Ugrás a fő tartalomra

Mi kell a gyermekbarát városhoz?

“A gyermekek teszik fiatalossá, dinamikussá, változatossá városainkat. [...] A gyermekek a jelent és a jövőt is jelentik, ezért aktív szerepet kell játszaniuk a városaink alakításában, amelyet a politikának is támogatnia kell. [...] A részvétel nem kiváltság, hanem jog. [...] A részvétel pedig maga a demokrácia, amit minden nap gyakorolnunk kell.” - ezzel a gondolattal nyitotta meg Jürgen Czernohorszky, Bécs város politikusa, a 9. Gyermekek a városban világkonferenciát. A két évente megrendezésre kerülő konferenciára a világ minden tájáról érkeztek szakemberek, hogy bemutassák a gyermekbarát város témaköréhez kapcsolódó eredményeiket. 


A nyitó előadók közül nagy hatást gyakorolt ránk Ankita Chachra, new york-i várostervező, aki a biztonságos és gyermekbarát városok tervezésére hívta fel a figyelmet. “A gyermekcentrikus tervezés eredményeként létrejött városok nem csupán a gyermekeket szolgálják, hanem az összes többi városlakót is. Magasabbra kell tennünk a mércét, amikor gyermekek számára tervezünk, hogy mindenki más is profitálhasson belőle!” Merthogy a jó design olyan, mint a friss levegő. Ha teljesül, akkor mindenki természetesnek veszi, ha viszont nincs meg, akkor mindenki kényelmetlenül érzi magát.

Ankita a gyermekközpontú úttervezésre helyezte a hangsúlyt. Az utcák esetében legtöbbször már kialakult térbeli helyzetekről beszélünk. Itt apróbb átalakítási lehetőségeket érdemes megfontolni. Jó kiindulási pont megnézni, mi történik 95 cm-es magasságban. Ez ugyanis az a magasság, amelyet a legtöbb gyermek érzékel, elér és használ. Az forgalomcsillapítás is kézenfekvő megoldás lehet már kialakult struktúrák esetében. Érdemes nyitott szemmel járni, hogy észrevegyük azokat a tereket is, amelyeket mentesíteni lehet a közlekedési eszközöktől és így a gyalogosok újból birtokba vehetik.



A gyermekeké mellett a városlakók biztonsága is fontos szempont ezeknél a projekteknél. A 2018. Májusában indult SAFECITY - Biztonság. Város. Közösség. kiemelt projektünk kapcsán nálunk is felmerült ez a témakör. Ankita brazil példákon keresztül szemléltette a közösségi alapú megmozdulások jelentőségét. Sao Paoloban egy éjszaka alatt alakították át a helyi önkéntesek a nagy közlekedési csomópontokat színes, barátságos és játékra alkalmas helyszínekké, amelyek a gyalogosok számára is biztonságossá tették az utcát.


Forrás: thecitifix.com

Ankita arról is beszélt, hogy a változás kulcsa gyakran a szemléltetés. A brazíliai Fortazela város esetében is a cselekvés jelentette a megoldást, ahol a városvezetés forgalomcsillapító intézkedéseket szeretett volna bevezetni, mert a nagy forgalom miatt rettentő veszélyes volt az egyik környék. A 30-as zóna kialakítása azonban ellenérzéseket váltott ki a helyiekből, mert sokan attól féltek, hogy a forgalomcsillapítás miatt dugók alakulnak ki és nem lesz elég parkolóhely. A megoldást egy ötven napos fesztivál jelentette, ahol ideiglenes beavatkozásokkal szemléltették, milyen változást hozna az állandó csillapítás. Mi kellett hozzá? Néhány vödör festék, dézsás növény, pár poller, szemetes és pad elhelyezésével azonnal megváltozott a környék hangulata. A városlakók sokkal inkább biztonságban érezték magukat. A beavatkozásoknak köszönhetően egyre több család kezdett parkolót használni, és a helyi gazdaság is fellendült. A projekt végül akkora sikert aratott, hogy a lakók kezdeményezték a beavatkozások állandósítását, amire a városvezetés azonnal igent mondott. A forgalomcsillapító módszert most már nem csak helyi szinten alkalmazzák, hanem tervezik a stratégia országos szinten történő bevezetését.


Az inspiráló felütés után párhuzamos ülések várták a résztvevőket, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek - várostervezők, földrajzkutatók, döntéshozók - megosszák tapasztalataikat, jó gyakorlataikat és kutatási eredményeiket. A konferencia célja most is az volt, hogy párbeszédet indítson a különböző szakmák között a gyermekbarát város titkos receptjéről. A kA képviseletében Szilágyi-Nagy Anna mutatta be a törökbálinti iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó Urbanity játékunkat. Anna előadásában arról beszélt, hogyan járulhatnak hozzá a játékok a gyermekközpontú várostervezéshez és milyen lehetőségek adódhatnak a játékok stratégiai szintű bevezetésére.



Az előadások mellett poszter szekció és gyakorlati workshopok várták a résztvevőket. A workshopok közül kedvencünk egy az Actionbound, open source applikációra építő kincsvadász kirándulás volt. Már alig várjuk, hogy mi is bevethessük az egyik klubnapunkon az appot. Különösen izgalmas lenne végiggondolni, hogyan kapcsolható be ez az új technológia a könyvsorozatunkban megjelenő javasolt túrákhoz. A konferenciát a bécsi társasjáték könyvtárban zártuk. Itt 7000 játékot lehet kipróbálni és kikölcsönözni, a hasonlóan széles kínálatú digitális játékkönyvtárral együtt.




Reméljük, hogy két év múlva ismét inspiráló eredményekben és beszélgetésekben lesz részünk a 10. Child in the City konferencián, Dublinban.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan