Ugrás a fő tartalomra

MINDEN TÉRBEN GYEREKEKKEL 1.0 – Látok valamit, amit te nem!



Webináriumsorozatunk első alkalmán olyan térképezési gyakorlatokkal ismerkedtünk meg, amelyeket nemzetközi és hazai előadóink sikeresen alkalmaznak munkájuk során. Ebbe adunk most egy kis betekintést. Ha lemaradtál volna róla, de érdekel hogyan lehet gyerekekkel közösen tervezni, akkor az első lépéshez nyújtunk segítséget előadóink inspirálása mentén.  Az angol webinárium előadásait pedig (magyar felirattal) megtekintheted Youtube-on:



Előadók: Mara Mintzer (Growing Up Boulder - Colorado), Karsten Michael Drohsel (STUDIO IN//stabil - Bécs/ Stuttgart), Jákli Eszter (MATE - Budapest)

 Mara – Hass az érzékekre! // Éld meg a pillanatot

Karsten – Fedezz fel játékkal! // 

Eszter – Idézz fel élményeket!

 MARA

TIPPEK:

Mara tanácsa, hogy építs a saját tapasztalatokra és megélt élményekre! Így könnyebben előhívhatók preferenciák egy adott környezet jellemzőivel kapcsolatban. Hiszen a számunkra kedves emlékek legtöbbször számunkra kedves környezetben zajlanak, vagy az adott környezet egy jó emlék, élmény miatt válik kedvessé. Tehát az élményszínezet és környezet közötti kapcsolat kölcsönös.

Gyerekek esetében hangsúlyozottan fontos az indirekt „irányítás”, direkt kérdésekre nem fogunk tőlük érdemben választ kapni. Így próbálj meg előhívni átélt érzéseket, emlékeket, élményeket, melyek érzelmi töltettel bírnak, ez hassa át a módszered.

PRAKTIKÁK:

Legyen egyszerűen megvalósítható.
Kevés kellékkel könnyebb alkalmazhatóságot és adaptációt érsz el.

Vezesse sikerélményhez a résztvevőket.
Kellemes élmény és pozitív megerősítés fog kapcsolódni egy-egy módszer közben végrehajtott tevékenységhez. Ez segíti a későbbi elköteleződést és bevonódást a környezetalakításába.

Fontos emellett szem előtt tartani az online megvalósíthatóság kérdéskörét.

MÓDSZER:

Rajzold le a kedvenc helyedet a természetben! 

       Gondolkozz el, miért szereted, mit szoktál ott csinálni?

       Ezután rajzold meg és írj mellé címszavakat!

       Végül mutasd be és meséld el mi látható a rajzon!

Eszközök: papír, ceruza/ toll/ zsírkréta

Előnye: Egyszerű, kevés kellékkel megvalósítható; élményszerű és gyorsan megvalósítható továbbá online körülmények között is működőképes; élményt adó tevékenység; kommunikációs képességeket s önkifejezést (szóban és írásban) fejleszti

 

KARSTEN

TIPPEK:

Karsten tippje, hogy vezesd be őket egy fantáziavilágba, egy valós fantáziavilágba, ami mindennap körülvesz bennünket csak figyelni kell. Fontos a tudatosság, a minket körülvevő épített és természeti környezet megfigyelése.

Igazán izgalmas dolgokat láthatsz meg magad körül, ha körbenézel egy olyan helyen, ahol minden nap sok időt töltesz. Gondolj bele például, ha jól megfigyeled az iskoládat…Milyen lény lenne, hány szeme van, sőt otthonodat is láthatod egy álmos manónak. Fontos, hogy ehhez neked is el kell engedni magad és máshogy látni a környzeted!

PRAKTIKÁK:


S
étáljatok, járjatok körbe különböző tereken, ahol egyébként is sok időt töltötök…Gondolkozz el saját magad is, ne csak a gyerekek:

       Mit látsz egy-egy repedésben, horpadásban, milyen csodálatos lény bújt meg egy betonfelület repedésében, a falon megült mohában? 

       Kik azok a lények, akikkel együtt vagyunk a környezetünkben?

       Vigyetek rajzlapot, skicceljetek, jegyzeteljetek…mutassátok meg egymásnak mit találtatok!

MÓDSZER:

A: Gyerekek kapnak egy térképet:  

       bejelölik az utat amin elmennek a pontból b-be 

       az út során mindenféle kérdésre kell válaszolniuk (ami az adott környezettel kapcsolatos és segíti a tudatos megfigyelést)

 

B: Egy adott környék felfedezése: 

       képek a környéken található terekről, épületekről

       meg kell találni hol van az adott hely


C: Mit látunk bele pici dolgokba? 

       Figyeltesd meg az épületek „hibáit”, részleteit (repedés, vakolat omlás, festés pontatlansága)

       Mit látsz benne a „hibán” kívül? Ki az az arc/ alak? Mi az a kép amit megmutat neked?


Eszközök: térképek, ceruza/ esetleg post it/ cetlik; képek házakról/ épületekről/ szobrokról egy adott környéken; „varázsszemüveg” amit használsz az utad során

Előnye: kreativitást fejlesztő; aktív tevékenységeken és tapasztaláson alapul; fejleszti a térérzékelést és észlelést, tájékozódást


ESZTER

TIPPEK: Eszter tippje szintén megélt élmények és emlékek felidézésére irányul. A gyermekeket irányító kérdések, instrukciók mentén segíti hozzá gondolataik kifejezéséhez. Mire emlékeznek egy-egy térrel kapcsolatban? Amennyiben így indulunk neki egy feltérképezésnek viszonylag könnyen feltárhatóvá válnak azok a motívumok, amelyek minden gyerekben valamiért megmaradtak. Fiatalabb korosztály esetében nagy valószínűsége van tárgydominancia megjelenésének. Egy térben  lévő kedvelt tárgyaikat, (játék)eszközeiket előszeretettel ábrázolják vagy éppen egy jellegzetes, karakterisztikus elemét a térnek. Figyeljünk oda, hogy úgy tegyük fel a kérdést, hogy az általunk megismerni kívánt kérdésre kapjunk választ belőle, illetve vegyük figyelembe a korosztályok gondolkodásmódbeli sajátosságait.

PRAKTIKÁK: A kérdésfeltevés ne legyen direkt, hanem indirekt módon próbálja megragadni azt a tényezőt, amire kíváncsiak vagyunk. Fontos figyelembe venni milyen korosztállyal végezzük a vizsgálódást, hiszen nagy eltérések lehetnek abban, hogy a gyermekek éppen melyik fejlődési fázisban vannak, mi az ami meghatározza aktuális gondolkodásmódjukat, észlelésüket, érzékelésüket. Például:

       Milyen emlékeid vannak az iskolaudvarról a karantén előtti időből?

       Kérlek rajzold le magad a kedvenc tevékenységed közben, amit az udvaron szoktál csinálni!

       Mit csinálnál szívesen egy adott helyen (pl. udvar)?

MÓDSZER:

Rajzolás különböző instrukciók kérdések mentén, amelyet mindenki az adott kontextusnak megfelelően alakíthat (tanterem, folyosó, udvar) át.

Eszközök: színes ceruza, papír, lehet: zsírkréta, festék egyéb nyomhagyásra alkalmas eszközök

Előnye: Egyszerű, kevés kellékkel megvalósítható; Online is adaptálható; Élményszerű


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan