2020. nov. 3.

Közösségi tervezés gyerekekkel 1. rész - na de online?!

2020 márciusában nagyot álmodtunk: kreatív és játékos feladatokkal készültünk, hogy felfedezzük az 1. Számú Budaörsi Általános Iskola udvarát, közösségi térképezést, ötletgyártó és megvalósító műhelyfoglalkozásokat és építést terveztünk, hogy közösségi tervezés keretében élhetőbbé tegyük az iskolaudvart. A járványhelyzet nyomására azonban át kellett gondolnunk a folyamatot és az eredetileg személyes találkozókra és kreatív gyakorlatokra épülő iskolai foglalkozás sorozat helyett olyan megoldást kellett találnunk, ahol a tervezés résztvevői - az iskola diákjai, szülők és tanárok, az udvar tervezője, a tájépítészeti kar hallgatói és oktatói, valamint az egyesület szakemberei - közös terveket tudnak megfogalmazni az udvar átalakítására. A cikkben az online találkozókkal kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a közösségi tervezésben használt Zoom és Mural szoftverekről olvashattok. 

A közösségi tervezésre a LED2LEAP nevű nemzetközi együttműködésünk keretében került volna sor, ahol a részvételi tervezés elméletét és gyakorlatát fejlesztjük német, olasz, svéd és magyar partnereinkkel. A program egyik alappillére egy angol nyelvű online kurzus, ahol az egyetemi partnerek tájépítész, építész és városépítész hallgatói a részvételi tervezés elméletéről tanulnak. A kurzus mellett a hallgatók helyi közösségekkel dolgoznak együtt, ahol lehetőségük van a tanultak közvetlen alkalmazására, kipróbálására. Az első online kurzus magyarországi gyakorlati terepe az 1. Sz. Budaörsi Általános Iskola, ahol a Szent István Egyetem tájépítész hallgatói és oktatói, a kultúrAktív egyesület szakmai koordinátorai, valamint az iskolai foglalkozásokat koordináló csapat Csehné Berényi Beáta, Gerzsenyi Judit és Virt Ágnes, bártan vállalták a kihívást, hogy az eredetileg személyes találkozókra épülő folyamatot online térbe ültessék át. 
 

A tervezési folyamat bemutatása

Alapos mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy mindenképpen belevágunk a tervezésbe és kísérletezünk az ingyenesen elérhető online és táv megoldásokkal. Az öt lépcsős folyamatban a hallgatók (1) elemezték az iskola közösség összetételét és kapcsolatát, valamint az iskola környezetét és elhelyezkedését. (2) Ezután az udvar minőségét elemezték, mik a kedvelt pontok, mik a problémás területek, ami (3) megalapozta azt a beszélgetést, amelyben az iskolaközösség tagjai meghatározták a fejlesztési célokat és prioritásokat, hogy (4) közös megoldási javaslatokat tervezzenek meg és teszteljenek az udvar élhetőbbé és használhatóbbá tételéért. A tervezést a (5) folyamat kiértékelése zárta. Lássuk mit sikerült ebből összehozni: milyen online eszközöket és módszereket használtunk és mit próbálnánk ki szívesen a továbbiakban.

Rendszeres online találkozók Zoomon

Többször találkoztunk az online térben a tanárokból, diákokból és szülőkből álló csapattal, hogy hétről hétre feltérképezzük az iskolaudvar világát: használatát, tárgyi elemeit és az itt mutatkozó erőviszonyokat, konfliktusokat. Illetve ez a csapat fogalmazta meg együtt, hogy milyen beavatkozást lenne érdemes majd megvalósítani. Mivel a kurzus online oktatási terme, az Adobe Connect Room leterheltsége miatt Zoom szobára váltottunk, ezért automatikusan adódott a lehetőség, hogy az online találkozókat is itt tartsuk. Tartottunk itt többek között online kerekasztal beszélgetést, amihez a megosztás funkciót használva prezentációt mutattunk a résztvevőknek. Azonban volt olyan is, hogy közösen készítettünk értéktérképet az udvarról vagy egy kreatív és demokratikus döntéshozatalt segítő workshopot tartottunk, az ún. Névleges Csoport Módszerrel (Nominal Group Technique), amihez más szoftvereket kellett segítségül hívnunk.

Műhelymunka Muralban

A Zoom-találkozókat gyakran a Mural applikáció egészítette ki (a Google Jamboard és a Miro hasonló felületek), amely gyakorlatilag egy fehér vászon, ami a workshopokon használt flip chartot helyettesíti. Ezt a virtuális teret egy-egy beszélgetés előtt a célnak megfelelően “berendeztük”. A MURAL vásznára behúzhatunk képeket; struktúrálhatunk rajta munkafolyamatokat, összeállíthatunk kérdőívet vagy játékot; a résztvevők megjegyzései mozgathatóak, csoportosíthatók; lehet szavazást indítani, stb. Egy viszonylag egyszerű, felhasználóbarát és a kreatív megoldásoknak teret engedő felület, amit a találkozók elején 5 percben megtanítottunk a résztvevőknek.

Tapasztalatok és tanácsok az online folyamat kialakításához

Legyen az online tervezés elérhető és egyszerű!


Fontos, hogy online közösségi tervezés esetén is olyan folyamatot alakítsunk ki, olyan tervezési módszereket és technikai megoldásokat alkalmazzunk, amelyben minden résztvevőnk kényelmesen érzi magát. A fiatalok általában könnyebben nyúlnak az digitális eszközökhöz és bátrabban mozognak az online térben, de fontos erről megbizonyosodni. Ezért az első tanácsunk, hogy először vizsgáld meg, milyen a résztvevők technikai felkészültsége, jártasak-e az online felületek használatában, használnak-e digitális eszközöket, csatornákat és ha igen, akkor mit használnak szívesen. Ez alapján igyekezz olyan online környezetet teremteni, amiben kényelmesen mozognak a résztvevők.

Nálunk az iskola a tervezés pillanatában tért át a digitális oktatásra, vezette be az első belső levelezési és munkafolyamat szervezési eszközöket. Iskolai szinten elérhető volt a Kréta program, amelyben a tanárok a diákokkal és a szülőkkel tudnak kommunikálni és pl. Házi feladatot kiadni, valamint ekkor vezette be az iskola a microsoft teams felület az online konzultációkra és tanításra. A tervezésre meghívott tanárok, szülők és diákok nyitottak voltak az egyéb videó konferenciára alkalmas felületek használatára és jártasak voltak a google térképek és kérdőívek használatában. 

Legyen a folyamat izgalmas és korosztályra szabott!


Ha már azonosítottad a résztvevők jártasságát az online eszközök terén, tervezd meg a folyamatot. Legyenek olyan pillanatok, amikor együtt van a tervező csapat és esély van a személyes kapcsolat kialakítására és a közösségi élményre. Gondold át, hogy a közös pillanatok mellett hol és mikor érdemes páros vagy csoportos folyamatokat beépíteni. Melyek azok az eszközök és folyamatok, amelyek segítik a közös felmérést, az egyéni vélemények vagy beavatkozási ötletek beépítését vagy a közös döntéshozást stb? Legyen az eszköztárad változatos és a korosztály számára izgalmas.

Nálunk voltak olyan alkalmak, amikor egyszerre voltak jelen a 7. és 8. osztályos diákok, fiatal felnőttek és felnőttek, ezért ezekhez az alkalmakhoz az online kerekasztal beszélgetés és digitális műhely formátumot választottuk, amihez Zoomot és Muralt használtunk. Amikor homogénebb csoportokat vagy egy-egy személyt szólítottunk meg, akkor a kornak és technikai felkészültségnek megfelelően módosítottunk az eszközöket pl. telefonos interjú az igazgatónővel, online térképezős workshop a fiataloknak, online kérdőív a szülőknek és tanároknak, mentális térkép készítő házi feladat az osztályoknak, videó bejárás a tanárokkal.

A kevesebb több!

Ez egyfelől azt jelenti, hogy érdemes a találkozók alkalmával a minimumon tartani a bevetett technikai megoldások számát. Például, ha imádsz ötletbörzét tartani muralban és posztitokat tologatni, akkor is érdemes megfontolnod, hogy a résztvevőid készen állnak-e erre. Ötletbörzét lehet tartani a zoom rajzoló felületén, egy előre strukturált és online megosztható szöveges dokumentumban vagy powerpointban is. Válassz olyan technikai megoldást, amelyet a résztvevőid már biztonságosan használnak és ismernek. Másfelől, ha különböző eszközöket társítasz egymással, akkor legyen egyszerű az eszközök és felületek közötti váltás és technikailag jól párosítható kombinációt válasszunk.

Mi például a Zoomban tartottuk az online műhelyeket és Muralban dolgoztunk a közös ötleteken. A Mural szoftver használata során többször tapasztaltuk, hogy a felület lefagy, rendkívül lassú vagy egyáltalán nem működik. Véletlenül jöttünk rá, hogy ez azoknál jelent problémát, akik Safari böngészőt használnak. Így azt tanácsoltuk, hogy a Zoomot a Chrome böngészőben megnyitott Murallal használják.

Készítsd fel a résztvevőket az online körülményekre!

Még ha a felmérésed eredménye az is lett, hogy a legtöbben kényelmesen mozognak az általad választott környezetben, nagy valószínűséggel nem mindenki egyformán jártas az online térben. Ugyan lehet gyors és intuitív az eszközök használata, de érdemes az online találkozót megelőzően emailben kiküldeni a technika használatát segítő videókat, néhány instrukciót, hogyan lehet az eszközöket letölteni, technikai teszt alkalmat felajánlani. Akár az is működhet, hogy az online találkozó elején gyorsan végig veszitek a főbb technikai pontokat.

Mi például a Zoom és a Mural működését az első használat elején mutattuk be, mert többször szerettünk volna ezeket a felületeket használni. Röviden elmondtuk, milyen funkciót hol találnak és a műhely egyes lépéseinél elismételtük a fontosabb technikai részleteket. Ezt a közös tanulási pillanatot a részvételi folyamat részeként kezeltük és tudatosan iktattuk be, aminek a résztvevők nagyon örültek. Tapasztaltunk az online eszközökkel az volt, hogy a diákok és az egyetemi hallgatók nagyon hamar ráéreztek az online felületek (Zoom és Mural) használatára. Sokszor a diákok segítettek szüleiknek letölteni és regisztrálni a találkozókon használat szoftvereket.

kerekasztalbeszélgetést szervezünk a hallgatókkal MURAL-ban

Több infó

A következő bejegyzésben a módszereken és a facilitáláson lesz a hangsúly.

A LED2LEAP projektről és az épülő LADDER közösségről a projektjeink között bővebben olvashatsz. A projektről és a tapasztalatokról a budapesti közösség a fiatalok bevonása köré épülő LADDER névre keresztelt living lab Facebook oldalán lehet tájékozódni. A living lab műhely találkozóira minden fiatalok bevonása iránt érdeklődő szakembert szeretettel várunk, hogy gondolkozzunk arról, hogy milyen szempontok fontosak a fiatalok bevonásával kapcsolatban, milyen jó magyarországi és külföldi kezdeményezések vannak.

Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület elnöke és Demény Ilka, a kultúrAktív Egyesület tagja










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése