Ugrás a fő tartalomra

Program- és könyvajánló: Magyarország szubjektív atlasza

Izgalmas felvetés a Magyarország szubjektív atlasza című könyv, amelyben jó magam is részt vettem, együttgondolkodva sok más grafikussal, építésszel, városi aktivistával. Az augusztus 14-i könyvbemutató alkalmával találkozhattok az alkotókkal - talán még velem is - és egyben megvásárolhatjátok a könyvet is.
Íme egy kis summás bemutató a könyvről:

"Meg lehet-e rajzolni Magyarország portréját egyetlen, közösen fogott ceruzával? Sikerült-e bármennyire is feltérképeznünk ezt az országot minden optimizmusával és pesszimizmusával, büszkeségével és költőiségével együtt – egyetlen kiadványban?



Kitchen Budapest médialabor és Annelys de Vet holland tervező ötven fiatal alkotót hívott össze, hogy hazájukról képet alkossanak. Folklorisztikus klisék helyett az alkotók lefegyverző, személyes, részvételre épülő történeteket mesélnek el, amelyek így, összefűzve, a mai magyar lélekre világítanak rá. A XX. század legjellegzetesebb népi épületeitől kezdve vízparti vityillókon át buherált kerítésekig, a legjobb és legrosszabb dolgoktól ártatlan gyerekversekig és nemzeti méreteket öltő korrupcióig, fröccstől és ropitól a zöldségeskertekig és kiárusított termékekig. Ezek a szokatlan történetek együtt fejezik ki mindazt, hogy a kulturális identitás folyamatos mozgásban van, azt mindig szempontok sokasága befolyásolja és ezért definíciószerűen multikulturális."
Ahogyan Parti Nagy Lajos a bevezetőjében írja: „Aki fellapozza ezt a különös és kézenfekvő könyvet, az különös és kézenfevő dolgokat tudhat meg Magyarországról.”
Az atlaszról, ill. a projektről részletesebben a könyv honlapján olvashattok, ill. bele is lapozhattok a könyvbe. A könyvbemutató pedig augusztus 14-én vasárnap 16:00-kor lesz a WAMPon az Erezsébet téren, rossz idő esetén a Gödörben. Mindnekit várunk szeretettel. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan