Ugrás a fő tartalomra

mi az épített környezeti nevelés

Igaza van annak, akinek a blog címének láttán átfutott a fején, hogy vajon mit is takarhat ez. Az épített környezeti nevelés sem mint szókapcsolat, sem mint tudományterület nem létezik. Magyarországon. Még.

Az angol „civic education in architecture”, „built environment education”, illetve a német "architekturvermittlung" megfelelőjeként használjuk jobb híján. A fölsorolt nemzetközi szakkifejezéseknek ugyan számos nyelvben megtalálhatóak a megfelelőik, de magyarra nehéz lefordítani őket, mivel fogalmi szinten is alig léteznek. Pedig Magyarországon is egyre több olyan program, kezdeményezés van, amelyek leírására használhatnánk őket. Mi a számos fölmerülő lehetőség közül (várospedagógia, épített környzetei nevelés, építészetközvetítés, városközvetítés) az épített környezeti nevelést választottuk.




De MI az épített környezeti nevelés?
Az épített környezeti nevelés olyan pedagógiai eszközök, módszerek és elméletek összességét foglalja össze, amelyek azt a célt szolgálják, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat az egyes emberek és az életterük között. Különböző,  az épített környezettel kapcsolatos témák köré csoportosított, interaktív tevékenységformák segítségével járul hozzá ahhoz, hogy a gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek jobban tájékozódjanak a környezetükben, nyitottabbak legyenek a sajátosságai iránt, azonosuljanak vele, sajátjuknak érezzék, hogy később esetleg tevékenyen vegyenek részt annak formálásában. Passzív szemlélődéssel szemben a kritikus, elemző befogadásra, a különböző környezeti ingerek elemzésére ösztönöz, a közös élettér alakításában való részvételre motivál, proaktív, alkotó szemléletet közvetít.

Az épített környezeti nevelés célja
1. Felelős magatartásra és aktív részvételre ösztönöz az épített környezet megóvásában és továbbalakításában.
2. Bizonyított az ingergazdag környezet pozitív hatása, így az épített környzeti nevelés hosszú távon hozzájárul az életszínvonal növeléséhez.
3. Az épített környezeti nevelés felhívja a figyelmet a szegregációval kapcsolatos kérdésekre, mint például a gettósodás vagy a luxus lakóparkok elszigetelődése a városon belül.
4. A gyerekek világának tágítása. Az elektronikus médiumok (TV, internet) térhódításának köszönhetően egyre szűkül a gyerekek világa fizikailag és a szociális kapcsolatrendszer szempontjából is, mivel napjaikat a négy fal között töltik. Ennek az egyik látható következménye, hogy a közvetlen környezetüket is kevéssé ismerik, illetve a szabadtéri és társas tevékenységeik szigetszerű helyszínei között nem tudják megteremteni a térbeli összefüggést.


A tevékenységek lehetséges helyszínei és formái
“Az utolsó dolog, ami a halakat érdekli az a víz.” Valahogy így vagyunk a minket körülvevő térrel is. Az épített környezettel életünk minden másodpercében kölcsönhatásba kerülünk, mégis meglepően keveset foglalkozunk vele. Ahhoz, hogy a jelentőségét teljes mértékben tudatosítsuk magunkban szemléletváltásra lenne szükség, mégpedig elsősorban az oktatás területén, mivel a felelős, proaktív magatartás kialakítását gyerekkorban kell elkezdeni. Magyarországon az épített környezet egyenlőre csak a vizuális nevelés, művészettörténet és a technika órákra korlátozódik. Az épített környezeti nevelés legjellemzőbb formája a szakmúzeumhoz (várostörténeti, helytörténeti, építészeti gyűjteményhez) kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás. A foglalkozásokat többnyire a négy fal között (az iskola vagy múzeum tereiben) zajlanak, de rendkívül inspiráló lehet egy városismereti séta vagy vetélkedő is. Számos országban viszont, fölismerve a téma komplexitását, a legkülönbözőbb tantárgyakba integrálták. Finnországban és több német államban már a matematika, környezetismeret, fizika, földrajz, nyelv és irodalom tantárgyak szerves részét képezi. A tanórákon kívül többek között a tanulók lakókörnyezetével, az iskola terével, a város működésével, infrastruktúrájával, fejlesztésével kapcsolatos projektheteket, nyári táborokat, országos pályázatokat szerveznek. Ezek leggyakrabban kint, a városi térben zajlanak és arra inspirálják a résztvevőket, hogy új szempontok alapján figyeljék meg és elemezzék a környezetüket.


„Utópisztikus” távlati célok

Hosszú távon szeretnénk elérni, hogy az épített környezeti nevelés más tantárgyakba integrálva vagy akár önálló tantárgyként is szerepljen a Nemzeti Alaptantervben. Ehhez szakirányú felsőfokú képzésre, illetve a pedagógusok számára akkreditált módszertani képzésekre lenne szükség.


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...