Ugrás a fő tartalomra

Eger és a felnőttgyerek találkozása a Müezzinnel


Bízom benne, hogy minden olvasónk értesült már róla, hogy június 16-án volt a Tiéd a város sorozatunk negyedik kötetének, az Eger gyerekeknek a bemutatója.
Itt olvashatjátok az egyesületünk egyik tagjának, Katona Rékának a beszámolóját a kötetről és a városról: 

Heves megyei lány vagyok. Megszámlálhatatlan emlékmozaik: osztálykirándulás, táborélmény, családi esemény, díjátadó rakja ki az én Eger képemet. Ezekből építkezem: a minatretben szédültem, a hóstyák nevén merengtem, az Egri Csillagok olvasásával pedig igencsak szenvedtem - valahogy később mégis Gárdonyi írásait is megkedveltem.
Az egri helyszíneket és épületeket gyerekkoromtól fogva mindig is úgy tudtam elhelyezni a fejemben, hogy a Sárvári Cukrászdától merre találhatók. Nekem ez volt a központi hely és mostani egri látogatásomkor is ide vezetett először utam egy gombóc vaníliafagyiért. A legkedvesebb villanás a múltból mégis, ahogy a családi videón állok és az egri várbástyáról mondom a kamerába “Most a Dobó teret látjuk”, így a központi teret és a várat is könnyen beillesztettem a későbbi szépasszonyvölgyi borozgatások emléke mellé.

Egy idei nyár éjszakán valami egészen új Eger-érzést ismertem meg. Emellett van egy gyanúm, hogy ez a kellemes hely újra és újra meg fog lepni engem. Azért utaztam a városba, hogy részt vegyek az Eger gyerekeknek című kötet bemutatóján, mely könyv a kultúrAktív Egyesület és a Part Egyesület gondozásában Szlaukó Mónika egri családanya tollából és Fekete Valér egri grafikus-tanár illusztrációival jelent meg a Tiéd a város sorozat negyedik köteteként.




Ezúttal a bolondos, kedvesen pityókás hangulatú Müezzin - a kötet vezető figurája - személyesen vezetett végig a városon engem. Feltételezem, hogy beleragadt a minatretbe, azért hurcolássza magán azt, elválaszthatatlanok lettek. Kirándul, teázik a szőnyegén, bábozik, agyagozik és még mi mindent csinál ő a könyvben! Különösen a bajsza, szakálla és az állandóan vigyorgó szája tetszik, emiatt azonnal szimpatikus lett nekem.
A Müezzin folyamatosan reflektál a városra, felhívja a figyelmünket, mit csinálhatnánk másképp, elgondolkodtat minket. Fekete Valér, a város elismert garfikusművésze helyi utcai akciókkal bombázza a lakosságot: falakon, építési területeken találkozhatunk munkáival, mégis leginkább képeslapjai és az utcafronton ideiglenesen elhelyezett kövekről, falakról kikandikáló alakjai ragadtak meg.

A várban kezdtem el olvasni a könyvet. A híres egriek történeti vonatkozásai mellett karikatúráik megnevettettek, aztán rátértem az idővonal tanulmányozására, ahol az egri történelem fontos eseményei, majd pedig a változó város fejezetben a múlt illékony és maradandó aspektusai kötöttek le.






Jótanácsokat kaptam a Müezzintől Az én városom fejezetben. Majd megfejthettem Eger címerét. Építőanyagokat és különböző korok építészeti jegyeit bogarásztam. Végre terveztem magamnak ökoházat (már azt is tudom, hol helyezném el) és megkerestem a legszebb műemléképületet (én a Servita úton találtam rá).
A várban a számomra legmegnyugtatóbb építészeti helybe csak úgy belebotlottam, ott az egykori székesegyház romjain ülve egy órát merengtem, ezután felsétáltam a könyv feladatait követve a püspöki palotába. Mindenképp úgy éreztem, hogy Gárdonyi sírjánál is tiszteletemet kell tennem.
Sajnos közelről még nem merültem el a török építészet rejtelmeiben, de leközelebb biztosan nem hagyom ki a fürdőket. Szerencsére van egy épület, amit feltétlenül fel szerettem volna keresni és a könyv oda is vezetett: megtaláltam a Kepes Intézetet telis-tele igencsak elgondolkodtató kortárs műalkotásokkal.
És ez még csak a kezdet! Nem jártam be a kazamatákat, nem jutottam be a Varázstoronyba és színházba sem mentem. Akárhogy lapozgatom a könyvet, egyrecsak azt érzem, hogy vissza kell mennem, hogy megismerjem a város eddig számomra még ismeretelen épületeit, minél többet megtudjak róluk és egyre-egyre figyelmesebb és fogékonyabb legyek saját Heves megyei hagyományaimra, értékeimre. Köszönöm a kötet munkatársainak, hogy felhívták erre a figyelmem, elgondolkodtattak és újra izgalmassá tették Egert felnőtt és gyerekszemmel.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...