A projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését, ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen hallgató fiatalok a témakörbe.
Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között.
A projekthez a MOME építészhallgatói is kapcsolódtak diplomatárgyuk kapcsán, amelynek fókuszában a közösségi tervezés és a fiatalok, gimnazista korosztály álltak. Első terveik alapján fiatalokat vontak volna be iskolakörnyezetükben közelében elhelyezkedő köztér újragondolosába, elemzésébe ehhez kerestek együttműködő partnert és szakmai támogatást. Így az ő esetük nem órai kereteken belül valósult meg, hanem konzultációs alkalmak során megismerhették a kultúrAktív Egyesület által alkalmazott módszertanokat, amelyeket különböző közösségi tervezési projektekben már sikeresen alkalmaztunk. Ezekből adaptáltunk át az ő konkrét helyszínükhöz és a fiatalokhoz igazodva, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. A helyszín köztérről az iskola közelébe került: az iskolaudvar lett, a résztvevőink pedig 10. osztályos fiatalok lettek.
Miután az iskolával sikerült tanórai keretek közé beilleszteni a foglalkozásokat, elkezdődött az óratervek időkerethez igazítása. Megismerkedtünk az osztállyal, feltérképeztük az udvart, a benne rejlő lehetőségeket, a gyengeségeit az osztály szemszögéből. Elkezdtünk közösen ötletelni, gondolkozni milyen változtatásokkal tudnánk jobbá tenni, majd ezeket az ötleteket egy nagyméretű, udvart ábrázoló maketten vizualizáltunk is, általuk készített makettekkel, rajzokkal. Ezeket összegezte a tervező csapat és készített számukra több tervet az udvarhoz kapcsolódóan, melyeket a gyerekek kiértékeltek. Végül ezeknek az összegzése hozta az eredményt, végső tervet. A szükséges anyagokat beszerezte a csapat, majd előkészítette úgy, hogy az építés napján már csak olyan műveletek legyenek hátra, melyeket a fiatalokkal is biztonságosan el tudunk végezni (behajtás, méretre vágás, összeszerelés stb.). Tehát az alkalmat megelőzte egy intenzív előkészítő fázis, hiszen a diákok szaktudás híján nem tudnak mindenben részt venni, így annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben menjen aznap a közös munka, minden szükséges anyag előkészítve érkezett meg az iskolába.
Az építésre egy május eleji szombati napon került sor, Iskolai Közösségi Szolgálat keretén belül, illetve önkéntes, saját elköteleződés alapján. Sok-sok fiatallal, osztályfőnökükkel, egy szülő részvételével, továbbá még néhány csatlakozó egyetemistával kiegészülve láttunk neki a munkának. Aznap munkacsoportokra osztva mindenki másban tudott segédkezni, mivel az építményünk több elemből állt össze. Lehetőség volt faanyagot méretre szabni, fűrészelni, csavart behajtani, illetve a kert rendezetlen állapotával foglalkozni, kertészkedni, gyomlálni, udvart takarítani. Forgórendszer szerűen mindenki részt vehetett a különböző tevékenységekben, senki nem maradt ki semmilyen izgalmas tevékenységből. A nap végére végül állt az építményünk! Azonban a munkának itt még nincs vége, hiszen árnyékoló is kell és a fát is kezelni kell...így nemsokára visszatérünk az udvarra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése