Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk
arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a
versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?
Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.
Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok
A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás
során.
Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot
és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez
vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a
gyerekeknek, mondják el, hogy ők melyik állat bőrébe bújnának, és hol laknának a
legszívesebben.
Illusztrációk: Rekvényi Viola
Ezután beszéljük meg a képeket nézegetve, hogy melyik állat hogyan készíti a lakhelyét.
Minden lakhely építéséhez találjunk ki közösen egy mozgásformát például a következőkre:
gyík - követ rak
róka - lyukat ás
sün - falevelek alá bújik
gólya - a csőrével fészket rak (imitálhatják a karjaikkal a hosszú csőrt)
medve - barlangba kucorodik
méhecske - fát rágcsál, majd abból építkezik
hal - vízben úszik
bagoly - odút váj
csiga - a hátán viszi
őzike - ágakat rendez
nádirigó - fészket rak
A mozgásokat többször elpróbáljuk, majd újra meghallgatjuk a verset. Amikor a gyerekek az
állatok lakhelyéről hallanak a versben, akkor álljanak fel, és mutassák a megbeszélt jelet,
mozgást.
Változat a folytatásra: felkereshetjük az előző nap elkészített lakhelyeket, és
beszélgethetünk arról, hogy azok a versből melyik állat számára felelnének meg leginkább,
és mekkora méretben kellett volna elkészíteni?
Szabó Magda: Ki hol lakik?
Hátán tarka csíkocska, hol lakik a gyíkocska?
Nem lakik az szobában, hanem kövek zugában,
ki-kipislog, nézeget, lesi a szép kék eget,
mert ha süt a napocska, napozik a gyíkocska.
Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik.
Oda búvik, ha esik, ha vadászok kergetik.
Benn a lyukban megpihen, amikor elfárad,
csirkehúsról mesélget három kisfiának.
Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt.
Be sötét a lakása, sosem éri nap.
Hogyha álmos, lefekszik, van jó moha-ágya,
álmos kis feje alatt falevél a párna.
Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére!
Hogyha lenéz meglátja, mi fő lenn ebédre.
Benn a házban levest esznek, meg túrós puliszkát,
ő mást ad a két fiának: békát meg gilisztát.
Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled?
Óriási kertje van: zúgó rengeteg.
Télen, hogyha szél dudál, barlangjában szundikál,
nyáron járja a hegyet, édes málnát szedeget.
Hol lakik a méhecske? Háza be fura!
Nincsen annak ablaka, csak egy kapuja!
Úgy hívják, hogy méhkaptár, nemcsak ház, de mézraktár:
amit hord a méhecske, ott gyűlik a mézecske.
Hol lakik a halacska? A lakása tavacska,
tenger, folyó, kék patak, lent lakik a víz alatt.
Vízben alszik vízben kel, vízi nótát énekel,
vízből van a párnája, buborék a labdája.
Hát a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’.
Ott lakik a homályba’, nincsen neki lámpája.
Akkor indul vadászni, ha eljő az éjjel,
nézi-nézi az erdőt, óriás szemével.
Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása,
ha elindul sétálni, vele megy a háza.
Kövön- földön gyalogol, fűszál a hintája,
tapogatja az utat két kis szarvacskája!
Az őzike merre él? Vajon hol lakik?
Ágyát erdő közepén pázsitból vetik.
Ha a tisztáson suhan, szél sem ér nyomába,
Bársony füvön illan át barna kis patája.
Hát a nádirigónak merre van a háza?
Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása.
Hogyha szél fú, leng a nád, susog a sás nótát,
s mint bölcsőben, rengenek a rigófiókák.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése