Az útvonal az otthontól az óvodáig, valamint az ott töltött idő fontos részei a gyerekek táguló hétköznapi környezetének és tevékenységének. Ehhez kapcsolódva lehetőség nyílik a tudatos észlelés képességének fejlesztéséhez, az önkifejezés és problémamegoldó hozzáállás erősítéséhez. Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, milyen önkormányzati, oktatásszervezési és tervezői ambíciók segítik egymást abban, hogy gyermekbarát szempontok is érvényesüljenek egy-egy óvoda és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésekor. Budapest XIII. kerületében, a Vizafogó lakótelepen járunk. 

AZ ‘ELÉG JÓ’ ÓVODA

A gyermeknek először az óvodában kell a szülei nélkül, önállóan boldogulnia közösségben. Emiatt ez az intézmény a szocializáció egyik első és elengedhetetlen színtere számára: többek között meg kell tanulnia, hogy a családtól eltérően, itt a felnőttek figyelme nem csak rá összpontosul, hanem megoszlik a csoport tagjai között. Itt szembesül először azzal, hogy nem csak ő gondolja magáról, hogy a legjobb valamiben, hanem sok másik gyerek is még körülötte. Sőt, a versenyhelyzet jelenléte miatt, itt tapasztalja meg azt is, hogy van, amiben rosszabb másoknál. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban az óvodapedagógusok feladata, hogy érzelmi biztonságot adó közeget teremtsenek a csoportban. A biztonságérzet növelésében segít a rendszerek felállítása: az óvodák saját szabályrendszerében megvan az ideje a játéknak, a foglalkozásoknak, a testmozgásnak és az étkezéseknek. 

Ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az óvodában, olyan környezet kell, amely egyúttal az óvodában dolgozók munkáját is támogatja. Emiatt, amikor arról beszélünk, hogy a gyermekek fejlődését támogató óvodákat szeretnénk tervezni, abba az is beletartozik, hogy az óvodai dolgozókat is támogatnunk kell. Az óvodapedagógusok elsődleges szempontja a biztonság és a praktikum. Ebben az építészet sokat segíthet jól használható térkapcsolatok, átlátható, de mégis játékosan használható terek, megfelelő fényviszonyok és izgalmas felületek kialakításával.

A gyermekeken és óvodai dolgozókon kívül fontosak a szülők is. Kevésbé szembeötlő csoport, hiszen ők nem töltik mindennapjaikat az intézményben. A reggeli érkezéskor azonban akkor boldog mindenki, ha a saját elképzelése szerint: gyorsan vagy elidőzve, két telefonhívás közt vagy a csoporttársak szüleivel beszélgetve válhat el a csemetéjétől. És ugyanígy a délutáni hazamenetelkor.

Óvodák tervezésekor tehát a gyermekek, az óvodai dolgozók és a szülők más-más ritmusú tevékenységét segítő környezet kialakítása áll a fókuszban. Mindemellett az óvodát fenntartó és működtető háttérintézményi rendszer feladata is jelentős. 

TERVEZNI – HOSSZÚ TÁVRA 

Az Egyesített Óvoda intézménye a XIII. kerületben 2007-ben indult. Az egyesítés gondolatát elsősorban az észszerű gazdálkodás indokolta, ami átlátható fejlesztéseket, költséghatékony beszerzéseket, tervszerű fejlődést és összehangolt működést biztosít, kiszűri a felesleges versengést, de támogatja a versenyszellemet. Mindemellett a 18 tagintézmény önálló karaktere, profilja megmaradt, és a meglévő pedagógiai tudást kamatoztatja (művészeti nevelés, mozgás, nyelvek).

Fenntartóként az önkormányzat természetesen fontos szerepet játszik abban, hogy biztosítja az anyagi feltételeket, de a kerületi szintű hosszú távú stratégiákban megfogalmazott ambíciók is gyakran sikerrel öltenek alakot helyi szinten. Így épülhetett itt például az első hazai passzívház óvoda. Minden előnye mellett, egy ilyen épület karbantartása egy hagyományos épülettel szemben jóval több odafigyelést igényel, ami tanúsítja, hogy a fenntartó a elkötelezett a fenntarthatóság iránt. De megjelenik ez a pedagógiai program szintjén is, amelyben a fenntarthatóságra, környezettudatosságra és egészséges életmódra nevelés mint kiemelt feladat az Egyesített Óvoda összes tagintézményének profiljában szerepel. Hogy a műanyagot és a papírt miért kell szelektíven gyűjteni, már nem is kérdés. Sokkal érdekesebb az, hogy például a Gergely Ildikó féle új szellemű testnevelés – a gyermekek bioritmusához igazodó mozgásfejlesztés: kinti mozgás és torna délelőtt, majd ebéd és alvás – eredményeként kialakuló mozgásigényt szokássá alakító pedagógiai programot segítheti az óvodaépület funkcionális elrendezése. Vagy az, hogy az újrahasznosítás nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés szintjén érvényesülhet, hanem komplett épületek esetében is. Mindkettőre jó példa a Vizafogó óvoda épülete, ahol az 1984-es panelovi tömbjei bővültek. 

A XIII. kerület lakótelepi zöldterületei az AngyalZÖLD program keretében 2012 óta szisztematikusan megújulnak, 2014-ben Vizafogó is sorra került. A ‘80 években épült házgyári lakótelep tervezésekor eleve bőkezűen bántak a zöldfelületekkel, így a lakók bevonásával zajló megújítás kedvező infrastruktúrát és környezetet biztosított a ráncfelvarrásra váró óvodának is.

Egy, a XIII. kerületben tapasztaltakhoz hasonlóan összehangolt – intézményi, fenntarthatósági, infrastrukturális és pedagógiai szempontokat egyaránt szem előtt tartó – folyamat nagy valószínűséggel bárhol látványos eredményhez vezet. Eredményekről tanúskodnak a lakók elégedettségi mutatói, szakmai díjak, továbbképzéseken részt vevő pedagógusok és nem utolsó sorban az óvodai túljelentkezés. Merthogy mégiscsak arról lett híres ez az óvoda, hogy kicsúszdázhatsz az udvarra. 

A KEVESEBB TÖBB

Lelki szemeink előtt az óvoda tele van színekkel, hangokkal, játékokkal. A kérdés jogos: támogatja ez a gyermekeket az egészséges fejlődésben? 

Erdélyi Nóra, a XIII. kerületi Egyesített Óvoda intézményvezetője ezt erősen megkérdőjelezi. Tapasztalataik azt mutatják, hogy egy olyan világban, ahol a gyermekre szinte mindenhonnan ömlenek az ingerek – tévé, internet, okos eszközök, reklámok –, ott az óvodának kiegyensúlyozott légkört, nyugalmat, harmóniát és biztonságot kell nyújtania. A régebbi gyakorlatok azt vették alapul, hogy az segíti a gyermekek fejlődését, ha minél több inger éri őket, azonban nem mindegy, hogy ez milyen módon és mennyiségben történik. Napjainkban már azt láthatjuk, hogy a túl sok szín, a vizuális kavalkád, a beszűrődő hangok sokasága, a játékeszközök lehetőségeinek túl széles kínálata erősen nehezítheti a gyermekek koncentrációs képességét. Így az sem véletlen, hogy a kerület utóbbi években épült és felújított óvodái is ezt a szemléletmódot tükrözik: színes falfestések és Disney figurák helyett hangsúlyosan letisztult vonalak, praktikusan használható terek és színek. 

A minimalista környezet nem titkolt célja a pedagógiai szemléletváltás. A XIII. kerületi gyerekeket szeretnék arra megtanítani, hogy az egyszerű dolgok is értékeket hordoznak, nem szükséges körülvenni magunkat felesleges tárgyakkal. A jövő generációira tekintve hatványozott szerepet kap, hogy már egész kicsi korban találkozzanak a környezettudatos és a hátránnyal induló társaikat segítő, inkluzív gondolkodásmóddal.

Az Egyesített Óvoda programjában részletesen kidolgozott és folyamatosan bővülő stratégiákkal találkozunk az óvodai működés korszerűsítésére, de ennek a gyakorlatba ültetése lassú folyamat. A kevesebb, ami valójában több: az óvodapedagógia szemléletformálása. Paradigmaváltást folyamatos edukációval, a pedagógusoknak szervezett képzésekkel lehet elérni. Az új szemléletű pedagógiai programhoz jó, ha illeszkedik a környezet: színes dekorációval teleragasztott falak helyett a spontán fejlődést támogató és a kreativitást tápláló környezetre van szükség. A XIII. kerületi óvodák szerencsés helyzetben vannak, mert az önkormányzat jóvoltából rendelkezésükre áll a szükséges forrás.

A PANELOVI

Az Archikon építésziroda portfóliójában számos oktatási épület szerepel, a Vizafogó tagóvoda ebben a sorban már a sokadik, és jól érződik rajta a területen szerzett tapasztalat. A díjnyertes épületet számos helyen bemutatták korábban (például itt vagy itt), úgyhogy most nézzük azt, ami témába vág. 

Gyermekintézményi színterek esetében fontos kiemelni azokat a szempontokat, amelyek az adott életkorhoz tartozó fejlődési stádiumot szolgálják. Óvodás korú gyermekek térélménye még jelentős mértékben a közvetlen érzékszervi és érzelmi tapasztalatra támaszkodik (tetszik - nem tetszik, félelmetes-barátságos). Ezért most olyan téri megoldásokban visszaköszönő témákat vizsgálunk, mint a kötődés, a környezettel kapcsolatos fokozatos tudatosság kialakulása vagy a szabad játék.

A megérkezés
terei jó esetben nagyvonalúak, amitől dramaturgiát kap az érkezés. Belépve tágas és fényes előtér fogad, ahonnan kilátunk az udvarra, innen nyílnak az öltözők is, és menet közben beköszönhetünk az óvodavezetőnek, aki nem egy távoli irodahelyiségben ül. De még ne lépjünk be: az óvoda, eredeti, ‘80-as évek végi telepítéséből adódóan magas panelházak között található parkos zónában kapott helyet, más középületekkel együtt. Abban az időszakban, amikor a 20. század elejének autóközpontú logikája már megbicsaklott, és érezhetően nagyobb hangsúlyt kaptak a gyalogos közlekedésre szánt terek. Van itt iskola, bölcsőde, orvosi rendelő. A csökkentett forgalmú Vizafogó sétányon nincs átmenő forgalom, az óvoda bejárata előtti teresedés biztonságos, kényelmes megérkezést biztosít a reggeli tumultusban. Fontos szempont, hogy hová lehet bicikliket és műanyag motorokat parkolni. Adódna a lehetőség – mint ahogy azzal a híresen gyalogosbarát Koppenhágában már próbálkoznak –, hogy az óvoda ne kerítésekkel körülhatárolt sziget legyen, hanem organikus része annak a parknak ahol elhelyezték, de ez itt még az idilli és távoli jövő zenéje. 

A tornác
egyszerű és nagyszerű, a kortárs építészetben méltatlanul mellőzött megoldás. Ennek talán építésjogi okai is vannak: a 1,5 m-nél mélyebb fedett terek beépítésnek számítanak. És mivel a beépítéssel városi környezetben takarékosan bánunk, amit lehet, inkább beépítünk. A Vizafogó óvoda tornáca bő 3 méter mély, kétszintes, minden csoportszobából ki lehet ide jönni. Milyen jó is lehet a gyerekeknek délután maguktól ébredni, kimenni a tornácra, nem vesződni a cipőváltással, és itt játszani míg kiszivárognak a többiek is. De ugyanilyen előny az is, hogy esőben sem kell lemondani a friss levegőn töltött tornáról, a kinti játékról, és a már említett új szellemű testnevelés gyakorlásához is adott a terep.

A víz
visszatérő tematika. Azaz visszaköszön egész Vizafogón, és szépen mutatja, hogy egy ilyen jól kiválasztott elem miként erősítheti a lakóhely iránti kötődést, a környezettudatosságot és a játékosság elemeit egyszerre. Az itteni ovisok csoportszobáikról ismerik az intézménynek nevet adó vizák mellett a jellegzetes magyar halfajokat is a bodorkától a kölöntén és a süllőn át a pisztrángig. Képben vannak a szürkevíz-használat előnyeivel, hiszen a tetőről összegyűjtött csapadékvizet használják a vécék öblítésére. És nem utolsósorban akváriumban és kerti tavacskákban lakó víziállatok mindennapjait is megfigyelhetik. 

MAJDNEM SZÜRKE, MÉGIS ZÖLD

A Vizafogó lakótelep paneljei között majdnem világít ez a szürkészöld, csónakházszerű épület. Úgy gondoljuk, remek példa arra, amikor önkormányzatnak, intézményvezetőknek, és tervezőknek ugyanaz a közös cél lebeg a szemük előtt: jól végezni a dolgukat, olyan helyet létrehozni, ahová öröm belépni akár gyerekként, akár pedagógusként, akár szülőként. Reméljük, hogy a XIII. kerületben megvalósult stratégia és szemlélet példaként szolgál majd további gyermekintézmények és azok fenntartói számára is.

Jövő héten Vizafogó sétalappal jelentkezünk!

Szerzők: Demény Ilka és Kovács Laura
A cikk a Gyermek és Város blogsorozat keretében, az NKA támogatásával jött létre

2020. nov. 5.

Közösségi tervezés fiatalokkal 2. rész - online térben működő módszerek

Hogyan lehet az online közösségi tervezési folyamatot izgalmassá tenni a fiatalok számára? Pótolható-e a helyszín felfedezése és bejárása közben szerzett élmény az online bejárással? Léteznek-e kreatív térképezési, elemzési lehetőségek online térben, amelyben mi alkothatunk kategóriákat, jeleníthetünk meg szubjektív élményeket? Vannak-e olyan alkotásra, közös rajzolásra, makettezésre és tervezésre alkalmas szoftverek, amelyeket alkalmazhatunk ilyen helyzetben? A cikksorozat előző részében bemutattuk a LED2LEAP online kurzus során az 1. Számú Budaörsi Általános Iskolában megvalósított közösségi tervezés folyamatát és az online folyamatot támogató főbb eszközöket a Zoomot és a MURAL-t. Most a kedvenc, online térben is bevált módszereinkre koncentrálunk.

Módszertani börze


A következőkben bemutatjuk a közösségre jellemző erőviszonyok és értékek feltérképezéséhez alkalmazott Történetfolytatás módszerét, a problémák priorizálását és a kreatív döntéshozatalt segítő Névleges Csoport Módszert, és a (beavatkozási) ötletelést ösztönző 635-ös módszert.

Történetfolytatás (The Story Completion Method)

A történetfolytatás írásos módszer (fiatalabb korosztály esetében szóban is játszható), amelyben bemutatunk egy vagy több fiktív szereplőt, aki(k) egy dilemma, kihívás előtt áll(nak). Egy közösségre vagy célcsoportra jellemző erőviszonyok, értékrendek, szerepkörök feltérképezésére, megismerésére alkalmas módszer. Olyan kérdésekre keressük a választ ezzel a módszerrel, amelyekhez a történeteket nem szükséges interpretálni, saját személyes értelmezésünkkel kiegészíteni.

A fiatalokat megkérjük, hogy folytassák a történetet szabadon, meséljék el, hogy a felvázolt kiinduló helyzetet követően, szerintük hogyan alakul a történet. Itt kérhetjük a résztvevőket bizonyos szabályok figyelembevételére (pl. a történet nem tartalmazhat varázslatot), de teret engedhetünk a teljesen szabad mesének is. A módszer keretén belül lehetséges több (5-10) történetcsírát is folytatni, ebben az esetben csak rövid, pár mondatos lezárásokat kérjünk.

Életkor: 8 éves kortól

Időtartam: 30-45 perc

Anyagszükséglet: papír és toll vagy digitális íróeszköz

Előkészítés: annak alapján, hogy mire szeretnénk választ kapni egy vagy több történetkezdemény megfogalmazása, karakter(ek) kidolgozása, a kiinduló helyzet(ek), problematika leírása. Az értékelés szempontjainak átgondolása.

Online adaptáció: A feladat kiadható e-mailben, amelyet otthon mindenki önállóan elvégez. A visszacsatolás érdekében a beérkezett anyagok alapján érdemes online beszélgetést kezdeményezni.

Értékelés: A beérkező narratívák elemzése jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy felmérjük milyen viszony- és értékrendszerek köszönnek vissza egy adott közösségben, milyen vágyak és álmok fogalmazódnak meg a történetekben.

Forrás: https://www.psych.auckland.ac.nz/en/about/story-completion.html

Névleges Csoport Módszer (NCM)

Az NCM a brainstorming gyakorlat egyik leginkább elterjedt eljárása, amelyben nagy teret kap a szóbeli munka, ám törekszik az egzakt írásbeli döntés-előkészítési eljárások alkalmazására. Nyílt problémák kutatására, valamint kreatív döntések demokratikus meghozatalára alkalmas módszer. A csapatmunkát moderáló személy(ek) 5 lépcsős folyamaton vezetik végig a résztvevőket. A fő probléma és/vagy kérdés ismeretését követően minden résztvevő lejegyez két javaslatot a probléma orvoslására (1). Az összegyűlt ötleteiket a résztvevők röviden bemutatják (2), majd egy moderált beszélgetés során ezeket csoportosítják és átfogóbb témakörökbe rendezik (3). Ha valami nem csoportosítható, az önálló témaként megmarad. Ennél a lépésnél fontos szempont, hogy az átfogó témakörök oly módon kerüljenek megfogalmazásra, hogy azok ne általánosítsanak, a javaslatokban megjelenő konkrétumokat ne homályosítsák el. Ezt követően minden résztvevő 3 szavazatot adhat a számára legszimpatikusabb javaslatokra (4), majd egy moderált beszélgetés keretében megbeszélik (5), hogy egyetértenek-e a megszületett eredménnyel. Konszenzus esetén itt még lehetőség van finomhangolni, pontosítani.

A LED2LEAP online kurzusa alkalmával az NCM segítségével a “Hogyan tudja az iskolaudvar jobban kiszolgálni a használókat?” kérdésre kerestük a választ. A beérkezett javaslatok bemutatását követően a beszélgetésben három átfogó témakör és néhány önálló, nem csoportosítható javaslat rajzolódott ki (időjárásérzékeny megoldások kialakítása; korosztályoknak megfelelő, változatos játszóeszközök; egyértelmű iskolaudvari szabályok; stb.). A szavazás eredményét közösen megbeszéltük, a nyertes időjárásérzékeny megoldások témakör jó kiindulási pontot biztosított a tájépítész hallgatóknak a további ötleteléshez.
  
A MURAL-felület, ahol a NCM technikát használtuk. 

Életkor: 10 éves kortól

Időtartam: 60-90 perc (létszámfüggő)

Létszám: 12-15 fős csoportok

Anyagszükséglet: flipchart/tábla, post it, írószer VAGY internetkapcsolat, számítógép/laptop (zoom és mural applikációk)

Előkészítés: A téma kiválasztását követően egy releváns probléma vagy alapkérdés megfogalmazása szükséges. A résztvevők és egy számukra alkalmas időpont egyeztetését követően, online vagy offline alkalom szervezésétől függően különböző előkészületekre van szükség. Offline esemény esetén biztosítani kell a helyszínt és a tárgyi feltételeket. Online esemény esetén fontos a résztvevők pontos tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy milyen elérési útvonalon tudnak bekapcsolódni. Emellett elő kell készíteni a módszer lépéseit rögzítő MURAL (vagy más hasonló) felületet.

Online adaptáció: mivel az NCM csoportos foglalkozás, amelyben a szóbeliség illetve írásbeliség egyarát nagy szerepet kap, nagyon fontos az online tér megfelelő előkészítése, a beszélgetést és ezzel párhuzamosan történő jegyzetelést lehetővé tévő felületen (mi erre a Zoom és Mural párosítást ajánljuk). A Mural felületét az alábbi ábrához hasonlóan strukturáljuk: felvázoljuk a lépéseket, amennyiben szükséges egyes lépéseknek külön felületet jelölünk ki, előkészítjük a résztvevők kártyáit, amelyekre a javaslataikat írhatják, lehorgonyozzuk azokat az elemeket, amelyeket nem szeretnénk, hogy a műhelymunka során elmozduljanak (a MURAL-ban alapvetően minden résztvevő minden elemet mozgathat, a káosz elkerülése érdekében nagyobb csapat esetén fontos erre figyelni).

635-ös módszer

A 635-ös módszer egy kreatív, brainstormingon alapuló technika, előnyei közé tartozik, hogy nem igényel moderálást és hogy minden résztvevőt azonos mértékben bevon. A módszer nagyon hatékonyan, rövid idő alatt, sok javaslat és ötlet begyűjtésére alkalmas. Kiindulópontként egy kihívás szolgál, amelyre egy 6 fős csapat minden tagja 3 megoldást fogalmaz meg 5 perc alatt. Ezt követően a lapot, amelyen a megoldásaik szerepelnek, továbbadják a mellettük ülőnek . Mindenki megkapja egy másik csapattag ötleteit, amelyeket a következő 5 percben elkezd kiegészíteni, pontosítani, csiszolni. Összesen 6 kör alatt így 18 viszonylag jól kidolgozott ötletet gyűjthetünk össze, amelyeket ezt követően megvitathatunk.

Életkor: 10 éves kortól

Időtartam: 30 perc + beszélgetés

Anyagszükséglet: papír és toll vagy digitális íróeszköz

Előkészítés: A kérdés megfogalmazása, amelyre javaslatokat várunk.

Online adaptáció: Az online ötleteléshez már kész google docs template-ek is elérhetők, de amennyiben színesebb, vizuálisan izgalmasabb felületen szeretnénk dolgozni a ZOOM + MURAL párosítás itt is segítségünkre lehet. Az alábbi minta ezt jól illusztrálja:

A Phil Gough vezette Biodesign Studióban készült MIRO felület, ahol a 8 résztvevő (színkóddal jelölve) 6 körben fejenként 2 ötlettel járul hozzá terméshez - mint látszik a résztvevők száma, ötletek mennyiségének meghatározása rajtunk múlik. 

Forrás: http://designthinkmakebreakrepeat.com/methods/brainwriting-6-3-5/

Tanácsok és tippek az online tervezési alkalmak lebonyolításához

Azt láttuk, hogy míg a hagyományos műhelymunka formátum és a flip chart helyettesítése az online térben megoldható, a kreatív közös munkára jelenleg nincsenek igazán kényelmes és ingyenesen elérhető megoldások. Nálunk a hibrid módszerek váltak be leginkább: pl. online egyeztetünk a kreatív feladatról, a résztvevők házi feladatban vagy saját otthonukban a találkozóval párhuzamosan alkottak (szubjektív térképek rajzolása), és ezt megosztottuk.

Az online facilitálás külön szakma!

Mindkét korosztálynak kényelmes volt a kerekasztal-beszélgetés formátum, mindenki bátran szólalt meg az online térben. Általános tapasztalat volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani online térben a személyesség megőrzésére, például a résztvevők keresztnevét használva vagy körbe menni, és mindenkit megszólaltatni. Ha pezsgő beszélgetést akarunk kezdeményezni, akkor praktikus kis 2-3 fős csoportokban úgynevezett break out roomokba menni, így a résztvevők rövid idő alatt több lehetőséget kapnak a megszólalásra és a véleményük megosztására.

Legyen technikai asszisztens!

Mindenképpen érdemes a beszélgetést irányító személy mellé egy technikai asszisztenst kijelölni, aki segít megoldani a felmerülő technikai problémákat pl. beállítani a kamerát vagy a mikrofont, vagy ha kell, akkor a zoom szoba chatjéből bemásolja a válaszokat és véleményeket a mural felületre. Érdemes az online programokat ugyanarról az eszközről indítani (vagy számítógépről vagy mobil eszközről), így biztosítható a programok közötti átjárás. Résztvevőink jellemzően az asztali verziót kényelmesebbnek tartották a telefonon elérhető mobil verzióknál.

Legyen forgatókönyved!

Ha már látod a teljes folyamatot, tervezd meg az egyes tervezési alkalmakat. Hasonlóan a hagyományos közösségi tervezési folyamatokhoz, fontos szempont, hogy amennyiben komplexebb, többlépcsős munkafolyamatot tervezünk, jól készítsük elő a találkozó menetrendjét: forgatókönyvben fogalmazzuk meg, hogy mire hány percet szánunk, ki-milyen folyamatot vezet, érthető és követhető instrukciókat fogalmazzunk meg a résztvevők számára.

Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület elnöke és Demény Ilka, a kultúrAktív Egyesület tagja

2020. nov. 3.

Közösségi tervezés gyerekekkel 1. rész - na de online?!

2020 márciusában nagyot álmodtunk: kreatív és játékos feladatokkal készültünk, hogy felfedezzük az 1. Számú Budaörsi Általános Iskola udvarát, közösségi térképezést, ötletgyártó és megvalósító műhelyfoglalkozásokat és építést terveztünk, hogy közösségi tervezés keretében élhetőbbé tegyük az iskolaudvart. A járványhelyzet nyomására azonban át kellett gondolnunk a folyamatot és az eredetileg személyes találkozókra és kreatív gyakorlatokra épülő iskolai foglalkozás sorozat helyett olyan megoldást kellett találnunk, ahol a tervezés résztvevői - az iskola diákjai, szülők és tanárok, az udvar tervezője, a tájépítészeti kar hallgatói és oktatói, valamint az egyesület szakemberei - közös terveket tudnak megfogalmazni az udvar átalakítására. A cikkben az online találkozókkal kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a közösségi tervezésben használt Zoom és Mural szoftverekről olvashattok. 

A közösségi tervezésre a LED2LEAP nevű nemzetközi együttműködésünk keretében került volna sor, ahol a részvételi tervezés elméletét és gyakorlatát fejlesztjük német, olasz, svéd és magyar partnereinkkel. A program egyik alappillére egy angol nyelvű online kurzus, ahol az egyetemi partnerek tájépítész, építész és városépítész hallgatói a részvételi tervezés elméletéről tanulnak. A kurzus mellett a hallgatók helyi közösségekkel dolgoznak együtt, ahol lehetőségük van a tanultak közvetlen alkalmazására, kipróbálására. Az első online kurzus magyarországi gyakorlati terepe az 1. Sz. Budaörsi Általános Iskola, ahol a Szent István Egyetem tájépítész hallgatói és oktatói, a kultúrAktív egyesület szakmai koordinátorai, valamint az iskolai foglalkozásokat koordináló csapat Csehné Berényi Beáta, Gerzsenyi Judit és Virt Ágnes, bártan vállalták a kihívást, hogy az eredetileg személyes találkozókra épülő folyamatot online térbe ültessék át. 
 

A tervezési folyamat bemutatása

Alapos mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy mindenképpen belevágunk a tervezésbe és kísérletezünk az ingyenesen elérhető online és táv megoldásokkal. Az öt lépcsős folyamatban a hallgatók (1) elemezték az iskola közösség összetételét és kapcsolatát, valamint az iskola környezetét és elhelyezkedését. (2) Ezután az udvar minőségét elemezték, mik a kedvelt pontok, mik a problémás területek, ami (3) megalapozta azt a beszélgetést, amelyben az iskolaközösség tagjai meghatározták a fejlesztési célokat és prioritásokat, hogy (4) közös megoldási javaslatokat tervezzenek meg és teszteljenek az udvar élhetőbbé és használhatóbbá tételéért. A tervezést a (5) folyamat kiértékelése zárta. Lássuk mit sikerült ebből összehozni: milyen online eszközöket és módszereket használtunk és mit próbálnánk ki szívesen a továbbiakban.

Rendszeres online találkozók Zoomon

Többször találkoztunk az online térben a tanárokból, diákokból és szülőkből álló csapattal, hogy hétről hétre feltérképezzük az iskolaudvar világát: használatát, tárgyi elemeit és az itt mutatkozó erőviszonyokat, konfliktusokat. Illetve ez a csapat fogalmazta meg együtt, hogy milyen beavatkozást lenne érdemes majd megvalósítani. Mivel a kurzus online oktatási terme, az Adobe Connect Room leterheltsége miatt Zoom szobára váltottunk, ezért automatikusan adódott a lehetőség, hogy az online találkozókat is itt tartsuk. Tartottunk itt többek között online kerekasztal beszélgetést, amihez a megosztás funkciót használva prezentációt mutattunk a résztvevőknek. Azonban volt olyan is, hogy közösen készítettünk értéktérképet az udvarról vagy egy kreatív és demokratikus döntéshozatalt segítő workshopot tartottunk, az ún. Névleges Csoport Módszerrel (Nominal Group Technique), amihez más szoftvereket kellett segítségül hívnunk.

Műhelymunka Muralban

A Zoom-találkozókat gyakran a Mural applikáció egészítette ki (a Google Jamboard és a Miro hasonló felületek), amely gyakorlatilag egy fehér vászon, ami a workshopokon használt flip chartot helyettesíti. Ezt a virtuális teret egy-egy beszélgetés előtt a célnak megfelelően “berendeztük”. A MURAL vásznára behúzhatunk képeket; struktúrálhatunk rajta munkafolyamatokat, összeállíthatunk kérdőívet vagy játékot; a résztvevők megjegyzései mozgathatóak, csoportosíthatók; lehet szavazást indítani, stb. Egy viszonylag egyszerű, felhasználóbarát és a kreatív megoldásoknak teret engedő felület, amit a találkozók elején 5 percben megtanítottunk a résztvevőknek.

Tapasztalatok és tanácsok az online folyamat kialakításához

Legyen az online tervezés elérhető és egyszerű!


Fontos, hogy online közösségi tervezés esetén is olyan folyamatot alakítsunk ki, olyan tervezési módszereket és technikai megoldásokat alkalmazzunk, amelyben minden résztvevőnk kényelmesen érzi magát. A fiatalok általában könnyebben nyúlnak az digitális eszközökhöz és bátrabban mozognak az online térben, de fontos erről megbizonyosodni. Ezért az első tanácsunk, hogy először vizsgáld meg, milyen a résztvevők technikai felkészültsége, jártasak-e az online felületek használatában, használnak-e digitális eszközöket, csatornákat és ha igen, akkor mit használnak szívesen. Ez alapján igyekezz olyan online környezetet teremteni, amiben kényelmesen mozognak a résztvevők.

Nálunk az iskola a tervezés pillanatában tért át a digitális oktatásra, vezette be az első belső levelezési és munkafolyamat szervezési eszközöket. Iskolai szinten elérhető volt a Kréta program, amelyben a tanárok a diákokkal és a szülőkkel tudnak kommunikálni és pl. Házi feladatot kiadni, valamint ekkor vezette be az iskola a microsoft teams felület az online konzultációkra és tanításra. A tervezésre meghívott tanárok, szülők és diákok nyitottak voltak az egyéb videó konferenciára alkalmas felületek használatára és jártasak voltak a google térképek és kérdőívek használatában. 

Legyen a folyamat izgalmas és korosztályra szabott!


Ha már azonosítottad a résztvevők jártasságát az online eszközök terén, tervezd meg a folyamatot. Legyenek olyan pillanatok, amikor együtt van a tervező csapat és esély van a személyes kapcsolat kialakítására és a közösségi élményre. Gondold át, hogy a közös pillanatok mellett hol és mikor érdemes páros vagy csoportos folyamatokat beépíteni. Melyek azok az eszközök és folyamatok, amelyek segítik a közös felmérést, az egyéni vélemények vagy beavatkozási ötletek beépítését vagy a közös döntéshozást stb? Legyen az eszköztárad változatos és a korosztály számára izgalmas.

Nálunk voltak olyan alkalmak, amikor egyszerre voltak jelen a 7. és 8. osztályos diákok, fiatal felnőttek és felnőttek, ezért ezekhez az alkalmakhoz az online kerekasztal beszélgetés és digitális műhely formátumot választottuk, amihez Zoomot és Muralt használtunk. Amikor homogénebb csoportokat vagy egy-egy személyt szólítottunk meg, akkor a kornak és technikai felkészültségnek megfelelően módosítottunk az eszközöket pl. telefonos interjú az igazgatónővel, online térképezős workshop a fiataloknak, online kérdőív a szülőknek és tanároknak, mentális térkép készítő házi feladat az osztályoknak, videó bejárás a tanárokkal.

A kevesebb több!

Ez egyfelől azt jelenti, hogy érdemes a találkozók alkalmával a minimumon tartani a bevetett technikai megoldások számát. Például, ha imádsz ötletbörzét tartani muralban és posztitokat tologatni, akkor is érdemes megfontolnod, hogy a résztvevőid készen állnak-e erre. Ötletbörzét lehet tartani a zoom rajzoló felületén, egy előre strukturált és online megosztható szöveges dokumentumban vagy powerpointban is. Válassz olyan technikai megoldást, amelyet a résztvevőid már biztonságosan használnak és ismernek. Másfelől, ha különböző eszközöket társítasz egymással, akkor legyen egyszerű az eszközök és felületek közötti váltás és technikailag jól párosítható kombinációt válasszunk.

Mi például a Zoomban tartottuk az online műhelyeket és Muralban dolgoztunk a közös ötleteken. A Mural szoftver használata során többször tapasztaltuk, hogy a felület lefagy, rendkívül lassú vagy egyáltalán nem működik. Véletlenül jöttünk rá, hogy ez azoknál jelent problémát, akik Safari böngészőt használnak. Így azt tanácsoltuk, hogy a Zoomot a Chrome böngészőben megnyitott Murallal használják.

Készítsd fel a résztvevőket az online körülményekre!

Még ha a felmérésed eredménye az is lett, hogy a legtöbben kényelmesen mozognak az általad választott környezetben, nagy valószínűséggel nem mindenki egyformán jártas az online térben. Ugyan lehet gyors és intuitív az eszközök használata, de érdemes az online találkozót megelőzően emailben kiküldeni a technika használatát segítő videókat, néhány instrukciót, hogyan lehet az eszközöket letölteni, technikai teszt alkalmat felajánlani. Akár az is működhet, hogy az online találkozó elején gyorsan végig veszitek a főbb technikai pontokat.

Mi például a Zoom és a Mural működését az első használat elején mutattuk be, mert többször szerettünk volna ezeket a felületeket használni. Röviden elmondtuk, milyen funkciót hol találnak és a műhely egyes lépéseinél elismételtük a fontosabb technikai részleteket. Ezt a közös tanulási pillanatot a részvételi folyamat részeként kezeltük és tudatosan iktattuk be, aminek a résztvevők nagyon örültek. Tapasztaltunk az online eszközökkel az volt, hogy a diákok és az egyetemi hallgatók nagyon hamar ráéreztek az online felületek (Zoom és Mural) használatára. Sokszor a diákok segítettek szüleiknek letölteni és regisztrálni a találkozókon használat szoftvereket.

kerekasztalbeszélgetést szervezünk a hallgatókkal MURAL-ban

Több infó

A következő bejegyzésben a módszereken és a facilitáláson lesz a hangsúly.

A LED2LEAP projektről és az épülő LADDER közösségről a projektjeink között bővebben olvashatsz. A projektről és a tapasztalatokról a budapesti közösség a fiatalok bevonása köré épülő LADDER névre keresztelt living lab Facebook oldalán lehet tájékozódni. A living lab műhely találkozóira minden fiatalok bevonása iránt érdeklődő szakembert szeretettel várunk, hogy gondolkozzunk arról, hogy milyen szempontok fontosak a fiatalok bevonásával kapcsolatban, milyen jó magyarországi és külföldi kezdeményezések vannak.

Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület elnöke és Demény Ilka, a kultúrAktív Egyesület tagja