2014. jan. 15.

Építészet és város - a foglalkozássorozat folytatódik

Második foglalkozás: Közterek


A második foglalkozáson felidéztük a város különböző meghatározásait, majd két csoportban szócikket írtunk Pécs városáról. Ha összesen 10 mondattal kellene leírnunk a városunkat egy lexikonba, akkor milyen információk kerülnének a leírásba? 




Az egyik csapat a következő eredményre jutott:

Pécs Baranya megye székhelye. A Mecsek déli oldalán fekvő, nagy történelmi múlttal rendelkező egyetemi város. 1367-ben létesült az első egyetem, a város már akkor is kulturális központ volt, ahol Janus Pannonius is tevékenykedett. Történelmi múltját felidézik neves látnivalói: dzsámi, székesegyház,  barbakán és a városfal, az ókori sírkamrák, amelyek a római korból maradtak ránk. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Ekkor városfejlesztési program valósult meg, melynek keretében megépült a Kodály Központ, a Zsolnay negyed és a Tudásközpont. A város a megközelítés központjából kedvező: autópályán, buszjáratokkal, vonattal vagy kisrepülővel.

A másik csapat a következő cikket írta a városról:

Pécs Magyarország dél-nyugati részén, a Mecsek-hegység lábánál elhelyezkedő város, melynek éghajlata szubmediterrán. Pécset északról határoló Mecsek hegységet mérsékelt övi erdők jellemzik, de Magyarországon nem jellemző növények is életteret találnak itt maguknak: mandula, füge, kikerics, stb. A századfordulós monarchiában Pécs gazdaságát a könnyűiparra alapozta, a második világháború után a bányászat vált meghatározóvá. A város ekkor fejlődött 50.000-es lélekszámáról 200.000-re. Jelenleg a gazdasági válsággal küzd a város. A legfontosabb ágazatai a közigazgatás és az oktatás. Nagyon jó minőségű a képzőművészet, a komolyzene, a színházi élet, mind komoly hagyományokra tekintenek vissza. A római korból megmaradt épületek: városfal (sic!). A kortárs építészet európai színvonalú. Többnemzetiségű a középkor óta. Több ezer éve alapított város,  3000 évvel ezelőtt vaskori, 2000 évvel ezelőtt római város volt Pécs helyén.

Ezt követően a közterekkel és magánterekkel foglalkoztunk. Hiszen „a városi élet egyértelműen utal az emberi települések felépítésének alapvető sajátosságára: a magánélet és a nyilvánosság kettősségére, ami a magán- és a közterületek egyértelmű elválásában, valamint a kettő határfelületeiben és az érintkezés csomópontjaiban fejeződik ki.” Megállapítottuk, hogy megkülönböztethetünk köztereket (vagyis korlátlan közhasználatú szintfelületeket és korlátozott közhasználatú szintfelületeket, az ú.n. „fél-közösségi” vagy „félmagán” területeket) és magántereket (vagyis a közhasználat elől elzárt szintfelületeket, ú.n. „privát zónákat”) – illetve ezek határterületeit. 

Mik a közterek és mik a magánterek? Hogyan tudjuk megkülönböztetni őket? Mik a jellemzőik? Mik a határterületeik? Az Árkád vajon köztér vagy magántér? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közösen, majd mindenki kapott egy légifelvételt a Zsolnay negyedről és környékéről és ezen kellett bejelölnie a köz- és magántereket.



 Folyt. köv. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése