Ugrás a fő tartalomra

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben


Életkor: 4-6 éves kor
Időtartam: kb. 30 perc
Anyagszükséglet:
1. olló, cellux, filctoll, pausz papír
2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető)
3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető)
Előkészítés: -
Cél: 
Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat
Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben: Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit
Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével

Építészeti alapelvek/vonatkozás:
Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja.
A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes formák között.
A vizuális gondolkodás kulcsa az épített környezeti tudatosság.

Használt szókészlet:
Forma
Kör
Félkör
Téglalap
Háromszög
Négyzet

Feladat:
1. Bemutatjuk az egyszerűbb 2 dimenziós formákat: kör, félkör, téglalap, háromszög, négyzet (1. kép)



2. A gyerekek keressenek ilyen formákat a körülöttük lévő környezetben, osztályteremben. Jelöljük meg az általuk példaként hozott tárgyakat.
3. A gyerekek beszélgessenek kicsit a formákról.
Ismételjék el a nevüket.
Határozzák meg együtt a hasonlóságokat és a különbségeket
4. A gyerekek vágják ki a formákat papírból! (1. kép)
5. Mutassunk a gyerekeknek különböző épületekről képeket (2-5. kép), amiken közösen felfedezhetik a tanult formákat az épületeken. Mondassuk el hangosan, hogy melyik képen milyen formát látnak.
A foglalkozást vezető pedagógus mutathat a gyerekek lakókörnyezetében található épületekről is fotókat, amely így jobban segíti megérteni a gyerekeknek a saját környezetüket.
Készítsünk másolatokat a fotókról és a gyerekek helyezzenek pausz papírt a fotókra, majd rajzolják be filctollal a felismert formákat az épületeken, majd vágják ki azokat a pausz papírból.





Forrás: Curriculum Guide. Architectures - It’s Elementary! Kindergarten

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan