2020. okt. 19.

Gyermek és város blogsorozat

 
 
Gyermek és város. Sokan sokfélét gondolunk e két, valószínűleg a többségünk életét alapvetően befolyásoló „léfeltétel” kapcsolatáról. Van, akinek az előnyök – jó iskola, jó kapcsolatok, későbbi jó karrier lehetősége – jut eszébe, de legalább ennyien aggódnak a kevésbé egészséges körülmények, a zöld hiánya, a természet negligálása miatt. Kiindulásként szerintem leszögezhetjük, hogy a modern kori város alapvetően nem gyerekbarát képződmény. Létrejöttének korában a gyermek a társadalom alacsonyabb rendű tagjának számított, és hiába változott ez a szemlélet szinte az ellenkezőjére az eltelt évszázadok folyamán, maga a város sajnos egyre embertelenebbé vált. A gyerekek hosszú időn át vesztesei voltak annak a fejlődésnek, ami mára oda vezetett, hogy a világ lakosságának több mint a fele városokban él, és ez a szám meredeken emelkedik. Az idilli gyerekkorhoz viszont a mai szülők közül sokan még mindig a zöld mezőn szabadon szaladgáló, pillangókat kergető ártatlanságot asszociálják. A különféle monitorokhoz szegezett utódaink láttán azonban talán ideje belátni, hogy ez puszta ábránd. A „fekete tükör” generációjának természetes élettere ma már a város, még ha vidéken születik is, alig várja, hogy végre elkerüljön onnan.

Hogy boldogul egy gyerek a városban? Szülők nélkül aligha – amikor azon töprengünk, hogy miért nem akaródzik csemetéinknek felnőni, nem árt, ha arra is gondolunk, hogy kicsiként eleve esélyük sem volt az önálló létezésre, problémamegoldásra a városi közegben. Nem játszhatnak az utcán, nem mehetnek egyedül a boltba, az iskolába, és nem vághatnak át az erdőn a nagyihoz, mert a város tele van a farkasnál is nagyobb veszélyekkel, amik minden sarkon rájuk leselkednek.

A 21. század „jó” emberének legfontosabb tulajdonsága a felelősség. Töméntelen területen kellett ráébrednünk, hogy nem nézhetjük tétlenül a pénz és az üzlet által alakított folyamatok spontán alakulását. Meg kell tanulnunk kompenzálni a negatív hatásokat, és ez a törekvés olyan új szempontoknak adott hangsúlyt, amelyek döntően befolyásolják az életünk megszokott menetét. A gyerekbarát városok általánossá válása ma még csak cél, de a törekvés már megszületett – sorozatunk 15 magyar építészeti példa kapcsán vizsgálja, mik ezek a szempontok és hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. A minden második héten megjelenő játékos foglalkoztató lappal a kezünkben, gyermekeinket követve bebarangolhatjuk ezeket a helyeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése