Ugrás a fő tartalomra

Szeptemberi kultúrAktív Klub

A klubnapon Czirják Ágnes és Kern Orsolya, a Bartók Vizuális Műhely alapítói jártak nálunk. Fotókkal kísért előadással és rádiótorony építéssel szemléltették, mit is jelent számukra az épített környezeti nevelés, honnan inspirálódnak és milyen formában dolgoznak a gyerekekkel. Hogy milyen a Műhely? Friss, izgalmas és kreatív!


Orsolyának a 2013-as Építő játékok Konferencia jelentette az épített környezeti nevelés kezdeteit, mi is ott találkoztunk vele először. A magyar példák inspiráló hatására - GYIK műhely kreatív eszköz- és anyaghasználata; Cseh András kültéri és helyszínhez kötődő foglalkozásai; Beleznai Éva városi kalandozásai - alakult és csiszolódott a saját foglalkozás és műhely ötlete. 


A 2014-es Építőtábort Orsolya még egyedül szervezte Skaliczki Judit és Czirják Ágnes bevonásával. A tábori foglalkozások frissességét a különböző típusú terek saját élményen alapuló felfedezése és aktív megismerése biztosította. A terek (műhely, kiállító tér, belső tér, külső tér) váltakozva kültéri és beltéri feladatokkal kerültek feldolgozásra. A városi séták során az objektív és szubjektív elemzésé volt a főszerep, pl. a helyszíni adatok és érzetek rögzítése jegyzeteléssel, fotózással, skicceléssel, térképezéssel. A beltéri feladatok pedig remek alkalmat adtak a terek mélyebb megértésére, például makettezés vagy játékos térkompozíciós gyakorlatok által.


A nyári táborok színes energiájából merítve Orsolya és Ágnes sikeresen pályáztak a XI. kerületnél a Bartók Vizuális Műhely éves programjának támogatására. Így 2014 tavaszán elindulhatott a programsorozat külsős meghívott előadók közreműködésével. A gyerekek zenéltek a Nyitott Templomok Napján, vizeztek a Feneketlen-tónál, verseltek a költészet napi sétán. Mi az Elevenben a camera obscurát és a Pop-up Pestet mutattuk be a gyerekeknek.


A Műhely vezetőit nem csak a meglévő példák inspirálják, hanem minden, amivel a hétköznapokban találkoznak: legyen az anyag, eszköz, helyszín vagy maga az alkotás folyamata. Ezek szokatlan kombinációjától válik izgalmassá a műhely. Missziójuk, hogy a gyerekek alkotói folyamatokon és kreatív készségeik fejlesztésén keresztül ismerjék meg a mindennapi környezetüket és fedezzék fel a lakóhelyük és a társadalom sokszínűségét.


A folytatást a 2015-ös három hetes Építőtábor jelentette. A 3 tábori turnus programja a csapatra jellemző kreativitás bizonyítéka, mert Orsolyáék szinte a legapróbb gondolatból is képesek egy egész hétre izgalmakat tartogató tábort összeállítani. Itt is jellemző az elemző városi séták és beltéri kreatív feladatok egyensúlya. Van idő igazi tapasztalatokat szerezni, szakértőkkel beszélgetni, és a nap második felében kreatív alkotómunka folyamán a témakörre reflektálni.


Az “Aranyásók” tábor esetében így ihlette a kőbányai pincerendszer idegenvezetője és a hideg, nyirkos, sötét útvesztő térélménye labirintus építésére a gyerekeket (polisztirolhabból gombostűvel tűzve). Így lett a sziklatemplomi barlang fent-lent motívuma a szakrális témák bevezetője. Így állították fejre a budapesti panorámát a gyerekek camera obscurával a gellérthegyi csillagda látogatása után. Így alakult a budaörsi reptér műemléki épülete papír repülő csata és repüléstörténeti kvíz helyszínévé, a hangár repülői pedig térbeli papírsárkányokká (szívószál, damil, selyempapír segítségével tetraéderek). Az utolsó napi kánikulában pedig elég volt csupán az egyetemkertig eljutni, ahol kitört a számháború és a kincsvadászat (térképes tájékozódási verseny állomásain képek alapján építészeti részleteket beazonosítása).


Orsolya szerint a Műhely tartós "megalakítása" még ugyan várat magára, de a nyári építőtáborokra továbbra is számíthatunk, és vállalnak külsős felkéréseket is. Lehet őket bátran keresni! Köszönjük Orsolyának és Ágnesnek a beszámolót, a csodás képeket a bejegyzéshez, és sok sikert kívánunk a folytatáshoz!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan