Ugrás a fő tartalomra

a kultúrAktív Egyesületről



Egyesületünk célja az épített környezet közvetítését és megismertetését célzó innovatív módszerek kidolgozása, alkalmazása és átadása. Olyan projekteket kezdeményezünk és támogatunk, amelyek fokozzák a kultúra, a művészet és a minket körülvevő épített környezet iránti érzékenységet, a passzív szemlélődéssel szemben a kritikus, elemző befogadást és értelmezést segítik elő. Hazánkban az elsők között foglalkozunk az épített környezeti neveléssel, amely a környezeti nevelést kiegészítve és az elvárosiasodás jelenségére reflektálva vizsgálja és értelmezi a városi környezetet.
Az egyesületet a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíjas kulturális menedzsereiként hoztuk létre 2010-ben. Azóta számos hazai és nemzetközi projektben és szakmai fórumon vettünk részt, aktív kutatói munkát végzünk, szakkönyveket és gyerekkönyveket publikálunk, valamint gyerekeket és pedagógusokat célzó programokat szervezünk.

Szeretnénk, ha az Épített környezeti nevelés blog, az Egyesület céljaival párhuzamosan, ernyőként fogná össze a hasonló kezdeményezéseket, hogy mások számára is elérhetőek és használhatóak legyenek a kutatások, publikációk, pedagógiai foglalkozások tapasztalatai és eredményei.
Blogunkon minden olyan szakmai és pedagógiai eseményt (kiállítás, fesztivál, könyv, gyermekprogram, játék, pályázat, konferencia) gyűjtünk, illetve közzé teszünk, amely kötődik az épített környezethez, építészeti-urbanisztikai neveléshez, örökségpedagógiához, művészetpedagógiához, szabadtéri múzeumpedagógiához, városkommunikációhoz és városi identitáshoz. Emellett a kultúrAktív aktuális projektjeiről is hírt adunk blogunkon.


Ha összezavarodtál, és nem tudod, hogy mit is jelent az épített környezeti nevelés, akkor figyelmedbe ajánljuk a módszertan bemutatását a mi az épített környezeti nevelés fül alatt.


Ha pedig szeretnéd kipróbálni gyerekfoglalkozásaidon, óráidon az épített környezeti nevelést, akkor figyelmedbe ajánljuk a módszertani börze fül alatt található játékokat, módszereket, amiket most kezdtünk el összegyűjteni magyar nyelven.


Minden hasonló kezdeményezésre nyitottak vagyunk, szívesen segítünk, szakértünk, ha tudunk.


Ha részletesebb információra van szükséged a kultúrAktív Egyesületről, akkor a honlapunk megtalálsz minket:
www.kulturaktiv.hu

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan