2013. szept. 30.

Élménybeszámoló a Kolozsvári Magyar Napokról

A kultúraktív 4 fős csapata meghívást kapott a 4. Kolozsvári Magyar napok rendezvényére, a múzeumi standok közé. Guba Erzsi, Götz Eszter, Lavicska Zsuzsi és Zöldi Anna képviselte az Egyesületet, mindenki megelégedésére.
Ez a fesztivál ott helyben nagy eseménynek számít, a kultúra minden ága képviselteti magát: film, zene, irodalom, képzőművészet, történelem, múzeumok, lecsó és csülök. Rengeteg látogató volt mind a négy napon, és igazán sokan megálltak nálunk is. Kolozsvár tulajdonképpen egyetlen nagy romkocsmává változott, nagyon jó volt a hangulat.





Az ottaniak lelkesen fogadtak mindenféle interaktivitást, úgyhogy érdemes a jövőben is készülni erre a lehetőségre. Leginkább a makettezésnek volt sikere - a különböző feladatok kipróbálására ez a fesztiválos – vásáros műfaj nemigen alkalmas, ahhoz előre meg kellene szervezni foglalkozásokat, reklámozni, a programban meghirdetni, stb.  Jövőre viszont akár ezt is meg lehetne próbálni, biztos, hogy lenne rá kereslet.


A múzeumi soron rajtunk kívül 4-5 múzeum kínált interaktív programokat - pl a nyíregyházi Jósa András Megyei Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, az esztergomi Duna Múzeum,  - ők ültek mellettünk, egy kedves, lelkes múzeumi emberrel, valamint egy hajómalom makettjével, itt sok gyerek megállt, és olyan is volt köztük, aki azután nálunk épített egy ilyen hajót:) Ennek  a muzeológus is, mi is nagyon örültünk – fénykép is készült, nem titkoltan azzal a céllal, hogy Esztergomban ez legyen a következő múzped foglalkozás témája! A másik oldalon a Szépművészetis lányok ültek - ők nem nagyon tudták, hova jönnek, így csak szórólapot és tesztet hoztak, de azért náluk is szép számmal megfordultak látogatók.  
Összegezve: a mi standunk a tízpontosak közé tartozott.




Igyekeztünk minden nap valami mást kitalálni, részben attól függően is, hogy milyen nyersanyagokat találtunk helyben. Az első nap még a bemelegítéssel és terepszemlével telt, a foglalkozás délutánra maradt. A második napon sikerült a szomszéd fotós üzletben remek papírhengerekre szert tenni, úgyhogy ezen a napon tornyot építettünk.





Aznap este hazafelé találtunk egy halom cipősdobozt, így a harmadik napon a babaház volt a téma.




Illetve – bizonyítva kimeríthetetlen kreativitásunkat – a szervezők által biztosított ebédet rejtő hablemez dobozok teteje is bekerült az újrahasznosítás körforgásába, és lett belőle lakóhajó, illetve a már említett hajó-malom.  Negyedik napon a négy nap alatt összegyűlt pet palackokat hasznosítottuk. A hajóépítés a Margitszigeten a Duna-napon már sikert aratott - érdekes, itt valahogy nem volt annyira népszerű, bár egy kisfiú nagyon profi katamaránt kreált. És még az eső is eleredt, vízre - illetve tócsára - is bocsátottuk a műveket!



Megismerkedtünk szimpatikus szülőkkel és agresszív nagymamákkal, akik felébresztették magukban elfojtott gyerekkori kreativitásukat - cuki, elálló fülű unokájuk rovására. Beszélgettünk építészekkel, és adtunk hosszú interjút a kolozsvári rádiónak - elmondtuk az egyesület céljait, törekvéseit, tevékenységét, dicsértük  a rendezvényt, Kolozsvárt és a gyerekek nyitottságát (őszintén)  - az interjú biztos műsorba került. A vallatótiszt karakterű riporter hölgy a gyerekeket is kifaggatta – ők is pozitívan nyilatkoztak rólunk!



Az előzetes mizériák ellenére mind a szállás, mind az ellátás, mind a szervezés jó volt - ha széket kértünk, kaptunk, vagy szereztünk magunknak, csakúgy, mint wifi kódot. A többi múzeumok képviselőivel összemelegedtünk, az esztergomiak kifejezetten lelkesek volta, oda akár ajánlhatnánk is építészeti programokat.  A nyíregyháziaktól a nehezen megszerezhető wifi kódért cserébe kaptunk 1,5 l tokajit és egy hangulatos magánszámot, amit Guba Erzsi jóvoltából hasonlóval viszonoztunk.




A csapat kiváló volt, a különböző korú és hátterű résztvevők kiegyensúlyozott teamet alkottak, sokat tanultunk egymástól. Eszter fülbevalóiért külön köszönet: mind a négyünkön megfordult minden darab. A 4 résztvevőre mindenképp szükség volt, a foglalkozások és a cipekedés miatt is. A makettezés alapanyagait minden nehézség nélkül be lehetett helyben szerezni, és Kolzsváron igazán szuper ragasztót lehetett kapni.
Szókincsünk is bővült, a cellux arrafelé szkocs (scotch), a filctoll karióka.


Sajnos az eladás volt a szűk keresztmetszet, de az a pár ember, aki ott kint ilyesmivel foglalkozik, megvette a könyveket.
A stáb két újságíró tagja különböző fórumokon cikkezett az eseményről, ezeket itt olvashatjátok
http://www.lafemme.hu/eletmod/2013_09_13/kolozsvar
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4675/4-kolozsvari-magyar-napok/

Mi jövőre is szívesen megyünk!!
Guba Erzsébet – Götz Eszter – Lavicska Zsuzsanna  - Zöldi Anna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése