2016. febr. 6.

Urbanity a Design Meetupon

Miről szólnak élőtársasaink? Miért alkalmas a játék városi tartalmak közvetítésére? Hogyan adhatunk át ismeretek a városról és fejleszthetünk kompetenciát a játék során? Városi témájú oktatójátékainkról beszéltünk a preziben megrendezett Design Meetupon.


A Design Meetupot decemberben a Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület és a Prezi szervezte. Az épített környezeti nevelés témájára felfűzött estén bemutatkozott a budaörsi Húsznegyven, a kreatív iskolai foglalkozásokat tartó  Mészáros Zsuzska, az osztályközösség és alkotási folyamat kapcsolatával foglalkozó Vizkult, a közösségi terek részvételi megújításával foglalkozó Tér_Köz, és a Pre Architectura programot és külföldi példákat bemutató Cseh Andris. A konferenciát mi élőtársasainkkal gazdagítottuk: bemutattuk az együttműködő ParticiPécset, az érvelő Urbanityt és felvillantottuk a készülőben lévő akció alapú Playhellocityt. Az estét pedig egy kör Urbanityvel zártuk.

        

Játékaink rólunk és a városról szólnak. Olyan oktató játékokat fejlesztünk, melyeket pedagógiai eszközként, egyfajta "szemüvegként" használhatunk a város és a várossal való kapcsolatunk megismeréséhez. A játékok során a játékosok tanulhatnak / gondolkodhatnak / beszélgethetnek az őket körülvevő városi térről és saját térhasználati szokásaikról.

        

A játék többféleképpen közvetíthet városi tartalmat. Egyrészt a játék maga egy reprezentációs rendszer, melyben lehetőség van a város tereinek, funkcióinak különböző részletességű megjelenítésére. A játék lehet egy sakk-szerűen lecsupaszított, vagy egy a várost részletesen leíró modell. Másrészt a játék szabályrendszerén keresztül bemutathatjuk a városban történő interakciókat és szimulálhatjuk tetteink és viselkedésünk következményeit.

        

A játék jó eszköz és formátum a nevelésben, mert a játékosok különböző szerepeket próbálhatnak ki, és így új oldalról ismerhetik meg magukat és játékostársaikat. A játék élménye kimozdít a hétköznapokból és segíti a belső bevonódást. A játékban való elmerülés hozzájárul a nyitott attitűd kialakulásához, mely segíti az épített környezettel kapcsolatos tartalmak befogadását. Pl. kialakulhat a fenntartható fejlődés igénye, a saját tevékenység kritikus értékelése, a városi környezet minősége iránti igény, stb. A konkrét játéktól függően különböző ismeretek átadására és képességek gyakorlására is van lehetőség, melyet az Urbanity játék során teszteltünk is.

        

Az Urbanityben különböző városi szituációkat vetünk fel a játékosoknak. A Prezis játék során az egyik leginkább vitatott kérdés az “önszerveződő város” kategóriánkból került ki. A kérdés az volt, hogy kölcsön adnák-e a játékosok a varrógépüket egy háztartási eszközöket megosztó közösségben. Jöttek az érvek: “Aminek a nevében benne van a ‘gép’, az túl értékes, hogy a közösbe menjen.” - “Inkább a személyes kötődéstől függ, hogy odaadom-e.”- “Sokat spórolhatok, ha nem kell varrógépet vennem, hanem használhatom másét.” - “Inkább a létrát, az úgy is jobb, ha a szomszédban van, így több a hely.” Végül a társaság megegyezett: mindenkinek van olyan személyes tárgya, amit megosztana mással. A játékosok nyitottá váltak mások véleményének meghallgatására, kifejezték saját véleményüket, pro és kontra érveket sorakoztattak fel, és gyakorolták az aktív figyelést. És döntéseiken keresztül építették a játékvárost.

Szavazni itt lehet.

Az este eredményeként az Urbanity-t jelölték a Highlighs of Hungary legkreatívabb magyar projektjei közé! Szavazni 2016. február 10-ig lehet a Highlighs oldalán!
Köszönjük a Húsznegyvennek és a Prezinek a részvételi lehetőséget, és Virt Ágnesnek a képeket. Reméljük, a játékainkkal még sokaknak örömet okozhatunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése