Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Köztér és magántér

Idén az 'Épített környezeti nevelés' című könyvünk köztér tematikájú módszertani feladatait osztjuk meg veletek, melyek a köztérrel kapcsolatos fogalmakra és jelenségekre fognak fókuszálni. Az első ezek közül olyan kérdéseket feszeget, mint hogy mi a különbség a magán és a köztér között, vagy hogy mit szabad csinálni és mit nem a közterületen. A foglalkozás során irányított beszélgetéssel és drámajátékkal segítjük megfogalmazni, melyek az együttélés szabályai a különböző tértípusokban.

Hol vagyunk?


Téma: a közterek és a magánterek jellemzése és használata
A témával kapcsolatos tartalmak: a köztér és a magántér fogalma

Kompetenciák:
  • a közterek és a magánterek megkülönböztetése
  • a köz- és magánterekben elfogadott magatartás- és tevékenységformák ismerete
  • történetek elbeszélése drámajátékkal

Módszerek: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, drámajáték

Feladat: A foglalkozásvezető kezdeményezzen irányított beszélgetést a gyerekekkel. Mi a különbség a közterek és a magánterek között? A gyerekek soroljanak fel különböző tértípusokat, és rendeljék ezeket közösen hozzá az egyik vagy a másik kategóriához (pl. játszótér, utca, park, tér, illetve lakóház). Az összegyűjtött helyszíneket jegyezzék fel egy-egy kis kártyára.
Ezután vitassák meg, hogy mi a különbség a köztér és a magántér között. Milyen tevékenységeket végzünk a különböző helyeken? Mit szabad és mit nem szabad csinálni a köztereken? Egy nagyméretű papírra jegyezzék fel a tér-kategóriákat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységi formákat.


A gyerekek 3-4 fős kis csoportokban húzzanak egy-egy kis kártyát. A nagyméretű papírra feljegyzett tevékenységformák alapján találjanak ki egy rövid történetet, ami a kártyán lévő helyszínhez kötődik. A csoportok külön-külön adják elő a történetet, a többiek pedig találják ki, hogy melyik helyszínen játszódik. Ezután beszéljék meg közösen, hogy a bemutatott történetek cselekménye valóban végbe mehet-e az adott helyszínen, a szereplők az elfogadott magatartásformáknak megfelelően viselkedtek-e.

Életkor: 8 éves kortól
Időtartam: 60 perc
Anyagszükséglet: kártyák, papír, ceruza

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

SAFECITY 1.0 konferencia – hogyan lehet a városokat építészeti eszközökkel biztonságossá tenni?

Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló következik! Képzeld el, ahogy átvágsz egy téren. Biztonságban érzed magad, ha a terület kihalt és magas sövények, fák szegélyezik? Vagy inkább olyan helyet választanál, ahol sokan mozognak, és a terület átlátható? A válasz magától értetődőnek tűnik, mégsem az – többek közt erre is kézzelfogható példákkal szolgált a konferencia, amely egy, az építészek és urbanisták számára általában ismeretlen terület, az építészeti eszközökkel történő bűnmegelőzés témakörét járta körül. Mi az építészeti bűnmegelőzés? Egyszerű, kreatív eszközök tárháza, amelyeket tudatosan alkalmazva élhetőbb városokat hozhatunk létre. A világon már sok helyen sikeresen alkalmazott módszerrel a hazai sz

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan