Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Főtér

Szerző:

Felismernéd a város főterét hangok, szagok és felületek alapján? Következő módszertani kalandunk az általunk gyakran használt tereket kevésbé gyakran használt érzékszerveinkkel fedezteti fel. 


Érzékkutatók



Téma: a település főterének felfedezése a különböző érzékszervekkel

A témával kapcsolatos tartalmak: az érzékszervek által a városi térben megtapasztalható jelenségek 


Kompetenciák: 

  • a tér, a színek, a formák, az anyagok és a fények tudatos érzékelése 
  • az érzékszervi tapasztalatok képi kifejezése 

Módszerek: a helyszín bejárása, érzékszervi felfedezés, rajz

Feladat: A feladatot végezzük a település főterén, vagy egy jellegzetes, a gyerekek által ismert és rendszeresen használt téren. A gyerekek a helyszínen húzzanak egy-egy cédulát. A cédulákon egy-egy érzékszervhez kapcsolódó megismerési forma (tapintás, hallás, szaglás, látás, ízlelés) olvasható. A gyerekeknek a cédulán lévő szempont alapján figyeljék meg és derítsék fel a teret. Ahhoz, hogy valóban csak az adott érzékszervi megfigyelésre tudjanak koncentrálni, a többi érzékszervet tompítsuk el: például a látást kendővel, a hallást füldugóval, a szaglást orrcsipesszel, a tapintást kesztyűvel. Ezután mindenki járja körbe a teret, majd a gyerekek a tapasztalataikat rajzolják egy-egy kis kártyára (ez lehet például egy különleges felület átsatírozása, egy konkrét tárgy vagy esemény ábrázolása, vagy az érzéki benyomások absztrakt megjelenítése). Végül vitassák meg egymással az eredményeket. Milyen zajokat, szagokat, felületeket, ízeket, színeket és formákat fedeztek fel? Melyik volt kellemes és melyik kellemetlen? 

Megjegyzés: A feladatot követően a gyerekek csapatokban elkészíthetik a tér szag-, zaj-, szín-, forma- és felülettérképét. Hol vannak a legkedveltebb helyek? Mennyire egyeznek vagy különböznek ezek a különböző érzékszervek tekintetében? A kellemes és kellemetlen tapasztalatokat különböző színekkel jelöljük a térképen. Készíthetünk egy közös térképet is a tér alaprajzával, amelyre a különböző érzékszervi tapasztalásokat más-más színnel jelöljük, illetve készíthetünk öt különböző térképet az egyes érzékszervi tapasztalásoknak. 

Életkor: 6 éves kortól
Időtartam: 30 perc
Anyagszükséglet: kendő, füldugó, orrcsipesz, kesztyű, a gyerekek számával megegyező érzékszerv-kártya, színes ceruza
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Szerző:
Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form
Megjegyzés küldése
További információk

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Szerző:
Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer
Megjegyzés küldése
További információk

Gyermek és hang

Szerző:
  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan
Megjegyzés küldése
További információk