Ugrás a fő tartalomra

Ferencváros játékos felfedezése – A kultúrAktív Egyesület a 17. MitOst Fesztiválon

A MitOst Egyesület Európa és Európát körbeölelő régiók aktív állampolgárait összefogó hálózat, amely a kulturális tapasztalatcserét, az aktív állampolgárságot és a társadalmi kohéziót elősegítő programjaival támogatja a fenntartható fejlődést. A kreatív szakemberekből és aktivistákból álló tagság minden évben a MitOst fesztiválon találkozik. Idén, 2019-ben ezt a rendezvényt október 2-6 között Budapesten tartották, így nekünk is lehetőségünk adódott bemutatkozni. 

Az utóbbi időben felmerült az a probléma a fesztivál kapcsán, hogy sokan érkeznek gyerekkel, de nincs olyan program, ami lekötné a kicsiket is. Nekünk arra vannak remek eszközeink, hogy hogyan mutassunk be városokat gyerekeknek, akár úgyis, hogy a szüleiknek is élvezhető legyen. Így erre az alkalomra Izápy-Tóth Nikoletta által írt Ferencváros gyerekeknek könyvét alapul véve és a Ferencvárosi sétáját átalakítva terveztünk egy játékos körbevezetést úgy, hogy míg a kisebbek játékos feladatokat oldanak meg, addig szüleiknek érdekességekről mesélünk. Illetve mivel kisgyerekekről beszélünk, szüleik is óhatatlanul, segítve a gyerkőcöket, bevonódnak egy kicsit a játékokba. A tervezésben kihívást jelentett még, hogy külföldieknek tartjuk a sétát, amire korábban még nem volt példa, emiatt a már számunkra jól ismert Ferencvárost is más szemmel kellett nézzük, hogy olyan útvonalat tudjunk tervezni, ami nem szokványos turistás, ugyanakkor mégis tartalmazza a legfontosabb látnivalókat.


Október 4-dikén pénteken délután feladatlapokkal, képekkel, ide-oda ragasztható szemmatricákkal és nagy izgalommal vártuk a résztvevőket a Jurányi Háznál - a fesztivál központjánál - ahonnan együtt indultunk sétánk kezdő helyszínére, a Fővám térre. Nagy meglepetésünkre jóval többen érkeztek, mint amire számítottunk (kb. 30 fő helyett 40 fő), de minden nehézség ellenére viszonylag gördülékeny volt a közlekedés, útközben pedig rengeteg plusz érdekességet meg tudtunk mutatni még a városból.


A Fővám térre érkezve kiosztottuk a különleges részletekről, homlokzatokról vagy utcakövekről készült saját készítésű képekkel teli lapokat. Ezeket adott helyszíneken mindig meg kellett keresni, ami egyszerre biztosított aktív részvételt és jobb odafigyelést. 


Szemmatricákat bárki ragaszthatott olyan helyre, amiben meglátott egy arcot. A ragasztgatás egyrészt kreatív munka, másrészről pedig személyessé teszi az élményt. Sokkal markánsabban megmarad a fejünkben egy utcarészlet vagy akár egy egész város, ha tudjuk, hogy mi is alakítottunk rajta egy picit. Nem is beszélve arról a tényezőről, hogy a legkisebb, legeldugottabb részleteket is szemügyre vesszük, amivel így szó szerint egy másik arcát ismerjük meg egy városnak (ezt a technikát még a 2018-as athéni MitOst fesztiválon tanultuk).


Utolsó helyszínünkön, a Vásárcsarnokban különböző alapanyagok (zöldségek, gyümölcsök, húsok) magyar nevének jártak utána. Mikor a „feladatot ellenőriztük”, nagy derültséget okoztak a megoldások, különösen a kiejtésük, hiszen a magyar egy meglehetősen nehéz és egyedülálló hangzással rendelkező nyelv. Ezután búcsút vettünk a csapattól, és mindenki ment a fesztivál további programjaira.
 

A három különböző feladat a nagy létszám miatt sajnos nem tudott az eredeti terv szerint párhuzamosan egymás mellett működni (például alig voltak gyerekek, ami így más bevonódást kívánt meg a felnőttektől is), így önkéntelenül is csoportokra bomlottunk, ami jóval lassabbá és nehézkesebbé tette a helyszínek közötti mozgást. Voltak, akiket teljesen lázba hozott a szemragasztgatás, de ez sajnos azt eredményezte, hogy ők gyakran lemaradtak még alkotni, vagy nem figyeltek, amikor éppen bemutattunk egy helyszínt. Ezek a tényezők végül az utunk hosszát is befolyásolták, eredetileg nem a Vásárcsarnoknál terveztük befejezni, de itt érzékeltük azt, hogy a csapat már elcsigázódott a sűrű élmények miatt, így előbb lezártuk a túrát.



Összességében elmondhatjuk, hogy semmi nem úgy alakult, ahogyan terveztük, de ezt korántsem negatív értelemben vesszük. A feladatok tetszést arattak, a csoport (a végén előbújó fáradtság ellenére) élvezte a sétát, mi pedig rengeteg mindent tanultunk az idegenvezetésről és mi is meglepődtünk, milyen rugalmasan tudtuk kezelni a fellépő problémákat. Alig várjuk, hogy még egyszer lehetőségünk nyíljon egy ilyen sétát tartani, nagyon élveztük mind kitalálni, mind pedig megvalósítani. Köszönjük a 17. MitOst fesztiválnak, hogy erre teret és ilyen lelkes csapatot biztosított!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...