2017. febr. 18.

A tanulás múzeuma, ahol csendben lenni tilos

A tanulás múzeuma módszert a Hozd ki te is - benned van! képzésen volt lehetőségünk kipróbálni, és egyből az egyik kedvencünkké vált. A múzeum gyakorlatilag egy állomásokkal berendezett tér, amelyek mindegyike a tanulás témaköréhez tartozó gondolatindító kérdést vagy feladatot rejt.


A feladat az volt, hogy adott idő alatt látogassunk meg pár állomást, és fedezzük fel a kiállítás tartalmát. Az állomások a következő témaköröket és tevékenységeket tartogatták a számunkra:
  • érzelem és a tanulás - flip chartra lehetett felírni vagy rajzolni a témával kapcsolatos beszélgetés kulcsfontosságú részeit,
  • játékosság és a tanulás - mindenféle építő- és logikai játékot lehetett kipróbálni és közben beszélgetni,
  • élmény alapú tanulás - egy témához kapcsolódó TED videót nézhettünk meg egyedül vagy közösen,
  • tanulás terei - egy előre összeállított slideshown különböző tanulási szituációkat, pl. osztálytermi, szabadtéri stb. lehetett megnézni,
  • és a life long learninget népszerűsítő videót lehetett megnézni.

Nem voltak szabályok, egyedül az időkeret jelentett valamiféle korlátozó tényezőt. Összességében remek élmény volt ez a tanulási helyzet: jó volt a helyszíneket a magunk tempójában bejárni és a többiekkel az adott témakörről beszélgetni. Pozitívum volt, hogy a résztvevők választhatták meg, mibe mélyednek bele, mire mennyi időt szánnak, és hogy melyik tevékenységtípus tetszik nekik jobban (videózás, vetítés, játék vagy beszélgetést). Tapasztalataink alapján a kiállítás célja az volt, hogy a látogatók megosszák és megvitassák saját tudásukat, így a tanulási folyamatban résztvevők aktivitása és hozzájárulása befolyásolja a tanulás eredményességét. Ilyen helyzetben azonban nem várható el, hogy minden témában konkrét tudást szerezzen a “múzeumlátogató”, mert a tanulást az egyén tapasztalatai és a vele éppen összesodródók tudása is befolyásolja. Jó módszernek tartjuk a tanulás múzeumát abban az esetben, amikor a cél az, hogy a “múzeumlátogatók” gyors összképet kapjanak egy adott témáról, majd a cél az, hogy maguk válasszák ki, melyik témába szeretnének jobban elmerülni. 


A módszert annyira megszerettük, hogy kipróbáltuk a Törökbálint köztér fejlesztési koncepciójának bemutatásához kapcsolódó gyermek foglalkozásunkon. A rendezvényhez kapcsolódó kiállítás anyagát alakítottuk interaktívvá és bejárhatóvá. A kiállítás egy-egy tablója képviselte az állomásokat és mindegyikükhöz tartozott egy, az épített környezethez és város fejlesztéshez tartozó kérdés.
  • Törökbálint köztér fejlesztési koncepciója - Miért van szükség közösségi helyre Törökbálinton?
  • Új közpark a Géza-fejedelem út mentén - Hogyan vennél részt egy új közpark tervezésében?
  • Új főtér a Munkácsy Mihály utca kiszélesedő részén - Mire kell figyelni a tervezés során az új főtérnél?
  • Rendezvény tér az új városközpontban - Te mire használnád az új rendezvényteret, és vajon mások?
A gyerekek 15 percet kaptak, hogy bejárják a kis kiállítást, elolvassák a tablókat, megnézzék a videókat és a slideshowt, és beszélgessenek a kérdésekről. A nyüzsgést jó jelnek vettük, itt a beszélgetés tanúsította, hogy felkeltettük a gyerekek érdeklődését és aktívan sajátítják el a tudást. Válaszaikat post-it formájában a tablók alá ragasztották. 15 perc elteltével egy közös záró körben átbeszéltük a legfontosabb élményeket, benyomásokat.


A tanulás múzeuma bemelegítő feladatként szolgált az amúgy 2 órásra tervezett workshopon, amelyen a gyerekek Törökbálint tervezés alatt és előtt álló tereivel ismerkedtek meg és mondták el véleményüket, adtak fejlesztési javaslatot. A workshopon az Urbanity új beltéri verziója is debütált, erről egy másik bejegyzésben számolunk be.


Reméljük, ti is sikerrel használjátok majd a módszert saját munkátok során, és sikerül majd saját képetekre formálni. Mi legközelebb megpróbáljuk változatosabbá tenni az állomásokon végezhető tevékenységeket, hogy ezzel is fokozzuk a tanulás élményét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése