Ugrás a fő tartalomra

MINDEN TÉRBEN GYEREKEKKEL 2.0 – Fején találni a szöget!


A Minden térben gyerekekkel webinárium sorozat második alkalmának a
priorizálás, közösségi vízióalkotás és célok megfogalmazása állt a középpontjában. Előadóink abba adtak betekintést saját tapasztalataikon és gyakorlatukon keresztül, hogy hogyan lehet mindezt fiatalokkal megvalósítani, milyen lehetőségeink vannak erre. 

Három előadónk: HÚSZNEGYVEN Egyesület - Virt Ágnes és Gerzsenyi Judit (Budaörs), Barbara Feller (Architekturstiftung Österreich - Bécs), Marta Brković Dodig (ARQubator - Belgrád / Berlin)


HÚSZNEGYVEN egyesület– Beszélj “gyermeknyelven”!

Barbara– Bújj bele egy szerepbe!

Marta– Gondolkozz játékban!

A webinárium megtekinthető Youtube-on.




HÚSZNEGYVEN egyesület// Beszélj gyereknyelven!

TIPPEK:

Ágnes és Judit tippje a priorizálás esetében a gyermeki nyelvezet, gondolkodás szem előtt tartása. Úgy próbáld felderíteni mi a legfontosabb a gyermekek számára, hogy lefordítod az ő nyelvükre azt, amire kíváncsi vagy és ennek mentén méred fel egy tér, helyszín gyengeségeit, erősségeit, a benne rejlő lehetőségeket és esetleges veszélyeket.

PRAKTIKÁK: Ne kérdezz rá direkt, mert nem fogsz használható választ kapni. Igyekezz úgy kérdéseket formálni, hogy indirekt irányítsd a gondolatokat egy helyszínnel kapcsolatos gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek megtalálására. Alakítsd át a kérdésfeltevés módját!

MÓDSZER

SWOT analízis - erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek megfogalmazása

Gondold át és formáld meg alaposan a kérdéseid a 4 kategória mentén:

  • Mit mutatnál meg mindenképpen a legjobb barátodnak az udvaron/ iskolában/ osztályteremben?

  • Melyik az a hely, amit nem szívesen mutatnál meg?

  • Mit hiányolsz az udvarról?

  • Ha lenne egy varázspálcád….mi az, amit az udvarra varázsolnál/ mi az amit megváltoztatnál?

Használhatsz óriás térképet, amelyen érzelmet kifejező emojikkal jelölhetik a gyerekek a helyekkel kapcsolatos érzéseiket, vagy akár elképzeléseiket, különféle képkártyákkal. Így indirekt megjelenítik a SWOT analízis 4 fő kérdéskörét. Itt lehetsz kreatív és kitalálhatsz egyéb jelölő lehetőségeket annak függvényében mit szeretnél feltárni.

Eszközök: óriás térkép, jelölők: emoji matricák, színes öntapadós kártyák (különböző dolgokat fejezhetnek ki: ezt a foglalkozás tervezője találja ki), eszközökről, növényekről képek/ matricák; kérdéskártyák (amennyiben nem szóban kérdezel)

Előnye: indirekt módszer, szemléletes: vizuálisan megjeleníti az adott hellyel kapcsolatos gondolatokat, érzéseket; aktív tevékenység és elgondolkoztat; fejleszti a térészlelést és érzékelést; képzeletet, kreativitást megmozgató; online felületen (pl. mural, mentimeter, miro board, google jamboard) is alkalmazhatod



Barbara // Bújj bele egy szerepbe!

TIPPEK:

Teremts egy olyan szituációt, ahol a gyerekek beleélhetik magukat valamilyen szerepbe, és a szerepjáték segítségével a célotok: új funkciót adni egy térnek/ épületnek/ üres helyszínnek közösen a gyerekekkel. Ehhez használható szerepkártya, de a gyerekek is kitalálhatnak maguknak szerepeket.

PRAKTIKÁK: Ehhez a játékhoz fontos egy “moderátor” (felnőtt), aki irányítja, kézben tartja a folyamatot és vezeti. Ne feledkezz meg arról, hogy moderátorként is vonódj be és ne külső irányítója legyél a folyamatnak, hanem egy belső irányító, aki nem dominálja túl a játékot, de kérdéseivel, felvetésével irányítja. Legyél igazi játszó játékmester!

MÓDSZER

  1. A helyszín/ épület ismerete, megfigyelése az első lépés

  2. Utána résztvevők ismerkedjenek a szerepükkel! Gondolják végig, hogy milyen szempontok szerint használnák a teret/ épületet az adott szerepben.

  3. Attól függően mit szeretnél átalakítani, a játék résztvevőivel jelöljétek a szempontjaitokat: térképen, épület/ városrész fényképén vagy akár a valódi térben is különböző eszközök segítségével

  4. Harmadik lépésben meg kell fogalmaznotok egy konszenzust a jelölések alapján, hogy mi az az irány, amiben tovább haladtok majd.



Eszközök: szerepkártyák; jelölő eszközök papír/kép alapú megoldás esetén pl.: matrica, post it, kép // térbeli megoldás esetén: színes szalag, madzag; színes figyelemfelkeltő kartondoboz, labda, babzsák, amivel egy-egy helyet jelölni lehet, vagy az ott lévő tárgyakat

Előnye: izgalmas, fantázia világba vezet mégis valós; mozgósít; segít “távolabbra” tekinteni; online felületen is alkalmazható


Marta // Gondolkozz játékban!

TIPPEK:

Teremts egy olyan szituációt, ahol a gyerekek beleélhetik magukat valamilyen szerepbe, és a szerepjáték segítségével a célotok: új funkciót adni egy térnek/ épületnek/ üres helyszínnek közösen a gyerekekkel. Ehhez használható szerepkártya, de a gyerekek is kitalálhatnak maguknak szerepeket.

PRAKTIKÁK: Ehhez a játékhoz fontos egy “moderátor” (felnőtt), aki irányítja, kézben tartja a folyamatot és vezeti. Ne feledkezz meg arról, hogy moderátorként is vonódj be és ne külső irányítója legyél a folyamatnak, hanem egy belső irányító, aki nem dominálja túl a játékot, de kérdéseivel, felvetésével irányítja. Legyél igazi játszó játékmester!

MÓDSZER

  1. A helyszín/ épület ismerete, megfigyelése az első lépés

  2. Utána résztvevők ismerkedjenek a szerepükkel! Gondolják végig, hogy milyen szempontok szerint használnák a teret/ épületet az adott szerepben.

  3. Attól függően mit szeretnél átalakítani, a játék résztvevőivel jelöljétek a szempontjaitokat: térképen, épület/ városrész fényképén vagy akár a valódi térben is különböző eszközök segítségével.

  4. Harmadik lépésben meg kell fogalmaznotok egy konszenzust a jelölések alapján, hogy mi az az irány, amiben tovább haladtok majd.


Eszközök: szerepkártyák; jelölő eszközök papír/kép alapú megoldás esetén pl.: matrica, post it, kép // térbeli megoldás esetén: színes szalag, madzag; színes figyelemfelkeltő kartondoboz, labda, babzsák, amivel egy-egy helyet jelölni lehet, vagy az ott lévő tárgyakat

Előnye: izgalmas, fantázia világba vezet mégis valós; mozgósít; segít “távolabbra” tekinteni; online felületen is alkalmazható



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan