Épített környezeti nevelés

A Cooperativa Sociale Muovimente olaszországi képzésén saját bőrünkön tapasztalhattuk meg a hősök útját és a jó történet modelljét. Elemeztük személyes hőseinket és jellemző vonásaikat, és a képzés minden napjával egyre közelebb kerültünk a hőssé váláshoz és ahhoz, hogy megváltoztassuk a világot. A tanult modell arra is alkalmas, hogy bemutassuk a játékainkba integrált szemléletváltó folyamatot, és azt, hogy hogyan válhatunk mi is játszva hősökké! A Hősök Útja modell a történeteinkben - drámában, elbeszélésben, mítoszokban, vallási rítusokban, vagy akár személyes fejlődésünkben - megjelenő közös mintázatokat elemzi és tárja fel. A jó történet receptjét Joseph Campbell Az ezerarcú hős című könyvében vázolta fel. A következőkben bemutatjuk, hogyan is értelmezhető a hősök modell a mi élőtársasainkban! Ha velünk játszol, hőssé válhatsz! (1) mindennapi élet (2) kalandra hívás (3) kétségek (4) útrakelés (5) szövetségesek és mentorok találása (6) a kal...

Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán és az atomerőműn is túl, volt egy kis városka, Paks. Erről a városról szól a kultúrAktív Egyesület legújabb kiadványa, a Paks gyerekeknek.  Vajon mi az a macskalépcső? Hol van pincesor? Hogy készül a paksi halászlé, és miért csak egy lába van a császárnak? Paks és környéke rengeteg érdekességet rejt, amiket a gyerekek Tiéd a város sorozatból ismert vidám, interaktív módon fedezhetnek fel.  A könyvben helyet kap a gyerekek saját, egyéni képe a városról : kiegészíthetik a történetet a saját, szubjektív térképükkel, az építészeti fejezeteknél utánajárhatnak, hogy az ő házuk miből épült. A természeti részeknél végiggondolhatják, hogy ők mire használják a Dunát, és hogyan hasznosítanák a Duna-partot, a városi kultúrához kapcsolódóan pedig végigjárhatják a kulturális intézményeket, és feljegyezhetik a programokat, amiken részt vettek… Még a saját (talán titkos) családi halászlé receptjét is beírhatják a könyvbe. Így a Paks gyerekeknek...

Az Épített környezeti nevelés a kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő Gyermek – Város – Építészet sorozat első kötete. Könyvsorozatunk célja, hogy az épített környezeti nevelés elméletét és gyakorlatát megismertessük a hazai szakmai közönséggel. A Gyerek_szemmel című első kötet az első átfogó ismeretterjesztő kiadvány ebben a témában, amelyet magyar nyelven is olvashatnak az érdeklődők. Az  Épített környezeti nevelés  ezt egészíti ki oly módon, hogy a témakör magyarországi vonatkozásait, történetét, lehetőségeit, illetve a módszerek hazai adaptálhatóságát tárgyalja. Az alábbiakban Tatai Mária építész (Magyar Építész Kamara) a kötethez írt előszavát olvashatják: A szerzőpáros legújabb, átfogó, aktuális és hiánypótló könyvét tartja kezében az olvasó. Ez a mű áttekinti és összegzi az épített környezettel kapcsolatos nevelés terén történt magyar és külföldi előzményeket, s ezekre is építve friss, kortárs szemlélettel vázolja fel a témához nélkülözhetetlen elméleti tu...

A Gyerek_szemmel a kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő Gyermek – Város – Építészet sorozat első kötete. Könyvsorozatunk célja, hogy az épített környezeti nevelés elméletét és gyakorlatát megismertessük a hazai szakmai közönséggel. A Gyerek_szemmel című kiadvány az első átfogó ismeretterjesztő kiadvány ebben a témában, amelyet magyar nyelven is olvashatnak az érdeklődők. A sorozat Épített környezeti nevelés címmel megjelenő következő kötete ezt egészíti ki oly módon, hogy a témakör magyarországi vonatkozásait, történetét, lehetőségeit, illetve a módszerek hazai adaptálhatóságát tárgyalja. A  Gyerek_szemmel  magyarországi megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Goethe Intézet támogatta. Szeretnénk külön köszönetet mondani Zöldi Anna építésznek, aki a fordítást szakmai szempontból lektorálta és segítséget nyújtott a magyar terminológia megalkotásában.  A Gyerek_szemmel: építészet gyerekekkel és gyerekeknek 2009-ben került először a kezünkbe...

Ezzel a bejegyzéssel, már hónapok óta adósok voltunk, mert a könyvbemutatóra december 8-án került sor a kudimkari Ifjúsági Kulturális Központban.  A bemutató kapcsán szervezett egynapos módszertani továbbképzésen 35 pedagógus vett részt, akik a helyi iskolákból, valamint a környező falvakból érkeztek. A pedagógusok a rendezvény végén munkacsoportot alakítottak és ötleteket dolgoztak ki a könyv hosszú távú iskolai alkalmazását illetően. Ezt követően a szervezők és a város polgármestere 500 példányt osztott szét a helyi oktatási és kulturális intézmények között. 

Gaul Emil jóvoltából részt vettünk a Bálványos Huba emlékére rendezett vizuális nevelési konferencián, melyen bemutattuk a kultúrAktív Egyesület könyv projektjeit és ezeken keresztül az épített környezeti nevelés módszerét. A konferenciát december 3-dikán a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszéke a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium támogatásával rendezte. A szervezők Gaul Emil, Kárpáti Andrea, Pataky Gabriella és Zombori Béla voltak. Bálványos Huba, grafikusművész, művészetpedagógus, az ELTE TÓTK egyetemi tanára, megkerülhetetlen személyisége a hazai vizuális nevelés szakmának, 2011. augusztusában hunyt el. Az ő munkássága előtt tisztelgett a konferencia. Mivel betegség miatt ugrottam be Sebestyén Ágnes helyett a konferenciára előadóként, így sajnos csak az első két részen tudtam jelen lenni, amin így is rengeteg izgalmas  munkát sikerült megismernem. A pedagógus kollégák lelkesedése és kreativitása igazán motiválóan hatott rám is. ...

Talán elsőre nehéz megtalálni a kapcsolatot az infodesign és az épített környezeti nevelés között, de ha jobban megnézzük, akkor végülis az épített környezeti nevelés célja a városaink tereiben való jobb tájékozódás , az oreientáció segítése, és ezáltal az épített környezeti tudatosság fejlesztése. Így belátható, hogy az infodesign, illetve az infografika, amelyeknek a funkciója a kommunikáció és tájékoztatás, és amelyek többnyire az épített környezetben jelennek meg, nagyon is fontos szerepük lehet a témánkban. Bár Maczó Péter könyvét a szakirodalom címkével láttam el, inkább szól grafikusoknak és formatervezőknek a kiadvány, akiknek az együttműködésére legalább annyira szüksége van az épített környezettel foglalkozó szakembereknek, mint a városantropológusokra vagy a vizuális kultúra tanárokra. A pár héttel korábban bejegyzett írásunkban említettem az újonnan alapított Design Awardot, ami számunkra is érdekes volt. Ebből a bemutatóból - szándékosan - maradt ki Maczó Péter Ön i...

Életkor: 3 éves kortól Időtartam: kb. 15 perc Anyagszükséglet: - Előkészítés: - Cél: külső és belső terek fölfedezése Feladat: Egy gyerek kiválaszt egy tárgyat és azt mondva, hogy "Látok valamit, amit te nem látsz!", megnevezi a színét. A többi játékosnak ki kell találnia, hogy mire gondol. Az választhatja ki a következő tárgyat, aki eltalálja. Érdemes többféle változatban kipróbálni, például nem a kiválasztott tárgy színére, hanem a formájára vagy az anyagára rákérdezni, illetve különböző témákhoz (osztály berendezése, dekorációja, utcabútorok stb.) kapcsolni. Cél: Felhívni a figyelmet a környezet rejtett részleteire. Tapasztalatok: Ezt a játékot érdemes két hosszabb munkafolyamat között alkalmazni, illetve, ha a gyerekek figyelme lankadni kezd. Előnye, hogy sokféleképpen variálható, számos helyzetben és témára alkalmazható és nem igényel semmilyen előkészítést. Forrás: Gyerekszemmel. Városfejlesztés és építészet gyerekeknek és gyerekekkel A kötet magyar fordítását...

Sajnos már bezárt a bécsi Architekturzentrum Repülő  osztály című kiállítása, mégis figyelmetekbe ajánlom, mivel a címe ellenére nem Kästner életét mutatta be, hanem az iskolaépítészet történetét és az ezzel kapcsolatos új elvárásokat, tendenciákat, lehetőségeket tárta föl. És még a magyar sajtóban is volt visszhangja.  A kiállítás kurátorai:  Antja Lehn, Renate Stuefer Teljes címe: A repülő osztály (Der Fliegende Klassenzimmer) Helyszín és időpont: AZWien , 2011. március 3. – május 30. Repülő osztálytermek | Fotó: Johanna Reiner A kurátorok részletes beszámolója magyarul is megjelent a Magyar Építőművészet Utóirat című mellékletének márciusi számában. Itt néhány gondolatot olvashattok ebből, amelyek az épített környezet és a nevelés kapcsolatáról is érdekes kérdéseket vetnek föl: A gyerekeknek eleven terekre van szükségük, melyek fejlődni és lélegezni tudnak, olyan terekre, melyek nincsenek végleg lezárva, funkciójuk és formájuk rendre újrafo...

Kétségtelen, hogy a németesen körülményes nyelvhasználatától a fordítók sem tudtak megszabadulni, mégis figyelmetekbe ajánlom Heidemarie Kemnitz írását, mivel nagyon ritka az olyan épített környezet és nevelés viszonyát elemző írás, ami magyar nyelven is elérhető. A szöveg forrása: Magyar Pedagógia ( 103. évf. 1. szám 119–128. (2003)). Fordította:  Mikonya György és Németh András És íme a beharangozott szöveg:  PEDAGÓGIAI ARCHITEKTÚRA – A PEDAGÓGIAI TEREK KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KÉT ISKOLA PÉLDÁJA ALAPJÁN A Német Neveléstudományi Társaság művelődéstörténeti szakosztályának 2001 szeptemberében „Pedagógiai terek kialakítása” címmel megrendezett tanácskozásán (v.ö. Jelich és Kemnitz, 2003) tette fel egyik japán kollégám nagy érdeklődéssel a kérdést: ez a tanácskozás vajon a német művelődéstörténeti kutatás „ spatial turn ”-jét, téri fordulatát, érdeklődését jelenti-e. Jóllehet a kérdés kissé meglepett, nem ért teljesen váratlanul. Hátterében az a feltételezés húzódik, h...