Ugrás a fő tartalomra

Budafok belváros diákszemmel – SzÉpítészek, közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért!

A SzÉpítészek projekt célja az általános és középiskolás korosztály bevonása Budafok belváros megújulásának közösségi tervezésébe. A projekt 2014. február-április között valósult meg a Promontorium Polgári Casino, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (MKNE) és a kultúrAktív Egyesület együttműködésében.


Budafok-Tétény sváb hagyományokkal rendelkező városrész, amely kisvárosias karakterét máig megőrizte, számos kulturális és építészeti értékkel rendelkezik. Azonban belvárosa igen leromlott állapotban van, funkcióinak már nem tud teljesen eleget tenni, nagy az áthaladó autós és tömegközlekedési forgalom, a kerületben működő egyéb kereskedelmi központok pedig elvonják a szabadidős tevékenységekre fordítható kapacitást. A kerület érdeklődést tanúsít az alulhasznosított területek élő városi szövetté alakítására, a Belváros stratégiai megújítására.

A program célja, hogy a gyerekekben tudatosságot, felelősségvállalást alakítson ki környezetük iránt, hogy erősebb kötődésük, helyidentitásuk alakuljon ki lakóhelyük iránt, és így tevékenyen részt tudjanak vállalni annak formálásban, alakításában.



A foglalkozások

A meghirdetett programra jelentkező négy iskolában tartottunk 10-16 éves gyerekeknek két-két alkalommal épített környezeti nevelési foglalkozásokat: a Herman Ottó Általános Iskolában, a Gádor Általános Iskolában, Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, Budai Nagy Antal Gimnáziumban.

Az első alkalommal a gyerekekkel az iskolában megbeszéltük a köztér fogalmát, és hogy milyen elemekkel, utcabútorokkal lehet berendezni ezeket a köztereket. Ezután fotókon mutattunk be már megvalósult magyar és nemzetközi példákat olyan leromlott, elhagyatott területekről, közterekről, parkokról, melyek felújításuk során újból a városok vérkeringésének fontos részévé válhattak. Majd megismerkedtünk Budafok-Tétény belvárosának térképével. A rövid áttekintés után közösen útra keltünk, hogy megvizsgáljuk az érintett területet.

A gyerekek először az érzékszerveik segítségével fedezték fel Budafok főterét: egy-egy érzékszervre koncentrálva megfigyelték a főtér hangjait, zajait, szagokat, különböző felületeit, anyagait, színeit és formáit. Ezután séta közben megbeszéltük, hogy a gyerekek mit szeretnek, és mi nem tetszik nekik a belvárosban. A benyomásokat fotón rögzítettük.



A gyerekek feladata az volt, hogy megfigyeléseiket a séta után egy öröm-bánat térképen dolgozzák fel tanáraik segítségével az iskolában vagy otthon. Az öröm-bánat térképen a nekik tetsző és a nem tetsző helyeket jelenítették meg rajzzal, fotó kollázsokkal, kommentárokkal.


A második alkalommal mindenki bemutatta az öröm-bánat térképét. Ezután egy általuk kiválasztott területet kellett hulladékanyagokból megépíteniük és a saját igényeik, elképzeléseik szerint átalakítaniuk. A gyerekek 3-5 fős csoportokban dolgoztak. Miután csoportonként megbeszéltük az induláshoz szükséges alapokat, különböző tervezési szempontokat (célcsoport, különböző felhasználási igények, utcaburkolatok, stb.) kaptak tőlünk, amik segítették őket a tervezés folyamán. A maketteket szelektív hulladékból, a természetben található bogyókból, kavicsokból, ágakból készítették, amiket szintén az iskolában a tanárral vagy otthon fejeztek be.


Tapasztalatok

A gyerekek jól érzékelték Budafok belvárosának az esztétikailag és funkcionálisan kifogásolható tereit. Legtöbben a zöld és vizes felületek hiányát próbálták rendezni, illetve a különböző célcsoportok (nem csak a kis gyerekek, hanem a kamaszok és fiatalok, sportolni vágyók, kutyát tartók) igényeit is igyekeztek integrálni. Szinte mindenkinek a tervében megjelent a zajmentesítés, a forgalom enyhítés vágya.



A projekt keretében két alkalommal tudtunk találkozni a gyerekekkel. Fontos volt az első alkalom felkészítő része. Úgy érzékeltük, hogy a minél többszöri találkozás a gyerekkel és a pedagógusokkal rendkívül hasznos. Az öröm-bánat térképek készítése (a probléma feltárás és annak projektciója, reprezentálása) megalapozta a makettezést, így nagyon fontos ennek a munkafolyamatnak az alapos felkészítése. Kiemelnénk a tanárok felkészítésének jelentőségét egy ilyen jellegű, a tanárok szoros együttműködésére építő projektben.
Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek a kis léptéket és a térképet nehezen tudják értelmezni, szívesebben dolgoznak nagy léptékben, akár méretbeli kötöttségek nélkül. Azonban, ha a cél az, hogy különböző csoportok által készített makettek azonos léptékben készüljenek el, akkor érdemes egy olyan viszonyítási alapot adni nekik, amiben tudnak gondolkodni, mint például lego-, vagy playmobil ember figurája. 
A tervezési folyamatot nagyban segítették a tervezési szempontok. A gyerekek könnyen elkanyarodtak a realitástól, és nem a témába vágó elképzeléseket akartak megvalósítani. Ilyenkor a leírt, a kezükbe adott és átbeszélt tervezési szempontok segítettek abban, hogy milyen keretek között érdemes gondolkodni.


Kiállítás és vitafórum

A közösen készített munkákat kiállítás során tártuk a helyi lakosság és a helyi döntéshozók elé a Budai Nagy Antal Gimnáziumban (2014. április 23-25). A kiállítást egy vitafórum egészítette ki, ahol a gyerekek a helyi civil közösség előtt mutathatták be a pályamunkáikat.
A program bemutatásra kerül a Budafok-Tétény belváros közösségi tervezési eredményeit összefoglaló kiadványban is.
A munkák 2014. június 20-tól október 15-ig megtekinthetőek Budafok belvárosi bútor üzlet kirakatában. Tervezzünk további kiállításokat és szakmai beszámolót, és egy portfolió és/vagy modul kidolgozását is a tapasztalatokra építve.

A kultúrAktív csapat résztvevői:

Gyárfás Eszter, Izápy-Tóth Nikoletta, Szolga Zsófia, Zöldi Anna

Együttműködő partnerek:

Döbrönte Katalin, programgazda (Promontorium Polgári Casino)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan