Ugrás a fő tartalomra

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését, ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen hallgató fiatalok a témakörbe.


Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között.


A projekthez a MOME építészhallgatói is kapcsolódtak diplomatárgyuk kapcsán, amelynek fókuszában a közösségi tervezés és a fiatalok, gimnazista korosztály álltak. Első terveik alapján fiatalokat vontak volna be iskolakörnyezetükben közelében elhelyezkedő köztér újragondolosába, elemzésébe ehhez kerestek együttműködő partnert és szakmai támogatást. Így az ő esetük nem órai kereteken belül valósult meg, hanem konzultációs alkalmak során megismerhették a kultúrAktív Egyesület által alkalmazott módszertanokat, amelyeket különböző közösségi tervezési projektekben már sikeresen alkalmaztunk. Ezekből adaptáltunk át az ő konkrét helyszínükhöz és a fiatalokhoz igazodva, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. A helyszín köztérről az iskola közelébe került: az iskolaudvar lett, a résztvevőink pedig 10. osztályos fiatalok lettek.


Miután az iskolával sikerült tanórai keretek közé beilleszteni a foglalkozásokat, elkezdődött az óratervek időkerethez igazítása. Megismerkedtünk az osztállyal, feltérképeztük az udvart, a benne rejlő lehetőségeket, a gyengeségeit az osztály szemszögéből. Elkezdtünk közösen ötletelni, gondolkozni milyen változtatásokkal tudnánk jobbá tenni, majd ezeket az ötleteket egy nagyméretű, udvart ábrázoló maketten vizualizáltunk is, általuk készített makettekkel, rajzokkal. Ezeket összegezte a tervező csapat és készített számukra több tervet az udvarhoz kapcsolódóan, melyeket a gyerekek kiértékeltek. Végül ezeknek az összegzése hozta az eredményt, végső tervet. A szükséges anyagokat beszerezte a csapat, majd előkészítette úgy, hogy az építés napján már csak olyan műveletek legyenek hátra, melyeket a fiatalokkal is biztonságosan el tudunk végezni (behajtás, méretre vágás, összeszerelés stb.). Tehát az alkalmat megelőzte egy intenzív előkészítő fázis, hiszen a diákok szaktudás híján nem tudnak mindenben részt venni, így annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben menjen aznap a közös munka, minden szükséges anyag előkészítve érkezett meg az iskolába.


Az építésre egy május eleji szombati napon került sor, Iskolai Közösségi Szolgálat keretén belül, illetve önkéntes, saját elköteleződés alapján. Sok-sok fiatallalosztályfőnökükkel, egy szülő részvételével, továbbá még néhány csatlakozó egyetemistával kiegészülve láttunk neki a munkának.  Aznap munkacsoportokra osztva mindenki másban tudott segédkezni, mivel az építményünk több elemből állt össze. Lehetőség volt faanyagot méretre szabni, fűrészelni, csavart behajtani, illetve a kert rendezetlen állapotával foglalkozni, kertészkedni, gyomlálni, udvart takarítani. Forgórendszer szerűen mindenki részt vehetett a különböző tevékenységekben, senki nem maradt ki semmilyen izgalmas tevékenységből. A nap végére végül állt az építményünk! Azonban a munkának itt még nincs vége, hiszen árnyékoló is kell és a fát is kezelni kell...így nemsokára visszatérünk az udvarra.









Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan