SAFECITY 1.0 konferencia – hogyan lehet a városokat építészeti eszközökkel biztonságossá tenni? - 2. rész

Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló következik!

MÁSODIK NAP: WORKSHOPOK

A rendezvény második napját dr. habil Kovács Róbert, Károli Gáspár Református Egyetem Állami és Jogtudományi Kar docensének előadása nyitotta, aki a helyi önkormányzatok szerepét tárgyalta a szituációs bűnmegelőzés területén. Az előadást három, párhuzamosan futó workshop követte:

A) GREGORY SAVILLE: A SAFEGROWTH TERVEZÉSI RENDSZER GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI - RÖVID WORKSHOP A TAKTIKÁKRÓL

A workshop lehetőséget biztosított a résztvevők számára arra, hogy a megismerjék a SafeGrowth tervezési rendszert, amelynek segítségével a CPTED elvek és stratégiák alkalmazhatóvá válnak egy-egy szomszédság, terület átalakításakor.

A workshop lendülete és stílusa magával ragadta a résztvevőket, kis csoportos feladatok, szituációk segítségével Saville rávilágított a módszer velejére, mégpedig arra, hogy tervezéskor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ott élőket, a funkciókat, a természeti és helyi adottságokat. A Saville által kifejlesztett és a workshopon megismert „Kockázatértékelési Mátrix” olyan bizonyítékokon alapuló módszer, amely alkalmas információk gyűjtésére, a legjobb stratégia meghatározására és a stratégiák sikerének értékelésére. A workshop nagy tanulsága az a mottó, amelyet Saville minden előadásában hangoztatott, miszerint „Context is everything”, azaz a kontextus a lényeg!

(Fretyán Lívia beszámolója)

B) DR. MOLNÁR ISTVÁN JENŐ: BIZTONSÁG: KÖTELEZŐ VAGY AJÁNLOTT?

A workshop résztvevői első körben megismerkedhettek három, külföldi viszonylatban már ismert és használt módszertannal, amelyek szabályozási szinten segítik elő az építészeti bűnmegelőzés elveinek gyakorlati alkalmazását. A workshop nyitásaként bemutatásra került a Secured by design brit módszertan, az Amerikai Egyesült Államok néhány államában alkalmazott CPTED-szakértői rendszer, valamint az ISO szabványok alkalmazhatósági lehetősége. Ezt követően egyfajta kerekasztal beszélgetés lefolytatására került sor, melynek során minden résztvevő, saját szakterülete és tapasztalata alapján formált véleményt arról, hogy a szabályozások mely szintjén képzelik el az építészeti bűnmegelőzés alkalmazásának támogatását.

A beszélgetés egyértelműsítette, hogy a magyar normatív hátteret jellemző túlszabályozottság dzsungelében semmiképpen sem az újabb kogens, azaz kötelező erejű normák megalkotása az eredményeket hozó út. Az építészeti bűnmegelőzés elveit valószínűleg ajánlások formájában célszerű megismertetni a célközönséggel, s hatékonyságának hangsúlyozásával, pozitív hatásainak előtérbe helyezésével elérni azt, hogy a megrendelők, kivitelezők, tervezők és építtetők egyaránt alkalmazni akarják a módszert.

A workshopon felmerült annak lehetősége is, hogy az építészeti bűnmegelőzés szellemiségét már a településrendezési terveket alátámasztó háttérmunka során figyelembe kellene venni, így az új beépítésre szánt területek készülő szabályozási tervei olyan előírásokat tartalmazhatnának, amelyek kompatibilisek a CPTED filozófiával, ugyanakkor nem jelentenek újabb és direkt kötelezettséget a szakterületen tevékenykedők számára.

A workshop bizonyította, hogy az élettér és az épített környezet mindenkit érint és bármilyen kontextusban értelmezhető, ugyanis külön témává nőtte ki magát a tájékoztatás kapcsán a büntetés-végrehajtási intézetekben nemrég bevezetett módszer, miszerint a fogvatartottak közlekedési útvonalait és várakozási területeit a földre festett ábrák, vonalak segítik. Bár a bevezetéskor néhány elítélt megpróbálta a jelzéseket figyelmen kívül hagyni, miután az ezzel kapcsolatos szabályok betartatása következetesen megtörtént, rövid időn belül csökkent a fegyelmi eljárások száma, amelyek korábban abból adódtak, hogy a fogvatartottak számára nem volt egyértelmű, hogy hol közlekedhetnek és várakozhatnak. Lehet ilyen egyszerű lenne a dohányzással és egyéb várakozással kapcsolatos szabálysértések megelőzése is?

(dr. Molnár István Jenő)

C) NÉZŐPONT KÉRDÉSE –KINEK A FELADATA A KÖRNYEZETI BŰNMEGELŐZÉS? (SZILÁGYI-NAGY ANNA)

Mit tehet egy rolleres fiatal a park fenntartásáért, hogyan tervezné újra a kutyabarát nyugdíjas a játszóteret, milyen ötletei vannak a nevelés iránt érdeklődő főépítésznek vagy éppen a közösségi médiában jártas rendőrnek az utca biztonságossá tételére? A workshop résztvevői saját életükben betöltött szerepeikre, érdeklődési területeikre és lakókörnyezetükben tapasztalt problémáikra reflektálva vizsgálták meg, mit tehetnek egy fiktív város közösségi- és lakóterületeinek biztonságossá tételéért. A workshop egyik tanulsága az volt, hogy az építészeti bűnmegelőzéshez mindenkinek köze van. Szerepeink, identitásunk, hatáskörünk és érdeklődési területünk folyamatosan változik és alakul, és befolyásolja az épített környezet biztonságossáról alkotott képünket és bűnmegelőzési lehetőségeinket, ötleteinket. Akkor sincs gond, ha szakemberként tanácstalanok vagyunk, hogy mit tehetünk az építészeti bűnmegelőzésért, hiszen lehet, hogy legjobb ötleteink akkor születnek, amikor szülőként a gyermekeink biztonságáról gondolkozunk, vagy amikor saját házunk és kertünk építésekor alkalmazzuk a bűnmegelőzés környezetalakítási szempontjait.

(Szilágyi-Nagy Anna)

A konferencia a SAFECITY projekt részeként valósult meg. A SAFECITY projekt az első átfogó kezdeményezés Magyarországon, amelynek célja a környezet alakításával segített bűnmegelőzési eszközök népszerűsítése. A Safecity - Biztonság. Város. Közösség a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület, és a Lechner Tudásközpont közös projektje.