Ugrás a fő tartalomra

Séta a történelemben

Mit is jelent a történelmi emlékezet? Hogyan jelennek meg történelmi emlékeink az utcán és hogyan befolyásolják a teret? Ezekről beszéltünk a EuropeLab tematikus fórumán, melynek hatására újra megfogalmaztuk, hogy milyen szerepet töltenek be a városi séták az informális oktatásban és a kultúrAktívon belül. 


A történelmi emlékezet több, mint történelmi tények sorozata: élményeink és érzelmeink egymásra épülő rétegei, melyek meghatározzák kulturális kötődésünket, nemzeti hovatartozásunkat és identitásunkat. A bennünk kialakuló kulturális képet sok minden befolyásolhatja. Meghatározza, hogy mit hallunk másoktól, miből tanuljuk a történelmet, milyen emlékek és műtárgyak vesznek minket körbe. A városi térben található emlékek megjelenési formája, bővülése, átalakulása vagy éltüntetése jellemzi társadalmi berendezkedésünket és a városunkat meghatározó eszméket. Jó gyakorlat lehet gyerekekkel is tüzetesebben megvizsgálni ezeket az emlékeket és beszélni az ezek kapcsán felmerülő aktuális társadalmi értékekről, problémákról és élethelyzetekről.


A képzés során szóba kerültek azok az adatbázis alapú projektek is, amelyekben a kutatás során létrejött interjúkat, képeket, videókat, archív térképeket stb. tematikus útvonalra fűzve dolgozzák fel bizonyos csoportok vagy személyek múltját. Ilyenek pl.  a Zsidónegyedben  is megjelenő botlatókövek, amelyek a holokauszt áldozataira hívják fel a figyelmet. A Gunter Demning 1993-ban indított kezdeményezése napjainkra nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát, amely folyamatosan bővül. 


A kultúrAktív Egyesület is kiemelten foglalkozik a városi térben megjelenő emlékek bemutatásával, de tematikus útvonalaink nem csupán tudásátadásról szólnak! A városi séta nálunk olyan informális oktatói módszer, amely a tapasztalatok elmélyítésére és a kollektív emlékezet erősítésére is szolgál. A könyveinkben található sétaajánlatok alkalmat adnak a körülöttünk levő tér megismerésére, ami különböző feladatokkal társítva izgalmas kincskereséssé vagy kalandos térképezéssé válik a gyerekek és felnőttek számára. A séta jól társítható tematikus térképek készítésével, skicceléssel, érzék térképek készítésével, kooperatív vagy önálló munkával, fényképes dokumentációval, melyek később a beltéri munka alapjai lehetnek.


Ajánlott útvonalaink során játékos feladatok segítenek a környezetünkben lévő épületek, utcák és terek megfigyelésében, és az ott megjelenő szobrok, szökőkutak, emléktáblák elemzésében. A Tiéd a város könyvekben javasolt tematikus útvonalak jó alkalmat jelentenek különböző társadalmi értékek bemutatására. A pesti Zsidónegyedben összeállított útvonalunk híres íróinkhoz és költőinkhez köthető helyszíneken át vezet; Sepsiszentgyörgyön Koós Károly nyomába eredünk; Egerben a falfülkéket járjuk végig, hogy megnézzük, kik a fülkék lakói. Pakson a borkészítés hagyományait mutatjuk be; Pécsett pedig a város különböző arcait nézzük meg, köztük az Uránváros lakótelepi titkait és bányászati emlékeit. 



A képzés a kultúrAktívot egy újabb pályázatra inspirálta. Az Actors of Urban Change idei pályázatán a Törökbálinti Önkormányzattal és a ViaMap Kft.-vel közösen a Hosszúréti-patak emlékeinek feltárására, megosztására és gazdagítására tettünk javaslatot. A víz szimbólumának segítségével és a történelmi emlékezet alakító erejének felhasználásával kívánjuk összekötni a különböző nemzedékeket, régi és új lakosokat, döntéshozókat és civileket, és a patak menti közösségi tereket az agglomerációban. A vizes emlékek gyűjtésén és vizualizálásán keresztül közelebb szeretnénk vinni a lakosokat egymáshoz és a közösség kulturális és természeti értékeihez. Vizes témájú programokkal és egy patak menti fesztivállal új emlékek létrehozását, a helyi identitás és közösség erősítését célozzuk meg.


Mindenkinek jó sétát a napos őszben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan