2011. jún. 26.

Könyvajánló: Mosonyi Alíz: Mesék Budapestről

Magvető Kiadó a mesekönyvet még 1982-ben adta ki először, majd a sikerre való tekintettel 2000-ben még egyszer. Mindkét kiadáshoz a grafikát Háy Ágnes készítette. A '82-eshez tartozik a rózsaszín borító, a másodikhoz ez a narancs-sárga, kicsit átdolgozott. Mindkettő kemény borítású. A Pozsonyi Pagony 6-14 éves gyerekek számára ajánlja. A könyv egyetlen szépséghibája, hogy már nem igen lehet beszerezni. Talán még egy-egy antikváriumban...
Találtam egy recenziót még 1996-ból, melyet Bátky János jegyez, itt alább olvashatjátok. 

Mesekönyv: A metrón komoly emberek komolytalankodnak! (De meddig?) (Mosonyi Aliz-Háy Ágnes: Mesék Budapestről)

Még szerencse, hogy Budapestből van több is, nem csak ez a hétköznapi, büdös, zajos, retkes, hidrokefál példány, amely naponta próbára teszi - és az esetek nagy többségében el is veszíti - végtelen szeretetünket. Elsőre a jellegtelen világvárosi díszlet, az egyre vastagabb eurosmink alól kiütköző vadkeleti vonások tűnnek szembe, ez az egyszerre vonzó és taszító kettősség. (Mégis inkább taszító.) De én most nem is erre gondolok, hanem azokra a virtuális Budapestekre, amelyek az időben léteznek, és városlakók műveiben, akik már rég elutaztak innen.Van itt egy város, amely a reformkorban fogant, az egyesítéskor született és az ezredfordulón érett szép hajadonná. Kérője is került, egy Podmaniczky báró - ezt éppen Krúdytól tudjuk, akinek szintén megvolt a maga Budapestje, ahogy Adynak vagy Márainak is. Mostanság Lengyel Péter udvarolja leghevesebben a korosodó szépasszonyt, még viharos múltjának is utánanyomozott: Macskakő című nagyregényének hősnője a millenniumra készülő Budapest.Újabban már a gyerekeknek is van Budapestjük. Most jelent meg másodszor a Mosonyi Aliz-Háy Ágnes szerzőpáros könyve, a Mesék Budapestről. Az első kiadás még 1982-ben jött ki és tűnt is el, mint az aranyóra. Nem csoda, hiszen itt olvasható, itt látható! Amit tudni kell, amit látni kell Budapesten a gyerekeknek! Tizenkettő plusz egy fejezet, kicsit útikönyv is, de mégis inkább mesék. Történetek arról, hogy egy sovány kis falrafirka (név szerint a Hüje Rádai) lemászott a falról! (De hol?) Vagy arról, hogy a budai Várban eszik hat török! (De mit?)Amióta hozzánk került ez a könyv, azóta vezeti a listát, nincs is lista, mert három hete nem játszik már se Rémusz bácsi, se Füles és Micimackó, szünetelnek az olyan népszerű házi folytatásosak, mint A két batman kalandjai a két Európában vagy a Hogyan volt anyám kiskorában munkacímen futó széria.A mesék egy része súlyos bűnügyek körül forog - Ellopták az Operaházat! (De ki?) -, vannak köztük különös históriák és rejtélyes esetek - A Városligetben léghajó kapható! (De kinél?) -, abszurd drámák - A Margitszigeten vár egy hajótörött! (De mire?) - és kisded életképek - A Déli pályaudvaron pimaszkodnak a villanymozdonyok! (De kivel?). A történeteknek minden színhelye, minden részlete reális, a metró, az Állatkert, a budai cukrászda és az Operaház előtt strázsáló szfinxek, oda lehet menni, meg lehet nézni őket - kicsit most már más szemmel is, mint eddig. Mert ki tudja, hol bukkannak föl legközelebb a fővárosi lidércek, és hátha tényleg óriások feneke koptatta így ki a Gellérthegyen a csúszdákat, az meg nem is kérdés, hogy az Alagút ablakai mögött nem lakhat közönséges földi halandó, hanem csak sárkány. Budapesti lesi onnét az autókat, és várja, mikor jön arra a mesebeli ezüst Jaguár.A történetek megvannak rajzban is; semmiképp nem nevezném illusztrációnak Háy fekete-fehér képeit, amiket akár ki is lehet otthon színezni. Rafinált rajzok ezek, elsőre úgy festenek, mint együgyű gyerekfirkák, tüzetesebb vizsgálatra azonban kiderül, hogy mennyi néznivaló van rajtuk, rengeteg apró, szellemes részlet. Olyan részletek is, amik pontos másai a valóságnak, csak hát a valóságban járva-kelve ki nézi ilyen szemmel és ennyire ezeket az untig ismertnek vélt objektumokat? Látható itt Budapest elöl-, alul- meg fölülnézetből, hátsó, belső és titkos udvari nézetből, csak bámuljuk a perspektíva sokféle játékát, a térkép, a képregény és a képvers elemeinek boldog nászát. Most éppen a legkisebb mese a kedvenc, miszerint intőt kapott Petőfi Sándor egy pesti iskolában! (De melyikben?). Így szól:pesten van egy iskolaiskoláskorábapetőfi sándor járt odapetőfi ne mozogjona padban petőfi zavarja az órátpetőfi nem hozta el a tornaruhájátpetőfi eszik a pad alattARANYBETŰKKEL írták be az intőtpetőfi sándornak
Forrás: Magyar Narancs, VIII. évf. 38. szám, (1996.09.19. - 1996-09-19)



2 megjegyzés:

  1. Erről jut eszembe, hogy ...

    ... gimnazista koromban olvastam tanáraim (Bánki István, Munkácsy László) könyvét Petőfi Pest-Budája, Pest-Buda Petőfije címmel. A Flaccus Kiadónál jelent meg 1998-ban.

    Izgalmas irodalomóráinkon szóba került, hogy hol lakott Petőfi, hova járt Vörösmarty vacsorázni.

    VálaszTörlés
  2. Köszi Réka az infót, már írtunk is róla egy bejegyzést. ;)

    VálaszTörlés