Ugrás a fő tartalomra

A pesti zsidónegyed gyerekeknek


A kultúrAktív Egyesület Tiéd a város című helyismereti könyvsorozat legújabb kötete, A pesti zsidónegyed gyerekeknek címmel 2013 márciusában került bemutatásra. A könyv Budapest főváros építészeti és társadalmi problémákkal terhelt városrészével foglalkozik, amely két belvárosi kerület találkozásánál fekszik, és amelynek a közbeszédben elterjedt elnevezésében (pesti zsidónegyed) nincs egyetértés. Ezeken a feszültségeken igyekszik oldani a könyv, hogy a gyerekek megtanulják meglátni és értelmezni a történeti és a kulturális értékeket, a városi infrastruktúra működését, és a kortárs városi jelenségeket. A megismeréssel szorosabbra fűzhető a gyerekek kapcsolata és kötődése (lakó)környezetükhöz, ami által növelhető a felelősségérzetük iránta, ami pedig azért fontos, hogy később, ha felnőnek, részt vegyenek a formálásában is.


A sorozat törekszik a lehető legtöbb információt kérdéssel, feladattal vagy illusztrációval megfogalmazni, amiben az utóbbinak igen fontos szerep jut: az illusztrációk egyenértékű kiegészítői a szövegnek. Mint tudjuk, a kép nagyon erősen rögzül a memóriánkban, így a képekkel néha még több és frappánsabban megfogalmazott információt is át lehet adni a gyerekeknek. 


A többi kötethez hasonlóan, itt is a kiadványban szereplő épületek és helyszínek között a gyerekeket vezető figurák kalauzolják: a zsidónegyedben Erzsébetváros címeréről szökik meg a bölcs Oroszlán, és Griff, a szárnyas bohóc.


A könyv vezető illusztrátora Nosek Mimma, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett grafikus volt. A grafikák elkészítésében a szerző, Szolga Zsófia is közreműködött. Az építészeti és kultúrtörténeti háttérkutatásban Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze segített. A kiadványt szakmailag lektorálta Götz Eszter, újságíró és Katona Réka, művészettörténész és neveléselmélet szakos doktorandusz, a nyelvi lektorációt Sebestyén Ágnes, művészettörténész, a sorozat egyik szerkesztője végezte.
A könyvet, a Bálint Ház és az NKA támogatásának köszönhetően 1000 példányszámban nyomtathattuk, és 2600 forintért megvásárolható számos belvárosi, főleg független könyvesboltban.

A könyv öt fejezetre oszlik, amelyben a város különböző rétegeit, szintjeit, nézőpontjait ismerhetik meg a gyerekek. 
Az első fejezetben (Az én városom) a gyerekek megtudhatják, hol helyezkedik el a pesti zsidónegyed, és hogy milyen dilemmák övezik a városrész elnevezését. Lerajzolhatják saját kötődési pontjaikat a zsidónegyedhez, és a negyed rövid története is bemutatásra kerül. 


Az Épített örökségünk című fejezetben a műemlékvédelem fontosságára, az épített környezet kialakításában szerepet játszó építészek szerepére és az épületeken (faragványok, szimbólumok), illetve az utcákon lévő egyéb részletekre (utcabútorok, köztéri szobrok) hívjuk fel a figyelmet nyomkereső játékok segítségével. A gyerek tervezhetnek köztéri szobrot annak, akinek ők tartják fontosnak, és helyszínt is kell hozzá választani a pesti zsidónegyedben.


A Zöld város című fejezet a zsidónegyedre jellemző igen kevés zöldfelülettel, illetve azok hiányával, az alternatív zöldesítés lehetőségeivel foglalkozik. Nem csak a játszótereken, de a zsidónegyed utcáin is lehetőség van játékra. A gyerekek meg tudhatják, hogy hol, ha kitöltik a keresztrejtvényt. 


Az Élet a városban című fejezet a köztereken végezhető sokféle tevékenység bemutatásával indul. Utána a negyedben található számos zsinagóga és templom épületét hasonlíthatják össze a gyerekek; a kulturális intézményeket, zenei koncerteket, és kulturális fesztiválokat pedig egy társasjáték keretében járhatják végig. Bábszínházat szelektív hulladékból állíthatnak elő, a Griff és Oroszlán figuráit tartalmazó bábokat pedig a könyv végéről vághatják ki. Ernst Lajos művészetpártoló tevékenységét az Ernst Múzeumban ismerhetik meg, a Zsidó Múzeumot és a Zsidó Levéltárat is érdemes felkeresniük. A piacon friss zöldséget és gyümölcsöt lehet vásárolni, az éttermekben pedig a különböző népek konyhái közül válogathatunk. 


A Működő város című fejezetben a város infrastruktúráját mutatjuk be. Honnan jön az áram? Hova folyik el a víz? Mivel fűtünk? Ezekre a kérdésekre játékos módon találhatnak válaszokat. A zsidónegyed sajátossága, hogy leggyorsabban biciklivel és gyalog jutunk el célunkhoz. Az akadálymentesítésről se feledkezzünk meg, hogy minden embertársunk eljuthasson az iskolába, a piacra, a játszótérre. A gyerekeknek meg kell vizsgálniuk saját iskolájukat, hogy egy testi fogyatékkal élő tanulótársuk számára ugyanúgy elérhető-e a tanterem, az étkező, a mosdó. Figyeljünk a környezetünk tisztán tarására is, és ha lehet, szelektíven gyűjtsük a szemetet, hogy a szemétkupacok ne árasszák el lakókörnyezetünket.


A könyv egy irodalmi séta útvonallal (Irodalmi nyomolvasás) zárul, ahol Krúdy Gyula, Rejtő Jenő, Blaha Lujza, Petőfi Sándor és a Móra Gyerekkönyvkiadó írói nyomába eredhetünk.


A könyv végén név- és tárgymutató, valamint megoldó kulcs segíti a feladatok feldolgozását, amelyet akár iskolai környezetben, akár a gyerekek önállóan vagy szülői segítséggel is elvégezhetnek.

A kiadvány március 19-én, kedden került bemutatóra a Massolit Kávézóban (Nagy Diófa u. 30.). A könyvbemutatót gyerekeknek szóló városismereti játék előzte meg a Klauzál téren, amelyre sajnos csak egy kisfiú és pár játékos kedvű felnőtt érkezett, így összesen heten játszottuk el a négy érzékszerves játékot a könyvből. A könyvbemutató a Negyed6Negyed7 fesztivál részeként került bemutatásra, így a szervezésében és a kommunikációban a fesztivál szervezőit, a Marom Klub Egyesületet illeti a köszenet. 

A könyvet bemutatták:
Beleznay Éva, volt budapesti főépítész, aki a könyv helytörténeti kutatását segítette
Merker Dávid, a BUPAP képviseletében 
Schönberger Ádám, a Marom Klub Egyesület elnöke 
Szolga Zsófia, szerző, kultúrAktív Egyesület 
A beszélgetést moderálta Tamás Zsuzsa, irodalmár, a Meseutca.hu szerkesztője.

A képet Vadas János készítette.

A képet Vadas János készítette.

A képet Vadas János készítette.

A képet Vadas János készítette.

A Héber betűk napja II. – Családkutatók napján a Zsidó Levéltárban az Itt lakott Rosenthal című kiállításhoz kapcsolódva zsidónegyed sétát tartottunk gyerekeknek március 10-én. A kiállítás egy szimbolikus család, a Rosenthalok életén keresztül enged bepillantást a pesti zsidónegyed történetébe. A személyes és vallási tárgyak, a helyszínek és a konkrét személyek egy interaktív zsidónegyed térképen találkoznak össze, ahol a látogató a kiállítás kutatási anyagában böngészhet.
A gyereksétát a kiállításban bemutatott tárgyak helyszínére fűztük fel, ahol a kultúrAktív által kiadott könyv alapján játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek a gyerekek a helyszínek, és ezáltal a városrész történetével.

Szintén a Negyed6Negyed7 fesztivál keretében, ill. a BUPAP együttműködésében 2013. március 31-én 11-13:30-ig A pesti zsidónegyed gyerekeknek címmel gyereksétát tartottunk a zsidónegyedben. A séta nagyon jól sikerült, mert a kitartó egész napos eső ellenére hét gyerek érkezett, akik végigcsinálták a sétát. A séta állomásait a könyv alapján alakítottuk ki. A városrészről egy átfogó képet próbáltunk nyújtani pár ikonikus helyszín és jellemző helyi ügy bemutatásán keresztül. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógánál a városrész kialakulását mutattuk be, és megvizsgáltuk az épület homlokzatát, hogy összehasonlíthassuk a Terézvárosi plébániatemploméval. Majd meglátogattuk a Pekáry-házat, ahol egykor Krúdy Gyula élt. A ház belső udvarán a műemlékvédelemről beszélgettünk. Majd a Klauzál téren négy különböző érzékszervünkkel fedezhettük fel a tér eddig meg nem figyelt részleteit. Utána a Kőleves étteremben a zsidónegyed kulináris arcával ismerkedtünk, a gyerekek megnézhették, hogy működik a sörcsap és az étterem konyhája. Majd egy átrajzolt térképen bejelölték a zsidónegyed közlekedési csomópontjait, útvonalait és a kerülethatárokat.

A képet Tóth Masa készítette.

A képet Tóth Masa készítette.

A képet Tóth Masa készítette.

A képet Tóth Masa készítette.

A sikeres gyerekséta folytatásaképp az újonnan induló Hosszúlépéssel, az alternatív városnézésekkel foglalkozó projekttel folytatódik az együttműködés, ahol szintén A pesti zsidónegyed gyerekeknek című könyvre épül az útvonal. A nyári szünetben szünetelnek a gyerekséták, a 2013. szeptemberi iskolakezdéssel folytatjuk a programszervezést. 

A Bálint Ház támogatásának köszönhetően 166 db könyvet osztanak ki 2013-ban a nyári szarvasi zsidó kulturális tábor gyerekei számára, akik otthon egyedül, vagy testvéreikkel, szüleikkel és nagyszüleikkel ismerkedhetnek a pesti zsidónegyeddel. 

A kiadványra épülve, a Tiéd a város sorozat többi kötetéhez hasonlóan, most is tervezünk további gyerekfoglalkozásokat és szakmai programokat, ezért szívesen fogadunk megkereséseket iskolák, óvodák, pedagógusok és más érdeklődők részéről. Elérhetőségeink megtalálhatóak itt, az épített környezeti nevelés blogon, a honlapunkon és a kiadványban is.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan