2019. szept. 23.

Hogyan segíthetjük a fiatalokat, hogy biztonságos tereket hozzanak létre?

Júniusban a placemaking módszerrel ismerkedett meg Anita és Anna, akik a Safecity projekt keretében látogattak Valenciába, hogy a Placemaking Week Europe-on bemutassák az építészettel segített bűnmegelőzés magyarországi tapasztalatait és azt, hogyan lehet támogatni a fiatalokat abban, hogy maguk is tegyenek környezetük biztonságossá tételéért. 

Az amerikai gyökerekre visszatekintő placemaking módszer európai adaptálására jött létre a Placemaking Europe hálózat, amely évente rendez fesztivált a közösség bevonását hangsúlyozó jó gyakorlatok megosztására. A valenciai Placemaking Week Europe rendezvényen körülbelül 400 kreatív placemaker találkozott, hogy megossza tapasztalatait arról, hogyan hozhatóak létre kellemes, élhető és biztonságos városi terek.

A találkozón kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok bevonását célzó projektek és megalapult a fiatalok részvételét támogató tematikus placemaking hálózat is. Az előadások mellett bemutatták a City at eye level for kids könyvet, és workshopokon volt lehetőség kipróbálni a gyerekek bevonására fejlesztett eszközöket. A Biztonságos Városok – hogyan tudja a placemaking biztonságosabbá tenni a városokat c. workshopunkon a Safecity projekt keretében kifejlesztett építészeti bűnmegelőzést közvetítő pedagógiai módszereinket próbálhatták ki a fesztivál résztvevők.

 

A workshopot a Biztonságosabb Svédországért Alapítvánnyal közösen tartottuk, ami különösen nagy örömünkre szolgált, hiszen a Safecity projekt európai tanulmányútjainak egyikén személyesen is volt lehetőségünk ellátogatni a stockholmi egyesülethez és megismerni a bűnmegelőzéshez kapcsolódó tevékenységeiket. Cornelis Uittenbogaard előadásában rámutatott arra, hogy a placemaking módszer szorosan kapcsolódik az építészeti bűnmegelőzéshez, ugyanis a környezet átalakításán és a hagyományos rendészeti technikákon túl a helyi közösség bevonásával és a közösségi tevékenységek ösztönzésével fokozza a közbiztonságot. Azonban a környezet biztonságáért nem csak a felnőttek tehetnek, hanem az ott élő fiatalok is. Ezért alakítottuk ki a Safecity iskolai mintaprojektjét, amelyben a középiskolás fiatalok számára dolgoztunk ki módszereket arra, hogy maguk is biztonságosabbá alakíthassák iskolakörnyezetüket.


A Safecity projekt céljainak rövid bemutatása után egyből áttértünk az eszközök kipróbálására. A Komfortzóna játékban egy komfortzónát jelképező körön belülre vagy kívülre állva kellett kifejezniük a velünk játszóknak, hogy mennyire éreznek kényelmesnek bizonyos élethelyzeteket. A játék bizonyos pillanatait megállítva a résztvevők elmesélték, miért érzik magukat kényelmetlenebbül, ha a parkban kell aludniuk és nem a saját ágyukban, vagy mitől kényelmesebb egy kávézóban interjúzni, mint a liftben. Így a résztvevők feltérképezték, hogy befolyásolja a magán és a közösségi tér, a közösségi hagyományok és a tér kialakítása a térhasználati szokásokat.


A Ragaszd újra! feladattal folytatva a résztvevőket arra kértük, hogy színes ragasztószalag és feliratok segítségével változtassák meg a fesztivál helyszínének térhasználati szabályait és működési rendjét. A résztvevők rengeteg kreatív ötlettel álltak elő. Volt, aki a hely értékeire hívta fel a figyelmet: különleges látványok és selfie helyszínek a tengerparton, kényelmes ülőhelyek, olvasásra, pihenésre alkalmas helyszínek. De akadtak olyanok is, akik cselekvésre ösztönözték az arra járókat: táncra, ugrásra, kerülő útra vagy lassításra. A játék kapcsán beszéltünk a határok szerepéről, a magán és közösségi terek megkülönböztetéséről, a jelek hatásáról a tájékozódásra és a térhasználatra.



A bemutatott módszerek az Építészeti bűnmegelőzés középiskolásokkal c. kiadványban részletesen is bemutatásra kerülnek és elérhetőek a safecity.hu weboldalon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése