Ugrás a fő tartalomra

ParticiPécs – hat és feledik workshop

Februárban még egy workshopot tartottunk, hogy a ParticiPécs prototípusát véglegesítsük, és előkészítsük a játékot a gyártásra. Gondosan megterveztük a próbajátékot: lerajzoltuk a játéktáblát, és más játékok bábukészletéből összeállítottuk a ParticiPécshez szükséges bábukat és építőelemeket. Alig bírtuk kivárni, hogy végre elkezdődjön a játék!


Mielőtt azonban elkezdtünk volna játszani, kiosztottuk a feladatokat a csapattagok között. Sok szempontra kellett figyelni játék közben, megvizsgálni, hogy jól működik-e a prototípus, mit kell javítani, kiegészíteni, finomítani, vagy esetleg újragondolni és eltörölni ebben az utolsó fázisban. A próbajáték célja tehát a játékelemek kiegyensúlyozása volt. Ez az egyik legfontosabb és legnagyobb koncentrációt igénylő feladat a játéktervezés során. Összeszedtük, hogy mi mindent kell szem előtt tartani a próbajáték során, és az egyes szempontokat kiosztottuk a csapat tagjai között.


Az egyensúlyozás szempontjai a következők voltak:

a)      kihívás és siker
(vajon elég kihívást rejt a játék a játékosok számára? Nem túl könnyű, vagy nem túl nehéz? Elég változatosak a kihívások? Az elért sikerekkel arányosan növekednek a kihívások? Különböző képességű játékosok is meg tudják oldani a feladatokat?...)
b)      hosszú vagy rövid
(Megfelelő a játék hossza? Nem túl rövid, nem túl hosszú? Mi nyújtja el a játékot? Van maximum időkeret?...)
c)       fej vagy kezek
(Inkább fizikai vagy szellemi aktivitást jelent a játék? Több rejtvény izgalmasabbá tenné a játékot? Van olyan része a játéknak, amiben nem kell gondolkozni? Lehet csökkentett fizikai képességekkel játszani?...)
d)      szabadság vagy kontroll
(Mi kontrollálja a játékosok aktivitását? Elég döntési szabadsága van a játékosoknak? Mennyire kötik meg a szabályok a játékmenetet?...)
e)      jutalom vagy büntetés
(Milyen jutalmazás van a játékban? Kellőképpen motiválják ezek a játékosokat? Elég változatos módon lehet ezeket megszerezni? Elég jutalom van? Van kapcsolódás a jutalmak között? Milyen büntetés van a játékban? Miért büntetjük a játékosokat? Mit remélünk a büntetéstől? Ki vannak egyenlítve ugyanolyan súlyú jutalmakkal? Fairnek tűnnek a játékosok számára?...)
f)       képesség vagy szerencse
(Inkább a szerencse vagy a képességek határozzák meg a játékmenetet? Milyen játékelemek erősítik a szerencse-faktort a játékban? Nem túl didaktikus a játék? Nem múlik túlságosan sok a szerencsén?...)
g)      esélyegyenlőség
(Szimmetrikus a játék, vagyis mindenki egyenlő esélyekkel indul? Mi tudja kibillenteni az egyensúlyt? Hogyan lehet ezt kivédeni? Tudnak különböző képességű játékosok játszani?...)
h)      verseny vagy együttműködés
(Inkább versengő vagy együttműködő jellegű a játék? Milyen lehetőségek vannak az együttműködésre? Van olyan rész, ahol a játékosok versengenek egymással? Hogyan tudnak kommunikálni a játékosok? Hogyan lehet javítani az együttműködés minőségét? Mindenkinek ugyanaz a feladata, vagy kiegészítik egymást?...)
i)        egyszerű vagy komplex
(Egyszerű vagy bonyolult a játék? Mi teszi bonyolulttá? Bonyolult, vagyis túl komplex szabályokkal rendelkezik, vagy komplex – vagyis egyszerű szabályokkal rendelkezik, de ezekből sokféle szituáció születhet? Hogyan lehetne komplexszé tenni a játékot? Vannak túl egyszerű elemek a játékban?...)
j)        meghatározó döntések
Milyen döntéseket tudnak meghozni a játékosok? Ezek közül melyek befolyásolják a játék menetét? Hogyan teszik ezt? Van-e domináns stratégia a játékban? Hogyan tudjuk ezt kiküszöbölni? Elég döntési lehetőségük van a játékosoknak? Van lehetőségük az alacsony rizikóval, de kisebb eredménnyel, illetve a magasabb rizikóval, de nagyobb eredménnyel járó játékok között?...)


A próbajáték során a felsorolt szempontok alapján pontról pontra megvitattuk, hogy mit tapasztaltunk. Megbeszéltük, hogy mit és hogyan kell kijavítani, kiegyensúlyozni, mi jelenthet rizikót a játék során. Ezután a tapasztalatoknak megfelelően finomítottuk a játékszabályt és a játéktáblát. A végleges szabály és táblaterv alapján pedig a grafikusunk, Sirály Dóri neki is láthatott a játék grafikai tervezéséhez…

Folyt. köv. 



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan