Ugrás a fő tartalomra

Építészet és város - foglalkozássorozat középiskolásoknak

2013-ban a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. foglalkozás-sorozatokat indított pécsi középiskolások számára az építészet, a kesztyű kézművesség, a fotográfia és az elektronikus sajtó kreatív területeken. A kultúrAktív Egyesület az építészeti foglalkozásokon működik közre, amelyek szakmai vezetője Bencze Zoltán építész.


A fél éven át tartó foglalkozássorozat célja, hogy érzékennyé tegye a részt vevő fiatalokat az építészeti és városi témák iránt, megismerkedjenek a területhez kapcsolódó továbbtanulási lehetőségekkel, sikeres építészekkel és tervezőkkel, és közösen gondolkodjanak az épített környezetről.

A tavaszi félévben 14 foglalkozás került megrendezésre, ebből a kultúraktív képviseletében Tóth Eszter az alábbi foglalkozásokat tartotta:

-    Bevezetés: Mi a város?
-    Várostörténet: A római város
-    Várostörténet: A középkortól napjainkig
-    Közterek: Mi a köztér?
-    Közterek: Közterek minősége
-    Tervezés: A Balokány átalakítása




Az őszi félévben új csapattal folytattuk a foglalkozásokat, ezek összefoglalóját a blogunkon olvashatjátok!

Első foglalkozás: A város

Az első kultúrAktívos Építészet és város foglalkozásunkon a várossal foglalkoztunk. Megpróbáltunk megfogalmazni egy általános meghatározást, felmértük, hogy milyen a saját városképünk, és megnéztük, hogy milyen szempontokból lehet vizsgálni a városi jelenségeket.

Egy bemelegítő feladat után mentális térképeket rajzoltunk. Vajon ki hogyan látja a várost? Először a fejünkben lévő város határait rajzoltuk meg. Majd a fontosabb tájékozódási pontokat. Ezután az ezeket összekötő útvonalakat és csomópontokat. Végül bemutattuk egymásnak a térképeket és összehasonlítottuk őket. Természetesen mindenki teljesen más térképet rajzolt Pécsről, más helyszíneket emelt ki, más határokat határozott meg. Megvitattuk, hogy mik a hasonlóságok, hol vannak a legnagyobb különbségek és miért térnek el egymástól a fejünkben lévő mentális térképek. 




Ezután négyfős kiscsoportokban dolgoztunk, és az volt a feladat, hogy írjunk egy meghatározást a városról. Az amúgy sem könnyű feladatot nehezítette, hogy szerepeket osztottunk ki: volt egy szociológus, egy földrajz tudós, egy politikus és egy várostervező minden csapatban. Mindenki kapott egy, a szerepének megfelelő rövid szöveget, amiből megismerhette az általa képviselt szempontot. Természetesen mindenkinek nagyon más elképzelése volt arról, hogy mi is az a város, és milyen kritériumok alapján lehet meghatározni. Volt, ahol heves vita alakult ki, azonban végül nagyon jó megoldások születtek. Az egyik csapat írásban foglalta össze a véleményét:

A város nagyobb népességcsoport viszonylag kis területre koncentrált állandó lakhelye. A város sajátos életformával rendelkezik, amelynek minősége lélekszámától, népsűrűségétől, és funkcionális típusától függ. Az életminőséget meghatározzák a közigazgatási és egyéb intézmények és az épített környezet minősége, illetve a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás.

A másik csapat vizuálisan ábrázolta a város definícióját: 


Folyt. köv. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...