Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Átmeneti terek

Milyen sláger lenne a buszmegálló, ha zene lenne? A következő módszertani feladatunkban az átmeneti terek hangulatát próbájuk megfogni a zene segítségével. 


Térzene


Téma: átmeneti terek vizsgálata, téri és zenei minőségek és hangulatok összehasonlítása 
A témával kapcsolatos tartalmak: térbeli és zenei tulajdonságok, valamint ezek összefüggéseinek ismerete

Kompetenciák:  
  • téri és zenei minőségek közötti hasonlóságok felismerése
  • a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése
  • hangulatok zenei kifejezése 

Módszer: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, zenei és térhez kapcsolódó analógiák gyűjtése

Feladat: A foglalkozásvezető irányított beszélgetés során vezesse rá a gyerekeket az átmeneti terek meghatározására. A beszélgetés során fogalmazzák meg közösen, hogy mi a különbség a közterek, a magánterek és az átmeneti terek között. Ezután a gyerekek hozzanak példákat az átmeneti terekre (pl. várótermek, megállók, aluljárók, bevásárlóközpontok, stb.), majd gyűjtsenek konkrét átmeneti helyeket a lakókörnyezetükből. Ezután mindenki válasszon magának egyet a felsorolt példák közül, menjen el a helyszínre, és vizsgálja meg annak hangulatát.
A foglalkozásvezető adjon támpontokat a hangulati elemek vizsgálatához. Egy-egy hangulatkártyára írja fel a következőket: színes vagy egyhangú, unalmas vagy izgalmas, mozgalmas vagy statikus, változatos vagy monoton, különleges vagy hétköznapi, stb. 
A helyszín feltérképezését és hangulatának leírását követően a gyerekek válasszanak ki egy-egy zeneszámot, ami szerintük a választott tér hangulatát a legjobban tükrözi. A következő foglalkozáson mutassák be a helyszíneket és a velük összehasonlított zeneszámot, majd indokolják meg a választásukat. 

Életkor: 12 éves kortól 
Időtartam: 2 x 45 perc
Anyagszükséglet: CD-, és MP3 lejátszó, hangfal, hangulatkártyák

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...