Ugrás a fő tartalomra

Alakítsd a városod!

A diákok idejük egy jelentős részét városi terekben töltik. Használják, és a hétköznapi tevékenységeikkel alakítják is azokat, a városi terekhez kapcsolódó ismeretek, kompetenciák mégsem kapnak helyet az iskolai oktatásban. A fiatalok a hétköznapi környezetüket ezért legtöbbször adottságként fogják fel, kevéssé reflektálnak rá, a közterek alakításában pedig nem érzik magukat kompetensnek. Ezen kívánt változtatni az „Alakítsd a városod!” projekt. 


Pécsett, egy városszéli általános iskolában izgatottan rajzolnak és magyaráznak a gyerekek.  A hírhedt Hősök tere környékén nincs focipálya, nincs olyan szabad terület, ahol délutánonként játszhatnának - panaszolják. A legtöbb időt a György-akna bejáratánál található „kutyapályán” töltik, ahol hetente kétszer kutyaidomítás folyik, egyébként pedig üresen áll. A pálya borzalmas állapotban van, a problémákat egymás szavába vágva sorolják a gyerekek. A füves terület nincs elkerítve, csupán egy rendőrségi szalagkerítés jelzi a határait. A pálya szélén egy nagy lyuk tátong, amit a helyiek szemétlerakónak használnak. Csakúgy, mint a pálya másik szélén található romos épületet, amihez sárból döngölt lépcső vezet. Most azonban lelkesen gondolkodnak azon, hogyan lehetne ezt a helyet kellemesebbé és biztonságosabbá tenni. A tervük főként praktikus fejlesztéseket tartalmaz. Először betömnék a lyukat és virágokat ültetnének rá, majd rendbe hoznák a lépcsőt, felújítanák a romos épületet, és„igazi” kerítéssel vennék körbe a pályát. Még focikaput is készítenének.


A pécsi Pollack Mihály Szakközépiskola diákjai is lázasan terveznek: az alagút tetején alakítanának ki egy romantikus találkozóhelyet. Innen a legszebb kilátás, főleg naplementekor, amikor a székesegyház tornyai elmerülnek a vöröses fényben. Az alagút a várfal és a Kálvária domb között helyezkedik el, kelet felől széles lépcső vezet a kálváriához, innen lehet feljutni az alagút bokrokkal benőtt tetejére. Régóta titkos találkozóhelye ez a fiataloknak, itt általában zavartalanul romantikázhatnak. Mi lenne, ha kiépítenénk itt egy „igazi” találkozóhelyet? – tették fel a kérdést a középiskolások. Most olyan körülményes feljutni, veszélyes, hogy nincs korlát, nincs is hová leülni, rendezetlen a növényzet, a burjánzó fügefa pedig a kilátást is eltakarja. Egypáran közbevágtak: ha kiépítik az alagút tetejét, akkor mindenki oda jár majd, és vége a zavartalan romantikázásnak. Vajon meg lehet úgy oldani a felújítást, hogy barátságosabb hellyé váljon, de ne veszítse el az informális jellegét? A vita közben lelkesen tervezték a diákok, hogyan lehetne kisebb beavatkozásokkal kellemesebbé tenni ezt a helyszínt. Az alagút hátsó, keleti oldalán döngölt lépcsőt alakítanának ki, megnyesnék a bokrokat és a fákat, padokat helyeznének el és korlátot helyeznének ki a terület szélére, hogy biztonságos legyen.


Hasonlóan izgatott tervezés folyt 6 pécsi iskolában, összesen 180 diák gondolkodott azon, hogy miként tudnánk önerőből jobb hellyé tenni a városukat. Az inspirációt a ParticiPécs játék adta. A ParticiPécs társasjátékkal játszva a diákok különböző cselekvési mintákat ismerhettek meg, és a játék biztonságos keretein belül kipróbálhatták, hogyan alakíthatják át kis léptékű beavatkozásokkal a várost. Ezután ők maguk terveztek köztéri beavatkozást egy általuk választott helyszínre.


A diákok a társasjátékban kipróbálhatták, hogyan lehet aktívan formálni a városi környezet, hogy aztán a játékon túlmutató, a valós városi terekhez kapcsolódó ötleteket fogalmazzanak meg. A diákok ötleteit a Pécsi Civilek Házában rendezett kiállításon láthatta a közönség. A szakmai zsűri, Csaba Ders, főépítész, Horváth András, Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke és Gyergyák János, a PTE PMMIK, Urbanisztika Tanszék adjunktusa, összesen hét ötletet választott ki, aminek a megvalósításában támogatják a fiatalokat. A játékról és a foglalkozásokról részletesebben az Építészfórumon olvashattok.


Foglalkozásvezetők: Tóth Eszter, Tóthné Pfaff Éva
Önkéntes játékvezetők: Borbás Renáta, Borbás Réka, Divéki Lili, Gál Bence, Gyergyák János, Mózes Anett, Plutzer Anikó
Látványtervek: Borbás Renáta, Borbás Réka,
Installáció: Zilahi Péter
Szöveg: Tóth Eszter
ParticiPécs játékfejlesztők: Garamvölgyi Róbert, Gyergyák János, Herner Ákos, Ignácz Dávid, Katona Réka, Nagy Csilla, Németh Réka, Orcsik Dávid, Plutzer Anikó, Schillinger Laura, Tóth Eszter
ParticiPécs grafika: Sirály Dóri
Fotó: Hegyi Júlia Lili

Az Alakítsd a városod! program Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg, „Városi civil pályázat 2015” keretében.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan