Ugrás a fő tartalomra

Épület - Anyag és szerkezet

Épített környezeti nevelés c. könyvünk egy újabb feladatát szeretnénk megosztani veletek, mely az épületek témakör 2. feladata! Az építészeti témájú mintafeladatok célja, hogy a gyerekek új szemmel tekintsenek a saját szobájukra, az otthonuk belső tereire, a saját lakóházukra, a foglalkozás helyszínére, vagy bármely általuk ismert épületre. Az anyag és a szerkezet összefüggéseit a falról szóló feladat kapcsán dolgozhatjuk fel a gyerekekkel.


        

A fal

Téma: a falak anyagának és szerkezetének vizsgálata 
A témával kapcsolatos tartalmak: építészeti anyagok és a falak szerkezettípusainak ismerete

Kompetenciák:  

  • a falak térhatároló és téralkotó szerepének megértése
  • építőanyagok tulajdonságainak érzékelése
  • tipikus építészeti szerkezetek megértése és alkalmazása
  • önálló gyűjtés és kutatás 

Módszerek: irányított beszélgetés, anyaggyűjtés, gyűjteményrendszerezés

Feladat: A foglalkozást kezdjük irányított beszélgetéssel: tűnődjünk a gyerekekkel közösen a fal mibenlétéről, tulajdonságairól. Mi a fal szerepe? Miből és hogyan építünk falakat? Az ötleteket jegyezzük fel egy nagyméretű papírra, majd később rögzítsük ezt egy jól látható helyen. 
A következő lépésben a gyerekek gyűjtsenek különböző építőanyagokat: kő, fa, tégla, gipsz, farostlemez, vályog, üveg, acél, műanyag, stb. 


A résztvevők alkossanak párokat, és páronként egy-egy anyagot részletesen vizsgáljanak meg az alábbi szempontok szerint: felület, alakíthatóság, ütésálló és tűzálló képesség, hőszigetelés, vízszigetelés, hangszigetelés, fényáteresztés. A foglalkozásvezető segítse kérdésekkel és eszközökkel (kalapács, gyufa, csiszolópapír, szög, stb.) a vizsgálatot. Próbálják ki közösen, hogy melyik anyag hogyan reagál a különböző felületi behatásokra. Lehet őket csiszolni? Könnyen lehet őket formálni? Be lehet verni a szöget? Gyúlékonyak? Milyen a hőmérsékletük? Átengedik a vizet? Át lehet látni rajtuk? A gyerekek jegyezzék fel a tapasztalataikat előre elkészített kártyákra. A kártyákon szerepeljenek a felsorolt vizsgálati szempontok, a gyerekek egészítsék ki ezeket saját megfigyeléseikkel. 


Ezután a párok mutassák be egymásnak a kutatás eredményeit, majd a csoport készítsen közösen kiállítást, amely az egyes építőanyagokat és azok tulajdonságait mutatja be. 
A foglalkozásvezető mutasson képeket különböző anyagokból készült épületekről és a csoport vitassa meg, hogy a bemutatott példák esetében vajon miért ezeket az anyagokat választották az építészek.  

Megjegyzés: Egy következő foglalkozás keretében a gyerekek a gyakorlatban is kísérletezzenek a különböző építőanyagokkal. Hogyan befolyásolja az anyag kiválasztása az építés módját és a szerkezetet? A gyerekek építsenek hurkapálcából, fanyesedékből, előre gyártott kartonelemekből, építőkockából, átlátszó plexilemezből maketteket, hogy megtapasztalják, hogyan lehet dolgozni a különböző építőanyagokkal. 

Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 2 x 60 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruzák, előre legyártott kártyák (az alábbi minőségi szempontok feltüntetésével: felület, alakíthatóság, ütésálló és tűzálló képesség, hőszigetelés, vízszigetelés, hangszigetelés, fényáteresztés), dobozok vagy tárlók a kiállításhoz, vetítő, építészeti példák fotói a vetítéshez

Az illusztrációkat Natasa Makarihina készítette a Kudimkar gyerekeknek c. könyvhöz

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

SAFECITY 1.0 konferencia – hogyan lehet a városokat építészeti eszközökkel biztonságossá tenni?

Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló következik! Képzeld el, ahogy átvágsz egy téren. Biztonságban érzed magad, ha a terület kihalt és magas sövények, fák szegélyezik? Vagy inkább olyan helyet választanál, ahol sokan mozognak, és a terület átlátható? A válasz magától értetődőnek tűnik, mégsem az – többek közt erre is kézzelfogható példákkal szolgált a konferencia, amely egy, az építészek és urbanisták számára általában ismeretlen terület, az építészeti eszközökkel történő bűnmegelőzés témakörét járta körül. Mi az építészeti bűnmegelőzés? Egyszerű, kreatív eszközök tárháza, amelyeket tudatosan alkalmazva élhetőbb városokat hozhatunk létre. A világon már sok helyen sikeresen alkalmazott módszerrel a hazai sz

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan