Ugrás a fő tartalomra

Makettezés a III. Nemzetközi Makettfesztiválon a Bálnában

A kultúrAktív Egyesület is részt vett a III. Nemzetközi Makettfesztiválon, amelyen az 1:500 léptékű Budapest makettet mutatták be a Bálnában (korábban CET). A Kortás Építészeti Központ által szervezett rendezvényen az izgalmas, a makett sorsát és jövőjének lehetőségeit elemző séták, workshopok és szimpóziumok mellett mi egy makett foglalkozást tartottunk szelektív hulladékból a gyerek résztvevőknek



A helyszín rendkívül izgalmas volt, mert a Bálna a - Duna-parti fekvésének köszönhetően - üvegablakain keresztül csodálatos rálátásunk volt Budapest belvárosára, így a várost nem csak a meketten vizsgálhatták a jelenlévők, hanem összehasonlíthatták a megfigyelteket a körülöttünk lévő élő helyszínekkel is. Asztalainkat szemben a Dunával helyeztük el.



A makettezés alapját a Budapest makett adta, de fontos szempont volt a folyamatosan érkező és bármikor kilépő gyerekek áradata, így egy vezetett eleje-közepe-vége foglalkozást nem tervezhettünk, csak olyat, amibe könnyű a be- és kilépés, illetve mivel a gyerekek általában az elkészült  végeredményt szívesen magukkal viszik, ebből fakadóan rugalmas, gyors feladatokat próbáltunk kitalálni. Sajnos így egy terepasztal összeillesztéséről, a városi szövet stimulálásáról, megépítéséről – bármennyire is szerettünk volna erre fókuszálni – le kellett, hogy mondjunk.
Szerepeket és helyzeteket alakítottunk ki a városban való építkezéssel kapcsolatban, amiket állatok személyesítettek meg: volt Építész Róka, Polgármester Krokodil, Parkőr Ökör, Iskolaigazgató Paci, akik egy-egy döntéshozói szerepet testesítettek meg, különböző igényekkel és érdekekkel. A gyerekeknek azt mondtuk, hogy olyan épületet vagy helyet építsenek, amit ezek a szereplők építenének, amire nekik lenne szükségük.









Mivel ahogy említettük, a helyzet gyorsan változott, így sajnos ez a kevés üzenet sem működött annyira, amennyire reméltük. A gyerekeknek szüksége lett volna egy bevezető beszélgetésre a fenti szerepekről.  Hiányzott a gyerekek számára a konkrétabb feladat, és talán valamilyen vizuális látvány, vagy példa, ami elindítja a fantáziájukat, ez túl kézzel foghatatlannak bizonyult. Korábbi makettezések alkalmával a gyerekek például a víztorony vagy uszoda meghatározásoknál sokkal gyorsabban rákaptak a kreatív tervezésre és építésre, mivel ezek beazonosíthatóbb épületek voltak, bizonyosabban rendelkeztek már saját élményekkel hozzájuk kötődve.
Ezt a helyzet közben felismerve, később már nem próbáltuk a gyerekeket rávenni a szereplőkkel való azonosulásra, inkább hagytuk őket, hogy a rendelkezésre álló anyagokkal szabadon kísérletezzenek.

Délutánra az asztalt már elborították az izgalmas alapanyagok, köztük sok hulladékpapír, tojástartók, náddarabok, hurkapálcikák, és a délelőttről ott maradt makettek, így a frissen érkező gyerekek könnyebben rákaptak az építésre. Az legkisebbek a testvéreikkel vagy szüleikkel rajzolgattak, a 7-12 év közöttiek kezéből azonban gyönyörű városrészek kerültek ki. Volt, aki magát a helyszínt, a Bálnát gondolta újra, született autós-gyalogos forgalomra tervezett függőhíd merevítőkkel, babaszobák és tornyos paloták. És amikor már majdnem minden elfogyott, előkerült egy zsák krumpli, és míg a Duna fölött lassan lement a nap, megszülettek a legfantasztikusabb krumpli-bútorok, krumpli-arcok, krumplinyomda-minták.





Sok lelkes gyerekkel és (építész) szülővel találkoztunk, utóbbiak maguk is szívesen maketteztek, néha a gyerekek elképzeléseit is túlszárnyalva saját terveikkel. Folyamatos volt az érdeklődés a szombati nap során nem csak az 1:500 léptékű Budapest makett, de a makett készítés iránt is. 

A csapat tagjai: Guba Erzsébet, Götz Eszter, Mészárosz Zsuzska, Nosek Mimma, Szolga Zsófia, Zöldi Anna.

A fotókat Dorkó Dániel és Zöldi Anna készítette.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan