2015. dec. 12.

kultúrAktív a ‘Mind the Game’ II konferencián

A Mindspace és a Klímanagykövetség Egyesület idén második alkalommal rendezte meg a városlakók játékos motiválásáról szóló ‘Mind the Game’ II konferenciát. A külföldi és magyar előadók saját tevékenységükön keresztül mutatták be, mit tehetünk azért, hogy élhetőbb és szerethetőbb környezetben éljünk, és mi lehet ebben a játékok és a játékosítás szerepe. A kultúrAktív a városi témájú élőtársasaival színesítette a programot.

Forrás: Mindspace.

Mit mutattunk be?


Mi városi témájú élőtársasainkról tartottunk előadást. Arról beszéltünk, hogy miért tervezünk városi témájú játékokat, és ezek hogyan kapcsolódnak a városfejlesztéshez. Egyre több városi játék jelenik meg világszerte és egyre többen próbálják megérteni ezt a jelenséget és kihasználni a benne rejlő potenciált. Hogyan kapcsolódhat a játék a várossal és a városfejlesztéssel? Egyáltalán milyen játéktípusok, műfajok kapcsolódhatnak ezekkel a témákkal?  Friedrich von Borries például az alábbi dimenziókat különbözteti meg: 

Előadunk. Forrás: Mindspace.
  • (1) a digitális játékokban létrejövő virtuális és valós közösségek (pl. second life, Minecraft…)
  • (2) a városi térben játszott játékok, amik hibrid tereket hoznak létre, amelyben a tér összefonódik a városi térrel
  • (3) a komoly játékok (serious games), amiket kifejezetten azért fejlesztenek, hogy azokat valós városfejlesztési szituációkban eszközként alkalmazzák őket (például különböző társadalmi rétegek bevonására)
  • (4) az oktatójátékok, amiket pedagógiai eszközként, vagy "szemüvegként" használunk a város megismeréséhez. 

Ez utóbbihoz kapcsolódnak a mi játékaink is. Olyan játékokat fejlesztünk, amiben a játékosok tanulhatnak / gondolkodhatnak / beszélgethetnek az őket körülvevő városi térről, a saját térhasználatukról.

A torna. Forrás: Mindspace.

Az előadás során megosztottuk a tapasztalatainkat arról, hogyan járulnak hozzá játékaink (az Urbanity és a ParticiPécs) a kompetencia- és környezetkultúra fejlesztéséhez. Az együttműködésen alapuló Participécs játékunk rövid ismertetése után még arra is jutott időnk, hogy egy kicsit megtornáztassuk a közönséget. Az Urbanity egyik kérdését élőben is teszteltük, a játékosok kézfeltartással fejezték ki véleményüket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlévők egyetértenek-e azzal, hogy kerítés vegye körbe az új vagy felújított köztereket, parkokat, játszótereket. A felvetésre heves vita alakult ki… Voltak, akik már alapítottak közösségi kertet, és amíg nem volt kerítés, a szabadon hagyott eszközök el-el tünedeztek. A kisgyerekes anyukák örültek, hogy a kutyák így nem mehetnek a játszótér közelébe, mások a nyitott köztereket preferálták. Volt olyan is, aki szerint a kerítés nem old meg semmit, ugyanis annak szimbolikus jelentésével van a gond. A nevelésre kell helyezni a hangsúlyt, így minden probléma megoldható. 

Mit adott nekünk a konferencia?


Csupa jó példát és pozitív visszaigazolást. Az egy nap a városban bloggere kiemelte a nyitott magatartást, amely segít befogadni a környezeti ingereket és új szemmel tekinteni a városi környezetünkre. Ebben mindenki egyetértett. Mi is, a kultúrAktív is  erre törekszik: olyan játékos módszerek kidolgozását szorgalmazzuk, melyek értő, értelmező, befogadó és kritikus hozzáállást kialakulását segítik elő. 

Peti a piton. Forrás: web.
Peti a piton. Forrás: web.

A Peti a piton kezdeményezés nagyon inspiráló volt számunkra. Katona Attila a közlekedési szokások játékos iskolai fejlesztéséről beszélt. A gyaloglás és biciklizés népszerűsítésére létrehozott játék alapja az iskola halljában kihelyezett nagy méretű piton. A játék célja az, hogy a gyerekek a kígyó farkától a feje felé haladva minél több fenntartható eszközt ragasszanak a kígyó testére. Minél több az osztályokban a biciklis, gyalogos, telekocsis, annál több matrica kerül fel a molinóra. A tanárok vezetik a játékot, és az osztályok pontokat kapnak. A játék mérföldköveinél a gyerekek jégkrémet kapnak, filmet néznek, elmarad a házi feladat, vagy bábszínházzal ünnepelnek. 

UrbanGo. Forrás: Mindspace.

Az UrbanGo az ismeretterjesztő városi sétákat értelmezi újra. A Tiéd a város könyvekben megjelenő fix tematikus útvonalakkal ellentétben itt ismeretlen a végállomás és a játékosok az adott helyszínen találkoznak először a teljesítendő feladattal. Kalanddal fűszerezve, a kerettörténet folyamatos felgöngyölítésével motiválja a résztvevőket arra, hogy folytassák útjukat az ismeretlenbe, miközben a játékosok megismerhetik a város nevezetességeit. 

Szemerey Samu a magyar városi játékok kialakulásáról beszélt, kiemelve az “üldöző” típusú felfedező játékok sikerének társadalmi- és történelmi gyökereit, és a poszt-szocialista országok sajátosságait. Kifejezetten érdekes adalékanyag ez a Playhellocity nemzetközi kezdeményezésünkhöz, melyben orosz és fehérorosz partnereinkkel dolgozunk együtt. Itt olyan játékos miniakciókat fogalmazunk meg, melyek mindhárom országban és három különböző léptékű városban is értelmezhetőek és kivitelezhetőek. A miutcánk.hu szomszédokat összekötő virtuális teréről is szó esett, mely megerősítés abban, hogy a Playhellocity interaktív honlapja és alakuló online közössége eredményesen járulhat hozzá környezetünk és közösségeink jobbá tételéhez.

Előadók. Forrás: Mindspace.

Köszönjük a Mindspcanek a konferencia szervezését és a lebonyolítását. A rendezvény remek alkalmat nyújtott a nemzetközi tapasztalatcserére és a különböző hátterű előadók megismerésére. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése