Ugrás a fő tartalomra

Csapatépítés Gödöllőn

“elhivatott emberek, szemléletformálás, demokratikus értékközösség, interdiszciplináris önkéntesség, befogadó közösség, társadalmi hatás, közösségfejlesztés, kreatív fejlődés, lelkes együttműködés, közös alkotás” - ezt jelenti számunkra a kultúrAktív! 



Második csapatépítő hétvégénket Gödöllőre szerveztük, hogy megismerkedhessünk a Tiéd a Város könyvsorozat készülőben lévő kötetének helyszínével, illetve játékos eszközök segítségével átbeszéljük  a kultúrAktív múltját, jelenét és közös jövőjét. Pénteken az Urbanity társasjátékkal melegítettünk be. A hőség elől az egyetem árnyas parkjába húzódva játszottunk pár kört, majd egy tematikus felfedező útra indultunk a kollégium körül, hogy az Urbanity hat hívószava alapján megvizsgáljuk a környezetünket. A séta során kiderült, hogy Gödöllő városa nemcsak rendkívül “gondoskodó” (pl. az egyetem bejárata akadálymentesített és telepített biciklitárolókkal közvetve is hozzájárul az egyetemisták egészséges  életmódjához, hanem “fenntarthatóságért” is sokat tesz (pl. elegendő számú szemetessel és szelektív szemétgyűjtés lehetőségével segíti tisztán tartani a köztereket). A  közösségteremtés és “önszerveződés” nyomait a térszervezésben is felleltük:  közös főzés a parkban, napozás a réten, aktív és passzív kikapcsolódás a környező erdőben, ill. a sportközpont és az arborétum is további lehetőségeket kínál a személyes kapcsolatok ápolására.


Szombaton az alapító tagok meséltek az egyesület megalakulásáról és öt éves múltjáról. Érdekes volt látni, hogyan növekedett és bővült a szervezet: az első évben egyetlen projekt árválkodott a flipcharton, majd a tagok számának gyarapodásával az egyesület  módszertani tárháza és tevékenységi köre annyira megsokasodott, hogy az ötödik év végére a projektek már el sem fértek a papíron. A Tiéd a Város könyvsorozat mellé pályázatok, foglalkozások, workshopok, szakmai programok és konferenciák, valamint az élőtársasok is felsorakoztak!


A délutáni stratégiai megbeszélésen kipróbáltunk egy módszert, amelynek segítségével fél óra alatt meg tudtuk fogalmazni a legfontosabb stratégiai céljainkat. Épülettípusokhoz társítottunk különböző tulajdonságokat (pl. gyár – termelékeny, világítótorony – egyedi, sátor – átlátható, piac – ötletek stb.), majd ezek alapján kiértékeltük az egyesületet és meghatároztuk, hogy mi az, amiben már erősek vagyunk és miben kellene még fejlődnünk. Öröm volt látni, hogy  sokszínű szakmai háttér, termelékenység és kreatív energia jellemzik az egyesületet, aminek köszönhetően egyre több projektet tudunk indítani és sokkal több fiatalt tudunk megszólítani! Azért pedig, hogy az önkéntesség örömét fenntartsuk - ami a társadalmi hatás mellett az egyesület egyik fő összetartó eleme -, a jövőben az operatív feladatok gördülékenyebbé tételére fogunk koncentrálni.


A komoly munka után valódi kikapcsolódást jelentett végigsétálni a Gödöllő gyerekeknek c. készülőben lévő könyvben javasolt útvonalon. Túravezetőink, Guba Anna és Guba András segítségével megismerkedhettünk a belváros  –nem csak gyerekeknek szóló– nevezetességeivel. Igazi időutazásban volt részünk, amikor épülésük ideje szerint sorrendbe állítottuk a főteret határoló épületeket és végigvettük a változatos funkcióikat! Ezután magát a teret  vizsgáltuk meg tüzetesebben: felgombolyítottuk a különböző köztéri alkotások mögött húzódó történeteket (pl. miért kerülhetett Kis Balázs a főtérre és mi lapulhat a kezében, mire jó a békegong és mi mire használnánk),  valamint feltérképeztük a közterekhez rendelt viselkedési normákat. A tiltó (közlekedési) táblák újrafogalmazásával a téren tartózkodókat pozitív üzenetekkel invitáltuk különböző tevékenységekre. Érdekes megfigyelni, hogyan hatnak az ösztönző és tiltó üzenetek a térérzetünkre!


A kultúrAktív fontos mérföldkőhöz érkezett: idén lett öt éves az egyesület! Este tortával és éjszakai Urbanity-partyval ünnepeltük meg, hogy közösen gondolkodunk és alkotunk, fejlesztünk és fejlődünk. 


A vasárnap délelőtti workshopon kidolgoztuk az egyesület következő három évének stratégiai céljait és szakmai programját. Tevékenységeink egy része a közös elméleti alapok megteremtésére irányul majd, valamint a munkacsoportok gördülékenyebb működésével, a reflexión és külső kommunikáción keresztül szeretnék tovább erősíteni az egyesület tevékenységének társadalmi hatását. 


Délután Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna térképész és térinformatikus körbevezetett minket az egyetem víztornyában. Az épületet először kívülről vettük szemügyre és körbesétáltuk a torony eredetileg napórának tervezett, zodiákusokkal díszített kertjét, és ki-ki megkereste a saját csillagjegyét szimbolizáló szobrát. Ezután a belső csigalépcsőkön felfelé haladva megtudtuk, hogy az 1955-ben Jánossy György és Czebe István építész által tervezett ipari műemléki épületet sosem használták rendeltetésszerűen: előbb halak, majd kollégisták lakták! A különböző szinteken berendezett kiállítás Magyarország vízgazdálkodási történetét mutatja be, a torony tetejéről pedig fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra és egészen a Csörsz-árokig ellátni. Zsuzsanna a Csörsz-árok Mente Egyesület tagja, és szívén viseli az árokrendszer sorsát. Mesélt az 1260 km hosszú ókori árokrendszer keletkezéséhez fűződő különböző mondákról és változatos hasznosításáról (védelmi vonal, hajózási csatorna, közlekedési útvonal). Inspiráló volt látni, hogy más egyesületek is aktív szerepet töltenek be az épített környezettel kapcsolatos kutatások előmozdításában, az ismeretek terjesztésében, és a gödöllői tagjaink el is határozták, hogy programjaikkal és a könyvvel  is segítenek felhívni a figyelmet a Csörsz-árokra! A torony és a Csörsz-árok a Csörsz-árok Mente Egyesület vezetésével látogatható.


A séta után közösen indultunk haza, útközben pedig újabb részletekkel bővítettük a stratégia célokat! Köszönjük a tagoknak a részvételt és a közös gondolatokat, és a Guba családnak a gondos szervezést és az izgalmas sétát!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan