Ugrás a fő tartalomra

ParticiPécs – hatodik workshop

Februárban ismét találkozott a ParticiPécs csapat. Most már azzal a céllal jöttünk össze, hogy véglegesítsük a városfejlesztő játékunk prototípusát. Néhány bemelegítő játék után bele is vágtunk a munkába…


Erre az alkalomra összesen három különböző prototípus készült. Katona Réka prototípusa volt az eddigi legszínesebb terv. Szokásához híven Réka most is igyekezett megbontani a játéktábla merevségét, és egy folyamatosan alakuló absztrakt városi teret mutatott be nekünk. A kezdetben üres térben lóugrással haladhattak és foglaltatnak teret a játékosok, a térfoglalás során pedig apró beavatkozásokat valósíthattak meg a városban. A cél természetesen az volt, hogy egy négyzetcentiméter se maradjon szabadon!


Plutzer Anikó és Gyergyák Jani prototípusa is ezt a kreatív vonalat képviselte. A játéktáblájukon látható organikus forma a várost szimbolizálja. A képzeletnek és a kreativitásnak az ő játékukban sem szabott semmi határokat: a játékosok a forma belsejében bármilyen fejlesztést végrehajthattak: utakat építhettek, parkosíthattak, építhettek és befektethettek. A cél pedig az volt, hogy minél több, és minél előnyösebb fejlesztéseket hajtsunk végre, a játékot pedig természetesen a legjobb fejlesztő nyerte!


Az új prototípusok mellett megszületett az eddigi eredmények összegzése is. Íme a ParticiPécs játék:

A JÁTÉK TÖRTÉNETE
A játék egy nem szokványos pécsi hétvégét mesél el. Egy szombati napon a város lakosai, vagyis a játékosok, megpróbálnak minél többet tenni a városukért, és minél több városi közösségi programon részt venni. Elmehetnek szemetet szedni a Mecsekre, vidám graffitiket készíthetnek legálfalakra, beiratkozhatnak a Tudásközpontba, elmehetnek egy Kaukázus koncertre, vagy részt vehetnek közterületek átalakításában. Vajon mennyi mindent tudnak tenni együtt a játékosok a saját városért?


A JÁTÉK CÉLJA
A játék célja a város élhetőbbé tétele. A játékosok ezért egyénileg, vagy spontán szerveződő csapatokban tehetnek kisebb beavatkozásokat, vagy vehetnek részt közösségi programokon. A cél, hogy minél több beavatkozás, illetve program valósuljon meg.
Erre egy szombati nap, összesen 16 óra (16 kör) áll a rendelkezésükre.
A beavatkozásokhoz, és a programokon való részvételhez a játékosoknak el kell látogatniuk az adott helyszínekre és ezeken fejlesztési elemet kell elhelyezniük. A hangsúly a többi játékossal való együttműködésen van, ugyanis egyedül nehéz bármit is megvalósítani. Minél többen működnek közre egy-egy fejlesztés vagy program megvalósításában, annál több pontot szereznek.
A játékosok közös célért küzdenek, így közösen gyűjtik a pontokat. Minél több fejlesztést tudnak megvalósítani, és minél jobban együtt tudnak működni, annál több pontot tudnak együtt megszerezni. És természetesen annál jobb eredményt érnek el a játék végén!



A JÁTÉK MENETE
A prototípus már tartalmazza a szabályok nagy részét, a játékmenet kezd kirajzolódni. Minden játékos más mezőről (a saját „otthonából”) indul. Az együttműködés ezért komoly kommunikációs erőfeszítést igényel, hiszen a játékostársaknak külön útvonalakon kell eljutniuk a fejlesztési helyszínekre. Útközben betérhetnek lobbizni a városházára, a szerencsekártya mezőkön pedig vicces kártyákat húzhatnak, amiken egy-egy történet olvasható. Ezeknek mindig következménye van a játékra (pl.: „Választások voltak és átalakult az önkormányzat. Minden lobbiból nyert építőelemet vissza kell adni…”, vagy: „Részt vettél egy aláírásgyűjtési akcióban, ezért kapsz egy tetszőleges építőelemet”, stb.).
A prototípust a csapat egyhangúan elfogadta. Mindenki nagyon boldog volt, hiszen mindenki felismerhette egy-egy ötletét a játékban – és végre, a ParticiPécs történetében először, sikerült valamit egyhangúan megszavazni!



Ezután Pécs főépítésze, Csaba Ders jött el hozzánk, hogy megnézze a játékot, kiegészítse az ötleteivel és elmesélje nekünk saját városfejlesztési vízióját. Rendkívül inspiráló volt a főépítész előadása, nagyon sok mindent megtudtunk a városról, rengeteg ötletet kaptunk a játékunkhoz, és ami talán a legfontosabb, ráébresztett minket a kreatív tér fontosságára.


A beszélgetés végére egyetértettünk abban, hogy az elkészült prototípus nagyon hasznos abból a szempontból, hogy a téma iránt érzékenyítheti a fiatalokat és fontos alapinformációkhoz juthatnak a játék során. Ezt azonban mindenképp ki kell egészíteni egy kreatív résszel, amiben a játékosok teret kapnak arra, hogy a saját igényeikre reflektálva ötleteket fogalmazzanak meg. A ParticiPécs játék tehát két részből fog állni: egy kalandtúrás alapozó részből és egy kreatív kiegészítőből.
Ez a kompromisszum mindenkinek nagyon tetszett, úgyhogy ennek megfelelően folytatjuk a munkát. Februárban az alap verziót készítjük el, hogy azt március elején bemutathassuk a nagyközönségnek, utána pedig folytatjuk a munkát a kreatív rész tervezésével!

Folyt. köv. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan