Ugrás a fő tartalomra

Hogyan lesz egy idegen környezetből ismerős?

Januárban új tagokat avattunk, köztük Borsos Leventét is, aki magyar mint idegen nyelv szakos tanár, a Balassi Intézetben és a CEU-n tanít magyar nyelvet külföldieknek. Nyelvész, kutató, a Pont HU módszertani csoport alapító tagja és még Japánban is 5 évig volt az Oszakai Egyetem lektora. Tevékenységeinek palettáját most egy új elemmel toldotta meg, mégpedig az épített környezeti neveléssel. Igen, jól olvastátok, ő magyar mint idegen nyelvet tanít. Mindez hogyan kapcsolódik egyesületünk tevékenységéhez? Levente beszámolójából kiderül.


Nem tagadom, hogy amikor alig több, mint fél évvel ezelőtt először beszéltem a kultúrAktív tagjainak arról, hogy az épített környezeti neveléssel a magyar mint idegen nyelv tanítása felől szeretnék foglalkozni az egyesületben, láttam néhány csodálkozó tekintetet magam körül: mi köze lehet az épített környezeti nevelésnek az idegennyelv-tanuláshoz és a magyarul tanuló külföldiekhez? 

A környezetünkkel kapcsolatos tapasztalatok, gondolatok, igények kifejezése elválaszthatatlan a nyelvi készségeinktől. Mindannyiunk közös tapasztalata, hogy gyakran még az anyanyelvünkön is nehéz szavakba önteni, amit gondolunk vagy érzünk, és nincs ez máshogy akkor sem, ha a minket körülvevő környezetről van szó. Nem véletlenül fontos része tehát az épített környezeti nevelés módszertanának is ezeknek a készségeknek a fejlesztése. 

Mindez hatványozottan igaz egy idegen ország, kultúra és nyelv esetében. Amikor egy idegen nyelvet tanulunk, ideális esetben nemcsak a nyelvet sajátítjuk el fokozatosan, hanem ezzel párhuzamosan az ahhoz kapcsolódó kultúrát, szokásokat is, hiszen ezek kölcsönösen elválaszthatatlanok egymástól. És ahogy társadalom, kultúra és nyelv nem létezhetnek egymás nélkül, úgy a fizikai környezettel kapcsolatos tapasztalataink feldolgozása és megfogalmazása is nagymértékben kapcsolódik a nyelvi tevékenységhez.


Egy idegen országban élve a fizikai, társas és kulturális környezet mellett a nyelv jelenti azt a közeget, amelyben egyre több kapcsolatot létrehozva kialakítunk magunkban és magunk körül egy olyan hálózatot, amelynek révén lassan a közösség részévé válunk. Persze ez egy hosszú és nehéz folyamat. Egy turistaként Budapestre érkező külföldi számára például a Deák Ferenc tér vagy a Kazinczy utca neve jelenti az első találkozások egyikét a magyar nyelvvel. Más példákkal találkozva idővel talán kikövetkezteti a tér és az utca szavak jelentését, jó esetben megtanulja ezek helyes kiejtését (utka?, utca?, ucca?), és talán még néhány más hely vagy tárgy nevét. A helyiekkel egy-két magyar köszönés megtanulásával tud kapcsolatba kerülni. Egy néhány napos turistaút általában ennyit tesz lehetővé.

Egy olyan külföldi előtt azonban, aki hosszabb időt szeretne Magyarországon tölteni, még nagyon hosszú út áll, hiszen az új környezet megismerése és a nyelv elsajátítása talán az egyik legfontosabb feltétele a sikeres boldogulásnak és a beilleszkedésnek. Ezen az úton egymással párhuzamosan zajlik a nyelv, a kultúra (beleértve a szokásokat) és a környezet egyre mélyebb megismerése. A nyelvtanuló megtanulja például, hogy mikor és ki(ke)t lehet a Szia!, a Sziasztok!, a Csókolom! vagy a Jó napot! kifejezéssel köszönteni, vagy azt, hogy a magyarok számára az 1-es metró nem 1-es metró, hanem kisföldalatti. Már tudja a különbséget az utcán, utcában és utcánál szóalakok között, és már csak mosolyog a turistákon, akik kacsinszkinak mondják a Kazinczy nevet. És még mindig csak az első lépéseknél tartunk!


A minket körülvevő környezet nyelvi birtokbavétele megteremti annak lehetőségét, hogy jobban megértsük azt. A Magyarországon élő, magyarul tanuló külföldi idővel egyre nagyobb közös tudáson osztozik az itt élő magyarokkal. (Egy kicsit nagyobbat ugorva) már talán azt is tudja, hogy ki volt Kazinczy Ferenc és miért fontos ő a magyar kultúra számára. Tudja, hogy ki volt az 1000 forintos bankjegyen látható király, és hogyan él ő a magyarok közös emlékezetében. Az ilyen és hasonló ismeretek pedig nemcsak a beilleszkedést segítik, hanem az új környezettel való azonosuláshoz, az ahhoz fűződő érzelmi kötődés létrejöttéhez is hozzájárulnak. Mindez azonban a nyelv közegében történik, annak elsajátítása nélkül sosem lehet teljes a beilleszkedés. Szerencsére a nyelvtanulóknak nem egyedül kell végighaladniuk ezen az úton. Barátok, ismerősök és tanárok segítségével szőhetik egyre sűrűbbé azt a szövetet, amelybe beágyazódva ismerőssé, otthonossá válik számukra a világ, biztonságosabbá, konfliktusmentesebbé, stresszmentesebbé válik a mindennapi élet. 

Magyar mint idegen nyelv tanárként ezt szem előtt tartva dolgozunk nap mint nap, amikor a nyelvvel együtt a kultúrát is átadjuk diákjainknak. És ezt szolgálják a kultúrAktív közreműködésével az elmúlt hónapokban megvalósult kisebb események, Tóth Eszter magyar mint idegen nyelv tanároknak szóló workshopja (amelyről részletes beszámolót olvashattok a Pont HU blogján), a MitOst fesztivál keretében rendezett „szóvadászat” a Vásárcsarnokban vagy az Urbanity iskolai verziójának most zajló adaptációja a magyarul tanuló külföldiek célcsoportjára. Kis lépések ezek az épített környezeti nevelés és a magyar mint idegen nyelv közötti kapcsolódási pontok teljes kiaknázása felé, de – mint fent is láthattuk – a hosszú utak is kis lépésekből állnak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan