2013. jún. 24.

Térképzeld el! pályázat és városismereti kalandséta

A NextArt Galéria és a kultúrAktív Egyesület Térképzeld el! címmel közös helyismereti rajzpályázatot írt ki 2012. őszén az V. kerületi általános iskolák számára. A pályázatra érkező munkákból mini kiállítást szervezett a Galéria, ahol díjátadó keretében köszöntötték a legjobb térképeket. A nyertes munkákat készítő gyerekek városismereti kalandozáson vehettek részt a Szabadság téren.



Térképzeld el! 

A NextArt Galéria és a kultúrAktív Egyesület közös pályázatának célja egy V. kerületi, szubjektív útvonalterv létrehozása volt, amelyet egy képzeletbeli külföldi barátnak lehetett címezni. Kifejezetten olyan, egy délután alatt bejárható sétaútvonalakat vártunk, amelyek a kerületben iskolába járó gyerekek számára érdekes helyszíneket, és látnivalókat (épületeket, tereket, parkokat, stb.), esetleg ezekhez kapcsolódó történeteket mutatnak be. Az útvonalterv egyik állomásaként lehetőség volt egy személyes üzenetet elhelyezni a NextArt Galéria kirakatában.
A pályázatra beérkező munkákat két korosztály szerint értékeltük és jutalmaztuk: alsó és felső tagozatos gyerekek. A díjátadóra 2013. május 14-én került sor a NextArt Galériában, az Aulich utcában.




Az alsó tagozatos pályázó csapatok közül a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium 2. osztályos csapatának pályaműve esetében díjaztuk a levélformátum megjelenését, amelynek tartalma és megfogalmazása messzemenően tanúskodott a pályázati kiírásban megadott feladat alapos megértéséről. Örömmel vettük számba a többiekétől eltérő választott helyszínek sokféleségét, az ezekről készült rajzok látásmódjának egyediségét és megkapó gyermeki báját, illetve a képecskékhez fűzött kommentárok természetes őszinteségét és kedves humorát.



A hasonló sémára, azaz egy-egy talált térkép részletének beemelésével és kiegészítésével készült útvonaltervek közül kiemelkedett a térképek nézegetése során szerzett vizuális tapasztalatról árulkodó, a kiválasztott városrészletet következetesen felülnézetből ábrázoló  3.a osztályos Nagy Bendegúz és Vándorffy András pályaműve, amely izgalmasan expresszív, élénk és kifejezően egyedi színhasználatával is könnyen megkülönböztethető kortársaik alkotásai közül. Mindketten szintén a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium tanulói. 



A felső tagozatos pályázók közül a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium 7. b-s tanulói egy vizuálisan izgalmas V. kerületi kollázzsá alakították útvonaltervüket, amely szinte túlburjánzik a csapattagok egyéni élményeit bemutató rajzok kupacával. A pályaművek között párhuzam nélkül álló megoldást mutatva V. kerületi térképükön a Duna folyásának ívéhez illeszkedő partvonal mentén egymás mellé felsorakoztatott, jellemző élénk színmezőkkel jelezték a kerület egyes részeit, amelyen a kevés megadott információ ellenére mégsem jelenthet gondot a tájékozódás. A hagyományos térképek bogarászásának élménye idéződhet fel a képecskékhez fűzött megjegyzések betűzgetése közben.



Lényegre törő, összegzésre képes látásmód mellett az V. kerület köztéri szobrainak szeretetéről árulkodik a Váci utcai Ének-Zene Általános Iskola két 5.a osztályos tanulójának, Demeter Dávid és Kovács Gergely rajza, amely a beküldött pályaművek közül talán a leginkább értékelhető egy szubjektív térképként. A kerületre jellemző természeti és épített elemek (Duna-part, hidak, főútvonalak) elnagyolt jelszerűségében is kifejező megjelenítésével, a kerület legjellemzőbb épületeit felidéző rajzos részletekkel, és a térképek jelkészletére emlékeztető egyedi jelzések kombinációjából egy megjelenésében is vonzó személyes térkép született, amelynek bejárása sok-sok szobrászati és építészeti látnivalót ígér.



Városismereti kalandséta

A pályázat nyertesei egy-egy városismereti sétán, játékon vehettek részt a Szabadság téren a NextArt Galéria, a kultúrAktív Egyesület és Gődény Éva (Ludbriko) szervezésében 2013. május 15-én. A sétán a Szabadság tér történetére, a térre jellemző építészeti és művészettörténeti elemekre, a (téren való) tájékozódásra kívántuk felhívni a figyelmet. Ebben segítségünkre volt Hermész, az ókori istenek hírnöke, a kereskedők védelmezője, aki a kereskedelemmel és pénzforgalommal foglalkozó vállalatok épületei között kalauzolta a gyerekeket, amelyek meghatározzák a tér építészetét és reprezentatív karakterét.

Felső tagozatosok

A felső tagozatosokkal négy csoportot, négy állomást alakítottunk ki, a gyerekek vetésforgóban járták végig az állomásokat, csapatmunkában kellett megoldaniuk a feladványokat, amelyek a következők voltak. A sétára 1-1,5 óra állt rendelkezésünkre.

1. Négy érzékszerves játék
Mindegyik csapat kapott egy érzékszervet (látást, hallást, tapintást vagy szaglást), és csak ezzel az egy érzékszervvel kellett megfigyelnie a Szabadság teret. A megfigyelésekre 15 percet kaptak a gyerekek, miután találkoztunk, és megbeszéltük, hogy ki mit tapasztalt, milyen új részleteket fedezett fel, amit korábban nem vett észre.

2. Építészet 
A/ Az egykori Adriai Tengeri Hajózási Vállalat (Szabadság tér 16.) székházának homlokzatán lévő tengerészeti motívumokat kellett megvizsgálnia a gyerekeknek, és kitalálni, hogy vajon mivel foglalkozhatott az egykor itt működő székház.



B/ Majd a szomszédos historizáló épület (Szabadság tér 15.) alapján egy historizáló homlokzatot kellett összeállítaniuk előre megadott elemekből, ezáltal ismerkedve a korszak építészeti jellegzetességeivel.



C/ Ezen az épületen (Szabadság tér 15.) található Budapest első köztéri Kossuth szobrát magába foglaló timpanonja. A gyerekeknek a puzzle szerűen szétvágott Kossuth-timpanont kellett összeilleszteniük, ill. megkompinálniuk az egyes elemeket egy háromszög alakú formába.



3. Köztéri szobrok 
A Szabadság téren sok köztéri olyan szobor található, amelyek a tér történetét dolgozzák fel, ezekre szerettük volna felhívni a figyelmet különböző rejtvények és feladványok segítségével, amelyeket csak akkor fejthettek meg a gyerekek, ha végiglátogatták mindegyik általunk kijelölt köztéri emlékművet.






4. Térkép a Szabadság térről
A gyerekeknek egy vaktérképen először be kellett jelölniük négy különböző színnel a térre jellemző burkolatokat: füves, homokos, macskaköves, aszfalttal borított.
Ezután együtt megvizsgáltuk a környező utcák neveit, amelyek jelölve voltak a vaktérképen. Ez alapján megállapíthatták, hogy a tér története szorosan összefüggöt az 1848-as szabadságharc történetével.
Végül pedig előre megadott, tipikusan köztereken végezhető tevékenységeket, jelenségeket (babakocsit toló anyuka, kutyasétáltatás, gördeszkázás, galambokat etető néni, piknikezés) kellett elhelyezniük a téren, megtalálni azokat a helyeket, ahol szerintük (!) ezek kényelmesen végezhetőek.



Alsó tagozatosok

15 második osztályos gyerek vett részt a sétán, amire 1 óra állt rendelkezésre. Mivel az olvasás és feladatmegoldás ebben a korban még időigényesebb, ezért a történetmesélés, beszélgetés – kérdés, felelet, a játékos, közösen megoldandó feladatok kerültek előtérbe. 
A séta vezérmotívuma az időutazás volt. A tér északi részén álló, öreg tölgynél indult képzeletbeli időgépünk, hogy megtudjuk, milyen is volt a tér, mikor kis vessző volt a ma már göcsörtös, sokat látott tölgyfa. 
Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság székházánál (Szabadság tér 16.) épp úgy, mint a felsősök, ők is kitalálták, mivel foglalkozhatott az építtető cég.  Miután megbeszéltük, hogyan kapcsolódott Magyarország a tengerhez, és hogy később az első Duna-tengerjáró hajó megépítésével már a fővárosból folyt az áruszállítás, a teret, és a környező utcákat ábrázoló vázlatos térképen beazonosítottuk azt, hogy a tér melyik részén állunk, és hogy hol lehet a Duna.
Múltbéli sétánkon egy elegáns pár kért tőlünk segítséget, nem találták a várkastélyra emlékeztető épületet, pedig az abban lévő kávéházba szerettek volna elmenni. A gyerekek lelkesen forgatták a fejüket, és szaladtak a soktornyú, egykori Sváb-házhoz (Szabadság tér 13.).



A kérdésre kitalálták, hogy az épület falán elhelyezett emléktáblával lehetne a ma élők tudtára adni, hogy itt hajdan egy híres és díszes kávéház működött.
Miután megbeszéltük, hogy az emléktáblákon kívül a szobrokkal lehet emléket állítani a múltnak, mindenki elmondhatta, hogy ő kinek, vagy minek állítani szobrot („a családomnak”, „nagyapámnak”, „a kutyámnak”, „mindenkinek”).



Az első köztéri Kossuth szobor felkutatása után versenyfutás következett szobortól szoborig. A cél az Újépület emlékműve volt. Míg kifújták magukat meghallgatták a kaszárnya udvarán rendezett első európai szabadtéri sportesemény történetét.
Itt a fűben ülve az érzékszerves játék egy elemét, a hallást kiemelve figyelték meg a teret. 
A teret egykor nyüzsgéssel betöltő tévészékházra emlékezve tévés játékkal fejeztük be a sétát. Három csoport alakult, minden csoportból egy-egy riporter pár a volt székház lépcsőin készített kedvcsináló riportot a Szabadság térhez.
A Galériába visszaérve emléktérképet rajzoltak a már említett vázlatos (vak)térképre.





A nagyok először „kamaszosan” álltak neki a feladatoknak, de a végén bevonódtak és élvezték a városi kalandokat. Többen megjegyezték, hogy eddig nem is vették észre, hogy ennyi minden van a téren, pedig minden nap áthaladnak rajta. Olyan gyerekek is akadtak, akik bejöltek minket a Facebookon ismerősnek. A kisebbek mindvégig nagyon lelkesek és együttműködőek voltak a városismereti játékok során. 

A pályázat és a városismereti séta olyan sikeres volt, hogy annak folytatásaképp a NextArt Galéria egy másik városismereti pedagógiai projektbe is belekezd majd a 2013/14-es őszi iskolai félévben, amelyben Budapest vízzel kapcsolatos helyszíneit lehet majd megismerni. A részletek egyelőre tervezés alatt állnak, tájékoztatás majd augusztus, szeptember körül várható.


Böhler Nóra, Gődény Éva, Szolga Zsófia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése