Ugrás a fő tartalomra

Könyvajánló: Bánki I. - Munkácsy L.: Petőfi Pest-Budája, Pest-Buda Petőfije


Rékától "kaptuk" a könyvet, akinek tanárai voltak a szerzők, és akik ezek szerint örömmel használták is saját könyvüket irodalom óráik színesebbé tételéhez. Sajnos nem találtam túl sok részletet a könyvről. Annyit lehet tudni, hogy 1998-ban a Flaccus Kiadó adta ki puha kötésben, 88 oldalas. Jó hír, hogy a könyv még most is beszerezhető, ráadásul elég olcsón! 400 és 800 ft körül mozog az ára. A bookline is több megvásárolható példányt jelez.

Megjegyzések

  1. Kiderül a könyv előszavából, hogy a Budapest modulfüzetek első darabja és célja a főváros, lakóhelyünk múltjának és jelenének megismerése. A reformkor társasági és irodalmi életéhez és Petőfi Sándor alakjához kerülünk közelebb. Itt most az építészeti sajátosságokat emelném ki.

    Ízelítő (kérdések-feladatok - a kötetből, középiskolás korosztály számára):

    - Gyűjtsd össze, kiknek állítottak emléket a Nemzeti Múzeum kertjében, és nézz utána, mivel érdemelték ki?

    - Hol alapítottak és milyen néven Pest területén hajógyárakat? Keress képet a hajógyár valamelyik híres termékéről - folyami, tengeri hajókról, darukról!

    - Mi őrzi ma Budapesten az első hidat építő mérnök emlékét?

    - A Lánchídhoz a mai pesti ember szemében szorosan hozzátartozik az Alagút. Nézz utána, hogy mikor épült, milyen céllal, milyen közlekedési igény kielégítésére!

    - A Nemzeti Színház épülete a mai Astoria Szállóban szemben állt 1839-től. Keressétek meg a helyét jelző táblát a Múzeum körút és Rákóczi út kereszteződésében, a Rákóczi úton! Milyen épület áll ott ma? Mi lett az egykori épület sorsa?

    - Keressétek fel az egykori Pilvax kávéház épületét! Milyen “intézmény” működik ott ma?

    - Miről kapta a Vérmező a nevét? Vajon miért állítottak itt szobrot Petőfinek?

    - Petőfi Irodalmi Múzeum. Olvasd le az épület bejárata mellett elhelyzetett tábláról, hogy mikor épült, kinek a tulajdonában volt a palota! Keresd meg az épület oldalfalán elhelyzett emléktáblát, és olvasd le róla, mi történt ott 1949-ben!

    - Belvárosunkban számos emlékhely őrzi Petőfi pesti tartózkodásának nyomát. Deák tér, Veres Pálné utca 24., Királyi Pál utca 18. Mikor épültek, mikor nyerték el mai külsejüket az épületek? Hogyan kapcsolódnak Petőfi életútjához? Milyen intézmények működnek ma bennük?

    A kötetben található egy városi séta, mely a Belvárost mutatja meg korabeli utcanevekkel és a Petőfi korában jelentős épületekkel. Ezekhez feladatok is kapcsolódnak.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan