Ugrás a fő tartalomra

ALAKÍTSD AZ ISKOLÁD JENDRA!

Az „Alakítsd az iskolád Veszprém! - társasjáték alapú iskolaudvar alakítás általános és középiskolásoknak” című, 789133/00007 azonosítószámú NKA projekt keretében 2022. október 1. és 2023. április 30. között az udvar közösségi tervezésével foglalkoztunk a Jendrában!

Mit jelent ez? A közösségi tervezés KIVEL-HOL-MIT-HOGYAN-ALAKÍTUNK?! Lépéseit követve kreatív és játékos módszerekkel ötleteket fogalmaztunk meg az iskolaudvar feldobására, az ötletek közül pedig egyet meg is valósítottunk!


- English below -


A közösségi udvar tervezés lépései

  • 1. Lépés KIVEL tervezünk? a tervező csapat megalapítása

  • 2. Lépés HOL vagyunk? az udvar helyzetének és lehetőségeinek megismerése

  • 3. Lépés MIT szeretnénk? fejlesztési célok és a jövőkép megalkotása

  • 4. Lépés HOGYAN érjük el? fejlesztési ötletek megfogalmazása és stratégiaalkotás

  • 5. Lépés ALAKÍTUNK?! téralakítás közösségi akció keretében


1. LÉPÉS: KIVEL?

Ebben a lépésben felkészülünk a közösségi tervezésre, és kitaláljuk, hogy kikkel tervezünk. Egyfelől megalapítjuk a tervező csapatot, akikkel öbb kreatív foglalkozáson végig megyünk a közösségi tervezés HOL-MIT-HOGYAN lépésein. Másfelől kitaláljuk azt is, hogy kik lesznek azok, akikkel a tervezés során csak pontszerűen, egy-egy kérdés kapcsán egyeztettünk (pl. kérdőív, pályázat és szavazás segítségével).



 


A közösségi tervezés résztvevői


Tervező csapat tagjai:

  • Szakmunkások képviselői

  • Technikusok képviselői

Iskolaközösség egyéb tagjai:

  • vezető oktató

  • teljes diákság

  • oktatói kar

  • szülők

Külsős szakértők:

  • kultúrAktív Egyesület: közösségi tervezés

  • DEMO Egyesület: közösségi térinstalláció készítés


2. LÉPÉS: HOL?

Ebben a lépésben vizsgálat alá vesszük a tervezési helyszínünket. A cél tehát az iskolaudvar szemrevétele, jelenlegi helyzetének, a szeretett és nem szeretett tulajdonságainak, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek feltárása és összegzése.


Az első tervezési alkalommal egy stratégiai társasjátékot játszottunk, amiben kitakarítottuk az iskolaudvart, a takarítás közben talált tárgyakból pedig különböző dolgokat építettünk. Az első küldetésben teqball pályával, magaságyásokkal, padok és pihenőhelyek kialakításával olyan udvart alakítottunk ki, amelyek tökéletes egyensúlyban tartják a pihenés, a játék, a sportolás és természet megélését az udvaron. A második és harmadik játék küldetéseiben pedig diákolimpiára és villám sportolásra rendeztük be a Jendra udvarát.

A ráhangoló társasjáték után szemügyre vettük az udvart. Bejártuk a hétköznapokban szinte alig használt udvart, és térképen jelöltük, hogy milyen lehetőségei, erősségei és gyengeségei vannak egy-egy udvarrésznek.

A saját felismeréseinket kérdőíves felméréssel egészítettük ki, amelyet az iskola diákjainak, a szülőknek és az oktatóknak küldtünk ki.




3. LÉPÉS: MIT?


Ebben a lépésben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit szeretnénk változtatni, fejleszteni, alakítani, megőrizni vagy karbantartani az udvaron. A helyismeret alapján ebben a lépésben születnek meg a közös célok és elképzelések, a közös jövőkép.


A tér bejárása, vezetett szempontok alapján történő megfigyelése és feltérképezése alapján előképek segítségével megfogalmaztuk, melyik udvarrészt mire lehetne használni. Séta során figyelmünket a bejárati és a belső udvarban rejlő lehetőségek keltették fel első sorban. Egy olyan díszes bejáratot képzeltünk el, ahol színes irányító táblák és egy óriási Jendra felirat üdvözöl minket. A belső udvarban nagyon tetszett nekünk a kis tó és a nyugodt atmoszféra. Ezt a helyet a szünetekben való kint tartózkodásra tudtuk elképzelni sok ülőhellyel, és egy-egy játéklehetőséggel mint amilyen a darts vagy a csocsó.

Az iskolaközössség tagjainak kiküldött kérdőívből kiderült, hogy a Jendrások egy olyan udvarról álmodnak, ahol vannak közösségi helyek, amely olyan zöld és virágos, mint egy park, amely hangulatos, korszerű, vonzó és színes. A belső udvarra pedig egy “chill zóna és pihenőhely” kialakítását javasolták, amit a technikumos és szakképzős diákok az órák között használhatnak.






4. LÉPÉS: HOGYAN?

Hogyan érjük el a MIT lépésben megfogalmazott álmainkat? Erről gondolkodunk ebben a tervezési lépésben. Ötleteket gyűjtünk a célok megvalósításához, amelyeket stratégiába foglalunk: megnézzük, melyek a rövid- és középtávon megvalósítható tervek. A megvalósításra kiválasztott ötleteket ebben a lépésben kipróbáljuk és finomhangoljuk.


A második alkalommal a bejárati és a belső udvar fejlesztésére gyűjtöttünk ötleteket. Először áttekintettük a kérdőívben legnépszerűbb helyen landoló ötleteket a bejárati udvar fejlesztésére.

Majd megvitattuk ezeket az Urbanity nevű vitatársas segítségével. Arra jutottunk, hogy bogyós növényekkel madarakat, fedett helyen álló csocsóasztallal és dartscal pedig diákokat tudnánk csalogatni a belső udvarba. A bejárati részt pedig egy “design szemetes kukával” dobnánk fel, amely  egyszerre díszíti és tartja tisztán a bejáratot.

Ezután a csapat egyik fele a bejárati részt gondolta újra. Elképzeléseink szerint reggelente a Jendra díszes kapuján lépünk be az iskolába, balról először a díszkiültetés és a nagy Jendra felirat üdvözöl minket, majd pedig a kékben pompázó bútorok pl. tájékoztató táblák, kukák, és a betonfal ücsörgői. A csapat másik fele a belső udvaron akciózott: papír, ragasztószalag, fonal és meglévő bútorok segítségével szemléltette, hol legyenek az új padok, a csocsóasztal, a babzsák, valamint a szabadtéri ülőszettek. Az ötleteket a nap végén bemutattuk a DEMO Egyesület szakembereinek, akik segítettek kiválasztani azt az ötletet, amit közösen is meg tudunk valósítani.




5. LÉPÉS: ALAKÍTUNK!?

A közösségi tervezést az alakítás követi. Ebben a lépésben első sorban olyan változásokra koncentrálunk, amelyeket magunk is, közösségi akció keretében meg tudunk valósítani. Együtt sok mindenen változtathatunk: megépíthetünk egy új bútort vagy játszóeszközt, átrendezhetjük az udvar egy részét, ültethetünk, gazolhatunk, és kisebb javításokat is elvégezhetünk.


A belső udvarra az ülőszettet, a bejárati udvarra a tájékoztató táblát választottuk ki a sok felmerülő ötlet közül megvalósításra, amelyek megalkotásában a DEMO Egyesület volt segítségünkre. Az Egyesület szakértői az általunk választott színek és szlogenek alapján megtervezték és előkészítették a bútorokat a két közösségi építő napra.

Az irányjelző tábla oldalait körfűrésszel vágtuk ki fa lapokból, majd dekopír fűrésszel kivágtuk az összeillesztés helyeit is. Megvitattuk, milyen feliratok legyenek a táblán, amit a második építési akción neon zöld graffiti sprével fújtunk fel az ultramarin táblára. Hamarosan következik a beton rögzítés, hogy a tábla minden időjárásban stabilan mutassa az irányt!

Két nap alatt készült el a három ülőszett is, amihez 6 padot és 3 asztalt kellett összeraknunk. Először versenyre furatokat készítettünk az előre leszabott alkatrészekre, majd lefestettük őket, végül pedig egy előkészített pad prototípus alapján összeszereltük azokat. Az asztalokat gumiabroncsokból készítettük el, amelyeket először egymáshoz csavaroztunk, majd felcsavaroztuk rájuk az általunk kiszabott asztallapokat. Végül ezeket is lefestettük piros, menta és kék színekre! 





PROJEKT EREDMÉNYEK

  • 9 részes foglalkozás sorozat 167 résztvevővel

  • 1 db kérdőív 42 szülő, 7 oktató, 235 technikus, 157 szakmunkás

  • 2 db közösségi építési nap

  • 1 db záró ünnepség és közösségi növényültetés

  • 30 fő x 16 óra iskolai közösségi szolgálat

  • 3 darab ülőszett (6 db pad 3 db kisasztallal), 1 db irányjelző tábla


// EN

DESIGN YOUR SCHOOL JENDRA!


In the framework of the NKA project "Design your school in Veszprém! - game-based schoolyard design for primary and secondary school students", project number 789133/00007, from 1 October 2022 to 30 April 2023, we worked on the community design of the schoolyard in Jendra!

What does this mean?  We followed the steps of the community design project, using creative and playful methods to brainstorm ideas for the schoolyard, and one of the ideas was implemented!


The steps of community schoolyard design

  • Step 1 WITH WHOM are we designing? Establish the design team
  • Step 2 WHERE are we? Understanding the situation and potential of the courtyard
  • Step 3 WHAT do we want? setting development goals and creating a vision
  • Step 4 HOW are we going to achieve it? formulating development ideas and strategy
  • Step 5: SHALL WE BUILD?! open space transformation through community action

STEP 1: WITH WHOM?


In this step, we prepare for community design and figure out who we are designing with. On the one hand, we create a design team with whom we will go through the WHERE-WHAT-HOW steps of community design in a series of creative sessions. On the other hand, we figure out who will be the people we will consult with on a point-by-point basis during the design process (e.g. through questionnaires, contests and voting).


Design team members:


  • Representatives of vocational students

  • Representatives of technical students

Other members of the school community:

  • Head teacher
  • whole student body
  • teaching staff
  • parents

External experts:

  • kultúrAktív Association: community design
  • DEMO Association: community installation

STEP 2: WHERE?

In this step, we examine our design site. The aim is therefore to take a visual survey of the schoolyard, to identify and summarise its current situation, its likes and dislikes, and its potential for future development.


In the first design session, we played a strategy board game in which we cleaned the schoolyard and built different things with the objects we found during the cleaning. In the first mission, we built a schoolyard with a teqball court, raised beds, benches and resting areas that provide a perfect balance of relaxation, play, sports and nature in the schoolyard. In the second and third game missions, we set up Jendra's schoolyard for student Olympics and quick sport opportunities.

After the introductory board game, we had a look around the schoolyard. We toured the schoolyard, which is hardly used on a daily basis, and marked the potential, strengths and weaknesses of each part of the schoolyard on a map.

We supplemented our own findings with a questionnaire survey, which we sent out to students, parents and teachers at the school. 




STEP 3: WHAT?

In this step, we ask ourselves what we want to change, improve, shape, preserve or maintain in the schoolyard. Based on the knowledge of the site, this step will lead to a shared vision and goals.


By walking around the space, observing and mapping it from a guided perspective, we drew up a concept of what part of the schoolyard could be used for. During our walk, the entrance and inner courtyards were the first to attract our attention. We imagined a fancy entrance with colourful directional signs and a giant Jendra sign welcoming us. In the courtyard, we loved the small pond and the tranquil atmosphere. We could imagine this as a place to stay outside during breaks, with plenty of seating and a game of darts or foosball.

The questionnaire sent out to school community members revealed that the Jendra students dream of a courtyard with community spaces that are as green and flowery as a park, which is cosy, modern, attractive and colourful. And for the inner courtyard, they proposed the creation of a "chill zone and relaxation area" for use by technical and vocational students between classes. 



STEP 4: HOW?

How do we achieve the dreams we set out in Step WHAT? This is what we think about in this design phase. We gather ideas for achieving our goals and turn them into a strategy: we look at what we can do in the short and medium term. The ideas selected for implementation are tested and fine-tuned in this step.


For the second time, we collected ideas for improving the entrance and inner courtyard. First we reviewed the most popular ideas for improving the entrance courtyard.

Then we discussed them using a debate board game called Urbanity. We came up with ideas to attract birds with berry plants and students with indoor foosball tables and darts. The entrance area could be brightened up with a "design bin" that would both decorate and keep the entrance clean.

Then one half of the team rethought the entrance. We envisioned entering the school in the morning through Jendra's ornate gateway, greeted first by the ornamental planting and large Jendra sign on the left, then by blue furniture such as information boards, bins and seating on the concrete wall. The other half of the team took action in the inner courtyard, using paper, tape, yarn and existing furniture to visualise where the new benches, foosball table, bean bag and outdoor seating should be. At the end of the day, the ideas were presented to the DEMO Association experts, who helped us choose an idea that we could implement together.



STEP 5: WE BUILD!?

The community design process is followed by building. In this step, we focus first on changes that we can make ourselves, through community action. Together, we can change a lot of things: build new furniture or play equipment, rearrange part of the schoolyard, plant, weed and make small repairs.


The seating set for the inner courtyard and the information board for the entrance area were selected from the many ideas that came up, with the help of the DEMO Association. The Association's experts designed and prepared the furniture for the two community building days based on the colours and slogans we chose.

We cut the sides of the signposts from wooden boards using a circular saw and then cut the joints using a decopir saw. We discussed what lettering to put on the sign, which we spray-painted onto the ultramarine sign with neon green graffiti spray paint on the second build. Concrete fixing will follow soon, so that the sign will be stable in all weathers!

In two days we also completed the three seating areas, which required us to assemble 6 benches and 3 tables. First we made holes in the pre-cut parts for a competition, then we painted them, and finally we assembled them based on a prepared bench prototype. We made the tables from tyres, which we first joined by screwing them together and then screwed the table tops we had cut out. Finally we painted them red, mint and blue!





PROJECT RESULTS

  • Series of 9 sessions with 167 participants
  • 1 questionnaire 42 parents, 7 trainers, 235 technicians, 157 apprentices
  • 2 community building days
  • 1 closing ceremony and community planting
  • 30 participants x 16 hours of school community service
  • 3 seating sets (6 benches with 3 small tables), 1 direction sign
























Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan