Fényképek az óvodai épített környezeti nevelés történetéből

Az óvodában remek lehetőségünk adódik épített környezeti neveléssel foglalkozni, hiszen a gyerekek elemi igénye az építés. Szabad játék során építenek kockákból, legóból, kuckót párnákból, takarókból, homokból várat vagy alagutat. Tervezett tevékenységet a saját érdeklődésükre építve tudunk bevezetni. A vizuális nevelés része az építés, a külső világ tevékeny megismerésén belül a lakókörnyezet és az óvoda környezetének megismerése.   A legtöbb óvodában témahetek alapján folyik a nevelői munka, egy téma mentén fűzzük föl a heti foglalkozásokat a énekléstől elkezdve a versen és mesén keresztül a mozgásig, tehát nagyon komplex módon körbejárjuk és és sok irányból közelítjük meg az adott témát. Ez lehet például az óvoda épülete és környezete; de lehet az állatok lakóhelyével vagy egy város épületeivel is foglalkozni. 

Most nosztalgiázunk egy picit és elővesszük a “fényképalbumainkat”, amik elmesélik két foglalkozás történetét: 

Demeter - Guba Erzsébet - Építés természetes anyagokkal

Mese témahéten - Manóház építés

 

Óvodapedagógus hallgatóként a budapesti Palánta Alapítványi Óvodát választottam több féléven keresztül gyakorlati óvodaként. Itt valósult meg két épített környezeti nevelés témához kapcsolódó tervezett tevékenységem is. Mese témahéten az óvodásokkal természetes anyagok felhasználásával az óvoda udvarán minden gyermek elkészíthette a saját manó házát, voltak, akik együtt építkeztek. Az építés előtt közösen kijelöltük a területét az épülő manó házaknak, majd megterveztük, hogy kié hova kerüljön. Ezután sokáig játszottak velük a gyerekek az udvari szabadjáték során, fokozatosan bővítve őket, a belsőépítészetre, berendezésre is hangsúlyt fektetve, egészen addig, míg újra a természet részévé váltak az épületek. Külön élményt jelentett és az összehasonlításra adott lehetőséget, hogy az óvodával szomszédos telken épp egy társasházat építettek.

Állatok lakóhelye-Fészeképítés

A témahéten az óvodások megismerkedtek különböző állatokkal és azok lakóhelyeivel. Kiemelten foglalkoztak a madarakkal, így ehhez kapcsolódóan egy összefüggő három napon át zajló alkotó tevékenység során az óvoda udvarán egy óriás méretű fészket építettünk. A folyamat során vályogot készítettünk, fűzfa alapra fűztünk ágakat és szalmával béleltük ki az óriási madárfészkünket. A tevékenység során a természetes építőanyagokkal ismerkedhettek meg a gyerekek.

Guba Anna - Mit csinál egy építész?

1. Meghívtunk egy építészt, aki mesélt a munkájáról, megmutatta, hogy hogyan néznek ki a tervrajzok, látványtervek. A gyerekeknek nagyon érdekesek ezek a rajzok, szívesen nézegetik őket. Kitaláltunk hozzájuk kapcsolódó játékokat (megtanulhatjuk alapszinten értelmezni ezeket a rajzokat, ők is készíthetnek hasonlót, történeteket mesélhetünk hozzájuk kapcsolódóan). Beszélgettünk arról, hogy milyen fajta épületeket tervez, milyen fajta épületeket ismernek a gyerekek és mik találhatók egy városban.

 

2. A következő lépésben a gyerekek váltak építésszé: elkészítették a saját maguk által elképzelt épületet. Papírdobozokból és különféle hulladékokból maketteztek. Vágtak, ragasztottak, a végén pedig színes papírokkal és rajzolással díszítették a munkájukat. 

3. Az elkészült épületeket egy nagy alapra helyeztük, és felépítettünk egy közös várost. A város továbbfejleszthető: felfesthetnek további közlekedési útvonalakat, “ültethetnek” növényzetet, és adhatnak hozzá utcabútorokat.

4. Volt, aki egy különleges csúszdapályát épített, rögtön ki is próbáltuk egy golyóval. Ezt az építményt egy olyan kisfiú készítette, akinek kevés önbizalma volt a kézműves tevékenységekkel kapcsolatban (“Én ezt nem tudom megcsinálni”), de az építő játékban mégis szárnyalt.