Ugrás a fő tartalomra

Vitázunk vagy véleményt alkotunk

Már két éve Urbanityzünk. A játékban olyan mindennapi városi jelenségekről beszélgetünk, mint például, hogy elegendő szemetes van-e a városban, zavarnak-e a városi futóversenyek, vagy támogatjuk-e a gerillakertészetet. Így a játék lehetőséget teremt arra, hogy megfogalmazzuk, hogyan használjuk és szeretnénk használni a városi tereket. A játékot a Pillar Alapítvány által szervezett "Civilek az iskolában" workshopon is bemutattuk. 

Forrás: https://unibreeze.hu/images/event_images/11988.jpg
A rendezvény célja az ifjúsági munkát is végző civilek és pedagógusok összehozása volt, hogy megvitassák, miről lehet beszélni az osztályteremben, milyen témák foglalkoztatják ma a gyerekeket, és milyen válaszok lehetnek erre. A 45 perces tanároknak adott mintaórát az Urbanity rendőri jelenléttel kapcsolatos kérdése izzította fel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy biztonságban érzik-e magukat a játékosok azáltal, hogy egyre több rendőrt látnak a városban. Többen vidékről érkeztek és a metróból kilépve meglepődve tapasztalták a fokozott rendőri jelenlétet. És kiderült, hogy számukra a járőr autók látványa megnyugtató, míg a Budapesten tapasztalt készenlét kifejezetten nyugtalanító, mert azt üzeni, hogy valamitől tartani kell. A reakciót látva úgy döntöttünk, hogy ezentúl törekedni fogunk arra, hogy a gyerekek a számukra legizgalmasabb és legaktuálisabb kérdéseket vitassák meg, mert így indul be a vélemény megosztás és így tanulhatnak legtöbbet egymástól.



Az egyik legpozitívabb visszajelzés a játék után az volt, hogy a játék hiánypótló szerepű. Olyan témakörök is megjelennek benne, melyek az alaptantervben csak periférikusan vagy egyáltalán nem szerepelnek, pedig a diákok számára fontos területet érint. A városról, annak működéséről, szabályairól, mozgalmaktól keveset tanulnak a gyerekek, pedig ez mindennapjaik szerves része. Ez az a környezet, amiben mozognak, iskolába járnak, fociznak, együtt lógnak, ez az, amiben felnőnek. Ezért fontos az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása és tudatosítása. Ezzel újabb megerősítést kaptunk arra, hogy van igény az ilyen tematikájú iskolai foglalkozásra.

A játék után műhely vezetőből résztvevőkké váltunk és ellátogattunk a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány véleményalkotásról, vitamódszerekről szóló műhelyére. Különösen izgalmas tapasztalat volt ez nekünk, hiszen az Urbanity is vélemény alkotásra épül. Míg nálunk a cél az, hogy minél több nézőpontot megismerhessünk a játék során és támogassuk a kritikai gondolkodást, addig a DIA-s workshop a vita és vélemény alkotás módjára helyezte a hangsúlyt. Az első, bevezető feladatban például különböző szerepekbe bújva kellett érvelni a téma mellett vagy ellen. Az Urbanityben nincsenek szerepek, mindenki a saját véleményét képviseli, így véleményegyezés esetén az játékosok különböző minőségű érveket ütköztetnek (pl. gazdasági szempontból talán jobban megéri jegyautomata gépeket üzemeltetni, viszont társadalmilag talán hasznosabb embereket alkalmazni). Véleménykülönbség esetén pedig a játékosoknak lehetőségük van új érvek megismerésére és saját véleményük megváltoztatására. Ez a játék szempontjából nagyon fontos érték, hiszen mindenki számára lehetőség nyílik a nézőpont váltásra.


A további feladatok csoportban zajlottak. Az elhangzó tételmondatokra saját véleményünket úgy fejeztük ki, hogy a terem különböző vélemény-zónákat képviselő pontjain helyezkedtünk el. A négysarkos módszerben a terem négy sarka az egyetértek, nem értek vele egyet, illetve a két köztes álláspontot képviselte (inkább egyetértek, inkább nem értek egyet). A vonalas módszer esetében a véleményünket az igen-nem pólusok között vonal mentén elhelyezkedve tudtuk kifejezni. Az elhangzó érvek hatására változtathattuk teremben elfoglalt helyünket. Ez kifejezetten izgalmas megközelítés, mert a végletek helyett sokkal árnyaltabb képet ad az egyén véleményéről. A módszer az Urbanity számára is izgalmas lehet. Érdekes lenne nyomon követni, hogyan változik a játékosok véleménye egy-egy érv elhangzása után. Ezt a vélemény váltást ügyesen be lehetne mutatni egy ilyen mozgalmas módszerrel.

Így végül nem csak mi tartottunk továbbképzést, hanem mi is rengeteget tanultunk és inspirálódtunk a civilek az iskolában programon, melyet igyekszünk majd a játékfejlesztési tevékenységeinkbe illszteni. Köszönjük a Pillar alapítványnak a meghívást és reméljük, hogy meg sok ilyen sok ilyet kívánunk mindenkinek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan