Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Átmeneti terek

Milyen sláger lenne a buszmegálló, ha zene lenne? A következő módszertani feladatunkban az átmeneti terek hangulatát próbájuk megfogni a zene segítségével. 


Térzene


Téma: átmeneti terek vizsgálata, téri és zenei minőségek és hangulatok összehasonlítása 
A témával kapcsolatos tartalmak: térbeli és zenei tulajdonságok, valamint ezek összefüggéseinek ismerete

Kompetenciák:  
  • téri és zenei minőségek közötti hasonlóságok felismerése
  • a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése
  • hangulatok zenei kifejezése 

Módszer: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, zenei és térhez kapcsolódó analógiák gyűjtése

Feladat: A foglalkozásvezető irányított beszélgetés során vezesse rá a gyerekeket az átmeneti terek meghatározására. A beszélgetés során fogalmazzák meg közösen, hogy mi a különbség a közterek, a magánterek és az átmeneti terek között. Ezután a gyerekek hozzanak példákat az átmeneti terekre (pl. várótermek, megállók, aluljárók, bevásárlóközpontok, stb.), majd gyűjtsenek konkrét átmeneti helyeket a lakókörnyezetükből. Ezután mindenki válasszon magának egyet a felsorolt példák közül, menjen el a helyszínre, és vizsgálja meg annak hangulatát.
A foglalkozásvezető adjon támpontokat a hangulati elemek vizsgálatához. Egy-egy hangulatkártyára írja fel a következőket: színes vagy egyhangú, unalmas vagy izgalmas, mozgalmas vagy statikus, változatos vagy monoton, különleges vagy hétköznapi, stb. 
A helyszín feltérképezését és hangulatának leírását követően a gyerekek válasszanak ki egy-egy zeneszámot, ami szerintük a választott tér hangulatát a legjobban tükrözi. A következő foglalkozáson mutassák be a helyszíneket és a velük összehasonlított zeneszámot, majd indokolják meg a választásukat. 

Életkor: 12 éves kortól 
Időtartam: 2 x 45 perc
Anyagszükséglet: CD-, és MP3 lejátszó, hangfal, hangulatkártyák

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer