Ugrás a fő tartalomra

A kultúrAktív a Bálványos Huba emlékére rendezett vizuális nevelési konferencián





Gaul Emil jóvoltából részt vettünk a Bálványos Huba emlékére rendezett vizuális nevelési konferencián, melyen bemutattuk a kultúrAktív Egyesület könyv projektjeit és ezeken keresztül az épített környezeti nevelés módszerét. A konferenciát december 3-dikán a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszéke a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium támogatásával rendezte. A szervezők Gaul Emil, Kárpáti Andrea, Pataky Gabriella és Zombori Béla voltak.

Bálványos Huba, grafikusművész, művészetpedagógus, az ELTE TÓTK egyetemi tanára, megkerülhetetlen személyisége a hazai vizuális nevelés szakmának, 2011. augusztusában hunyt el. Az ő munkássága előtt tisztelgett a konferencia.

Mivel betegség miatt ugrottam be Sebestyén Ágnes helyett a konferenciára előadóként, így sajnos csak az első két részen tudtam jelen lenni, amin így is rengeteg izgalmas  munkát sikerült megismernem. A pedagógus kollégák lelkesedése és kreativitása igazán motiválóan hatott rám is. Mivel azonban csak a felvezető-köszöntő beszédeknek és 2-3 előadásnak voltam szem- és fültanúja, az előadások pedig 10 percesek voltak, ezért nagyon részletes beszámolóval nem szolgálhatok. Minden esetre bemásolom az előadók és programjaik címeinek listáját - érdemes megjegyezni a neveket.


Megnyitó beszédet mondott Szalay József, MROE elnök és Gaul Emil, Bálványos Hubára emlékezett Bakos Tamás.

Bejelentések
Zombori Béla: A Kaptár műhely bemutatása
Szolga Zsófi: A kultúrAktív Egyesület épített környezeti nevelés programja
Császár Lilla: Vizuális kommunikáció a közösségi hálón

„Így tanítom” - Gyakorló tanárok bemutatója
Fiedler Judit: Módszertani ötletek
Rátonyi és Wolstenholme: Két „community art” projekt
Szarvas, Tóth, Somody: Labirintus program
Szávai István: Ami a Kapcsos-könyvből kimaradt
Varga Gábor: Grafikai kifejezőeszközök alsó tagozaton
Vértesaljai Mária: A világ csak akkor látszik egésznek…

A vizuális képességek és mérésük 6-12 évesek körében – kutatási beszámolók
Kárpáti Andrea: A kutatás bemutatása
Bodóczky István, Pataky Gabriella: A vizuális képességlista
Pataky Gabriella: A konstruáló feladatok és tanulságaik
Báli Péter: Egy mérő feladat, és ahogy megvalósult
Kiss Virág: Egy mérő feladat
Zele János: Egy mérő feladat, és ahogy megvalósult
Simon Tünde: A szocializáció a feladatokban

Rajztanár doktori témák        
Sándor Zsuzsa: Vizuális alkotástípusok a kommunikációban
Voronkó Vera: A tipográfia pszichológiai alapjairól
Fabulya Zoltánné: A tanári tehetség és tanári kreativitás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomtatott formában

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer