Ugrás a fő tartalomra

Urbanity, a kezdetek

Életre kelt az Urbanity első verziója. A négy hónapos előkészítés után párbeszédindító játékunkat egy hónapos próbajáték során különböző helyszínekre és csoportokhoz vittük! Játszottunk gimnazista osztályokkal, utcai akcióztunk az Off-Biennálén, részt vettünk a Mindspace-esek gyereknapján, és még a Gödöllői csapatépítésre is magunkkal vittük!


Az Urbanity ötlete 2014 nyárutóján kezdett körvonalazódni, amelyet a Mindspace csapata előtt  a Smart City konferencián prezentáltunk először. Olyan játékot szerettünk volna létrehozni, melynek keretében a játékosok lehetőséget kapnak saját környezetük újraértékelésére, a részvétel különböző formáinak megismerésére, és városi tereik alakítására. Az eddigi élő társasokhoz képest egy olyan játékot képzeltünk el, mely a szokásos iskolai és fesztivál eseményeken túl gyors utcai akciókra is alkalmas.

A társas megvalósításához az OSI támogatásával az Off-Biennále Budapest keretében volt alkalmunk. Az ötlet a következő fél év során tovább formálódott: célunk az lett, hogy a játékosok között kialakuló párbeszéd teremtsen lehetőséget az egyéni vélemények kinyilvánítására, az érvek és ellenérvek megismerése aktivizálja és ösztönözze a játékosokat, hogy ők is részt vegyenek életterük alakításában. A tervezés során kiemelt szempont volt az is, hogy a játékban résztvevők kipróbálhassák, hogyan befolyásolják a döntéseik a város alakítását. A prototípus tesztelése után nagy izgalommal vártuk, hogy elkészüljenek a Nosek Mimma fantáziáját dícsérő grafikus játékelemek, hogy az első éles bevetésen,  május 12-én és 13-án iskolai csoportok diákjaival próbáljuk ki a játékot.


A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium 8. osztályos tanulóival igazi városi környezetben, a  Horváth Mihály téren játszottuk az Urbanityt.  A játékmenet izgalmasan alakult, a fiatalok határozott véleményt formáltak a várost érintő kérdésekről, amelyek hat különböző témakörbe sorolhatók: élhető város, fenntartható város, gondoskodó város, okos város, önszerveződő város, megújuló város. Számukra pl. meglepő volt még az ötlet is, hogy reggelente egy könyvtárnak berendezett busszal utazzanak, mert úgy vélték, hogy erre semmi szükség. Másnap a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola diákjaival játszottunk a Leonardo Kertben. Szemerey Anna térképész volt a vendégünk, aki a közösségi kertek történetéről mesélt. A 1o. évfolyamos diákok gyakrabban érveltek a városi életet irányító szabályok mellett, mint ellenük, miközben számos új témakört ismerhettek meg a shared economy vagy az ökológia körében. A két játékalkalom során megbizonyosodtunk arról, hogy a játék e korosztály számára is aktuális kérdéseket, témákat feszeget, és érdemes lenne akár környezetismeret-, társadalomismeret- vagy az osztályfőnöki órákon is bevetni.


Az Off-Biennále hivatalos programjaként három köztéri akciót szerveztünk Budapest belvárosában. Első akciónapunkon megtapasztalhattuk, hogy a városi terep rendkívül sokat tehet hozzá egy-egy játékmenethez! A kérdések de facto megjelennek az utcán és a köztereken, ami segítségünkre lehet az azonnali döntéshozatalban is. Történt ugyanis, hogy a Kamermayer tér sarkán éppen arról beszélgettünk, miért nem jó a biciklit a szemeteshez kötni, amikor megjelent egy köztisztasági munkás, hogy kiürítse a kukát. Tőle azonnal egy objektív választ kaphattunk a kérdésre, méghozzá az egyik legérintettebb személytől.  Az Erzsébet tér forgatagában azt tudtuk meg, hogy a mozgáskorlátozottak számára különösen érzékeny kérdés a városhigiénia, mert pl. a kerekesszékkel nagy nehézséget jelent a kutyaürülék kerülgetése az utcán. Jó volt látni, hogy csak kérdezni kell, és a különböző városi szereplők szívesen osszák meg véleményüket egymással a játékban.


Második akciónapunk is számos felismerést hozott: a Szabadság téri maratoni játék bőséges időt biztosított a különböző korosztályok - gyermekek, egyetemisták és felnőttek - érveinek egyeztetésére. Megtapasztaltuk, hogy nézeteink a párbeszéden keresztül harmonizálhatóak, és hogy véleményünkkel és különböző látásmódunkkal nem csak egymást, de tereinket is építhetjük. És az is kiderült, hogy a legegyszerűbb kérdés is - pl. elég szemetes van-e az utcákon? - rengeteg társadalmi berendezkedéssel kapcsolatos egyéb kérdést vet fel. Milyen városi környezetben élünk? Kinek a feladata a szemétszedés? Milyen szemetet helyezünk el a szemetesben? Szemetelés-e a szotyizás: gyűjtsd a zsebedben vagy dobd el? Eldobhatod-e az almacsutkát az erdőben? Máshogy helyezed el a szemeteseket az utcán, mint a parkokban? Belváros-külváros? Szelektív vagy ömlesztett? 


A harmadik akciót a Mindspace  gyereknapi foglalkozásával közösen töltöttük. Pörgősen telt a nap, kicsik és nagyok vegyesen játszottak velünk, így megismerkedhettünk a korosztályok különböző mélységű érvelésével: a kisebbek társadalmi vonalon, szolidárisan, a nagyobbak inkább gazdasági szempontból, tárgyilagosan érveltek. De az egészen kicsiket sem hagytuk tétlenül, velük  mágneses játékelemek képi világa alapján beszélgettünk tapasztalataikról és kerestünk forma-szín kapcsolatokat.


Az egyesület gödöllői csapatépítő hétvégéjén a társas különleges szerepet töltött be: a játékon keresztül fedeztük fel a várost. A kérdések segítségével reflektáltunk arra, hogyan jelennek meg a különböző témakörök a városi térben. Az éjszakai utcai akció pedig jó alkalom volt arra, hogy a helyi biciklis közösség álláspontját is megismerjük a biciklis kultúra fejlesztéséről és aktuális helyzetéről.


A játék során szerzett tapasztalatokkal és javaslatokkal gazdagodva augusztus első hetében nekiálltunk a játék  továbbfejlesztésének, aminek elsődleges célja a játékdinamika fokozása. A megújult játékmenetet a Járókelők csapatépítő programjának keretében teszteltük augusztus 13-án!


Elérhetőségek

Ha többet szeretnél megtudni a játékról, illetve próbajátékra szeretnél jelentkezni, akkor látogasd meg a játék honlapját
Ha pedig a játék témaköreivel kapcsolatos hírekről, vagy az akciók helyéről szeretnél tájékozódni, akkor látogass el Facebook oldalunkra!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...