Az a tapasztalatunk, hogy a felnőttek és a gyerekek egyaránt kevés lehetőségük van a lakóhelyükkel kapcsolatos véleményformálásra, ha pedig adottak a lehetőségek és feltételek, akkor nem tudnak élni vele, ami egyrészt abból adódik, hogy szokatlan számukra a városi környezettel kapcsolatos véleményalkotás és sokszor adottnak és megváltoztathatatlannak gondolják a körülöttük lévő környezet, másrészt hiányzik a megfelelő szókincs, hozzáállás vagy érdeklődés a véleményalkotásban való részvételhez. Az Urbanity társasjáték ebből a bemeszesedett helyzetből kínál kimozdulási lehetőséget, mert játékos keretek között biztosít lehetőséget a lakóhellyel kapcsolatos, hétköznapi és sokszor megkérdőjelezhetetlennek tűnő jelenségek és változások megvitatására. A párbeszéd alapú játék egyfelől a játékosok véleményalkotási képességeit fejleszti, másfelől a játékostársak tudásán, tapasztalatain és nézőpontján keresztül rengeteg új impulzussal és szemponttal gazdagodik az együtt játszó közösség.
Öt éve gyűjtjük a tapasztalatainkat arról, hogyan működik a játék vegyes hátterű játékosokkal közösségi rendezvényeken és középiskolásokkal iskolai környezetben. A játékvezetés tapasztalatai vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy a játék hiánypótló eszköz lehet az iskolai oktatásban, valamint közösségi eseményeken a közösség- és városfejlesztés területén. A játékvezető képzés kialakításakor célunk az Urbanity játékhoz kapcsolódó módszertan és tudás átadása volt.
Felhasználva a városi és iskolaközösségekben szerzett tapasztalatainkat kétféle képzésben gondolkozunk: egyet a város- és közösség fejlesztésben érintett szakembereknek számára alakítunk ki, hiszen számukra a játékvezetői szereppel járó képességek és feladatok, valamint a városi témájú játékok közösségfejlesztésben rejlő alkalmazási lehetőségei az izgalmasak. A játékban zajló párbeszéd facilitálása pl. a kommunikációs helyzetek felismerése, a különböző résztvevők véleményalkotásának elősegítése, a beszélgetés dinamikájának fenntartása, a moderálás rengeteg gyakorlati tapasztalatod ad részvételi tervezési folyamatok lebonyolításához.
A pedagógusok számára kínált képzésben a játékvezetés módszertanának átadása csupán az első lépés, itt a hangsúly a fiatalok fejlesztésén van. A játék ugyanis a vitakultúrát fejlesztő játékokhoz és gyakorlatokhoz képest nagyon fontos új dimenziót hoz: itt nem az érveléstechnika, hanem a kritikus gondolkodás és a többszempontúság a fontos. A játékvezetés elmélete után szituációs gyakorlatban készülnek fel a pedagógusok az éles játékvezetésre, amelyet saját osztályukban tartanak meg. Ezután a játékot saját szaktárgyuk kontextusában továbbgondolják, és témakörükre adaptálva egyéni verziót hozzanak létre.
A képzést az 1. Sz. Budaörsi Általános Iskolában volt lehetőségünk kipróbálni. Az épített környezeti nevelés iránt érdeklődő pedagógusokat Csehné Berényi Beáta hívta össze. A játékvezetés elméletének elsajátítása után a pedagógusok egy újabb alkalommal élesben is kipróbálták a játékvezetést, erre Beke Ildikó osztályfőnöki óráján került sor. Ildikó fontosnak tartotta, hogy osztályfőnökként saját osztályával urbanityzzen, mert meglátása szerint míg az angol órákon automatikusan előtérbe kerül a véleményalkotás, az egyetértés és a nézeteltérés kifejezéseinek elsajátítása, addig a magyar tárgyak kapcsán a vitakultúra fejlesztése szinte elő sem kerül, és a gyerekek sokszor küzdenek azzal, hogy az angol kifejezéseket a magyarhoz kössék. A játékvezetés bravúrosra sikerült, a pedagógusok osztályismerete rendkívül fontos volt a gyerekek véleményalkotásba való bevonásába. A pedagógusok jelenleg a saját adaptáción gondolkoznak és alig várom, hogy Ildikó megossza velem tapasztalatait az angol Urbanity adaptációról.
Tóth Eszterrel dolgoztuk ki a pedagógus képzés módszertanát, amely kultúrAktívos módon olyan tanulási helyzetet teremt, amelyben a résztvevők játékos feladatokon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül megtapasztalják, elmélyítik és alkalmazzák a játékvezetési praktikákat. A képzések módszertanát a tesztképzések tapasztalatai alapján szeretnénk véglegesíteni és a jövőben akkreditált kamarai és pedagógus képzésként meghirdetni. Álmunk, hogy a módszertan az egyesületen kívül önálló életre keljen és minél több fiatal és közösség lehetőséget kapjon a városi környezettel kapcsolatos véleményalkotásra.
Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület alelnöke
Megjegyzések
Megjegyzés küldése