Ugrás a fő tartalomra

Épület - Belső terek

A következő pantomim játék jó módszer lehet a saját életterekhez kötődő érzések, funkciók és események tudatosítására. Szavak nélkül, érzékletesen fejezzük ki érzéseinket és tereink minőségét, valamint, hogy hogyan befolyásolnak minket mindennapi tereink.

Forrás: "get storied" képzés 

Hol vagyok?


Téma: belső terek felidézése 
A témával kapcsolatos tartalmak: a belső terek minőségét meghatározó tényezők (fények, színek, szagok, anyagok, tér mérete, bútorok, stb.) feltérképezése

Kompetenciák:  
  • belső terek minőségi tényezőinek érzékelése, meghatározása 
  • a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése és kreatív kifejezése
  • térélmény kifejezése mozgással és mimikával
Módszer: pantomim

Forrás: Flickr.

Feladat: A foglalkozás pantomimjátékkal kezdődik. Az egyik résztvevő válasszon ki egy belső teret az otthonából (saját szoba, nappali, konyha, fürdő, garázs, kamra), majd mutogassa el a társainak, hogyan érzi magát ezen a helyen. A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik helyiségre gondolt. Aki először kitalálja, az következik a sorban.
Miután mindenki elmutogatta a kiválasztott helyiséget, a gyerekek vitassák meg a látottakat. Hogyan érezték magukat a játék közben? Hogyan érzik magukat a helyiségben? Mik lehetnek a befolyásoló tényezők? A foglalkozásvezető adjon támpontokat a tényezők meghatározásához (fények, színek, anyagok, tér mérete, bútorok, stb.). Mindenki jegyezze fel magának, hogy milyen adottságokkal rendelkezik az általa kiválasztott tér.  Gondolja végig, hogy ezek hogyan befolyásolják hangulatát, ha ott tartózkodik, illetve milyen összefüggésben lehetnek a tér funkciójával. Végül a gyerekek közösen vitassák meg az eredményeket. 


Életkor: 7 éves kortól
Időtartam: 30 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruza

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan