Ugrás a fő tartalomra

Dunai foglalkozások a Danube Flow-val

Idén két gyerekfoglalkozáson vettünk részt a Danube Flow szervezésében: a gyereknapon május 26-án a Margitszigeten, és a Duna Napon június 29-én a Kopaszi gáton. A cél mindkét esetben az volt, hogy a Dunát és annak fenntartható hasznosítását népszerűsítsük.

„A Duna több millió ember életének része, elsősorban ivóvíz és energia ellátást biztosít, valamint teret ad a folyami közlekedésnek és szállításnak. A folyó mentén élő magyarok többsége ezt természetesnek veszi, más kontextusban azonban nem gondol a folyóra. Ugyanakkor a folyó Magyarország és Európa egyik legnagyobb természeti kincse, a Duna-part pedig a kikapcsolódás, a sport és családi programok helyszíneként is szolgálhat. Ez a lehetőség a Duna-menti magyar városok nagy részében kiaknázatlan, a lakosok számára sokszor megközelíthetetlen a folyó és annak partja.”– ezen szeretne változtatni a Danube Flow csapata.

A gyerekfoglalkozásokat a Dunához és a városban jelenlévő vizes egységekhez kapcsolódó épületekre fűztük fel, amivel a városi életben a Duna és a víz különböző felhasználására és szerepére szerettük volna felhívni a gyerekek figyelmét. A Margitszigeten a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodára és a margitszigeti víztoronyra emlékezve uszodát és víztornyot makettezhettek a gyerekek szelektív hulladékból (tejes doboz, pet palack, fogkrém doboz, stb.) és színes papírból. A Kopaszi gáton pedig csónakházat és hajót építettünk szintén hulladékból.






A Meríts a Dunából - ha szomjazod a tudást játéktár további elemeivel találkozhattak a gyerekek a további állomásokon. Lehetett közlekedő edényekkel játszani, mikroszkóp alatt megvizsgálni a Duna vizét, elhelyezni a budapesti hidakat a Dunán, vizát kirakni óriás puzzle-ből, egy esőcsepp útját végigkövetni, vizákat simogatni egy medencében, és a Dunával kapcsolatos kvíz játékon részt venni. Aki minden állomást végigjárt, Dunakavicsot kapott és indulhatott a versenyen, amin dunai hajózásra lehetett jegyet nyerni.

A programok nagyon sikeresen zajlottak, mindkét alkalommal sok érdeklődő gyerek érkezett, akik a szüleikkel kitartóan végigjárták az állomásokat. A gyerekek sokszínűen oldották meg a makettezést, és nem csak a felajánlott építmények születtek meg, de sok más kreatív ötlet is, mint például a vízibusz.
Köszönjük a segítséget Wittmann Blankának és Zöldi Annának a foglalkozásokon való részvételért.

A fotókat Csepeli Eszter és Vértesi Maya készítette.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...