Ugrás a fő tartalomra

Habkartonfoglalkozás gyerekeknek

A makettezés kiemelt fontosságú az egyesület módszertani tárházában, legyen szó a gyerekek képességeinek - például a térlátás, koncentráció, téralkotás - fejlesztéséről, a körülöttünk lévő tér megértéséről vagy tervezési ötletek térbeli szemlélteséséről. Decemberben Ocztos István, az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítvány megálmodója és elnöke, mozgó és állóképes előadást tartott nekünk a Habkarton-Építészet Gyerekeknek foglalkozás módszeréről, melyet az előadás után egy foglalkozás keretében mi is kipróbáltunk.


A habkarton foglalkozás története az Élő Tűzfalak projekt népszerűsítésével kezdődött. Istvánt már 2008 óta foglalkoztatta, hogy miként lehetne vidámabbá varázsolni a csupasz tűzfalakat. Arra jutott, hogy képzőművészeti alkotásokkal javítani lehetne a városi terek esztétikai minőségén is. Ezért 2010-ben meghírdette a “The Game 3” nemzetközi ötletpályázatot, amelyre olyan képzőművészeti alkotásokat várt, melyek meglepő és kreatív üzeneteket közvetítenek. 


Az internetes felhívására érkezett 152 képzőművészeti alkotás először 2010 júliusában az N&n Galériában, később pedig a Bar Ladinoban és a Sok Szem Alapítványnál került bemutatásra. István a beérkezett alkotásokat habkartonra kasírozta, és elkészítette a tűzfalakról makettjeit. Az épületekhez maradék habkartont használt, és az alkotó folyamat közben kísérletezett ragasztással és gombostűzéssel megtapasztalta az anyag előnyeit.

         
Ocztos István képe Ocztos István képe

Ekkor született meg a habkartonfoglalkozás ötlete, aminek a célja, hogy játékos, alkotó módon fejlessze a gyerekek térlátását és anyagismerettét. István először a 2010-es Gyerek Szigeten tartott foglalkozást a gyerekeknek, akik előrevágott habkarton darabokat használtak fel a makettek elkészítéséhez és a maszatolós, időigényes ragasztó helyett az egyszerűbb és mechanikusabb gombostűvel illesztették össze a különböző darabokat, és készítettek különböző térformákat. István szerint a legfontosabb, hogy a gyerekek a foglalkozások során a gyakorlaton keresztül ismerik meg a makettezés fogalmát és a kísérletezés örömén keresztül tanulják meg az absztrakt gondolkodást. A valóság leegyszerűsítésén és leképezésén túl a gyerekek megtanulják, hogyan hozzák létre és mutassák be a képzeletükben létező terek fizikai mását. 


A módszertani előadás és habkartonozás 2014 és 2015 márciusában a Műcsarnokban is járt és végül hozzánk is eljutott. Most mi is nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a kísérletezésbe, hogy megtapasztaljuk az anyag és eszköz adta lehetőségeket.


A habkarton szilárd-puha textúrája könnyen kezelhető, a nagy lapokat egyszerű sniccerrel felvágni, a különböző darabokat pedig könnyen össze lehet illeszteni. Leginkább egyenes élek, geometrikus térbeli elemek vághatóak belőle, viszont cserébe könnyű, és így nem jelent problémát a lapok egymásra fektetése és rétegelése, különböző vastagságú sík lapok előállítása. A meglévő kis darabok és sokszögek közötti keresgélés inspiratív és kalandos, csupán az alkotó fantáziáján múlik, hogy egy-egy darab milyen funkciót ölt: ez a négyzet az ablak, ebből jó ajtó lesz, itt legyen ferde a térfal, itt meg legyen áttörés és látványkapcsolat!

A makettezést a gombostű használata tette igazán izgalmassá. A különböző méretű és formájú darabok a gombostűvel egészen szabadon illeszthetők össze, és az eszköz kreatív megoldásokra és folyamatos kísérletezésre ad lehetőséget. A tűzés maga különös koncentrációt igényel, de megéri, mert cserébe rugalmassát teszi a tervezési folyamatot! Az összetűzött elemeket szét is lehet szedni vagy a meglévő elemeket lecserélni. Az újratervezés mellett a gombostű különböző statikai problémák megismerését is segíti pl. Mi történik, ha a tűt ferdén, párhuzamosan, vagy keresztben szúrom át? Melyik stabilabb? Mi engedi meg az elemek szabad mozgását?


A habkarton gombostű kombináció a ragasztásos, egymásra rétegzős megoldásnál játékos és fantáziadús szemléletet közvetít, mely így megfelelő előkészítése lehet olyan építészeti témáknak, mint a méretarány, az alaprajz és a meglévő épületek tudatos leképzése.


Köszönjük Istvánnak a bemutatót és sok sikert kívánunk az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítvány jövőbeli terveihez, melyek ezúttal a közösségi tervezés irányába mutatnak!

Elérhetőség

Ocztos István: +36 20 9562 933

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan